Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Házasságban szex nélkül!
Torolt_felhasznalo_214342
Létrehozva: 2011. június 21. 09:39
Kedves lányok, fiúk!
A topic címe ez is lehetne: A házasságunk jó, de sajnos nincs szex!
Már nem is emlékszem mióta gondolkozom, hogy megosztom valakivel, bánatomat, örömömet. Kb. 2 éve havi szinte elkezdtem fogalmazni örömömet, bánatomat, de mindig arra jutottam, hogy csak is ismeretlennel osztanám meg a mondókámat.
Mivel ezen a fórumon olvastam a legtöbb „sztorit”, így gondoltam, ha egyszer rászánom magam, csak is itt fogom leírni.
Mivel csak is ezért a történetért regisztráltam ide magam, így úgy gondoltam, hogy a nevemet inkább nem mondanám, hanem legyek mondjuk, Ádám és a feleségem mondjuk Éva.
Éva: 38 éves, Ádám: 45 éves.
Ádámnak ez a második házassága, de ez már 11 éve tart.
Ez a kapcsolat, azaz házasság, ha az elmúlt 2 évet nem nézem szinte 100%-os mindenben. (Azaz én mint Ádám így érzem)
Van egy 4,5 éves gyönyörű kislányunk, és, ha jól belegondolok innen indult az a bánat, amiért több esetben megfogalmazódott bennem, hogy ide jövök, leírom történetemet és kíváncsian várom jó és rossz véleményeteket.
A kislányunk megszületésekor, kedves anyuka úgy határozott, hogy a gyermekszobában alszik, mert az úgy jó lesz, közel kell lenni egy újszülötthez.
Kb. 2 év gyermekszobai alvás után, én mint apuka megkérdeztem anyukát, nem szeretne e visszaköltözni a volt közös szobánkba? A válasz, jajj még nem, miért nem jó ez így, jajjj úgy is te sokáig TV-zel, ő meg hamarább aludna, és amúgy is úgy horkolsz, hogy alig tudok elaludni. A horkolás miatt letettem szándékomról és maradtam külön a TV-szobába.
És akkor innen kezdeném azt, amiért elhatároztam, hogy írok és tanácsokat hallgatok meg.
A feleségem a Nők között jó Nőnek számít, míg Én a férfiak közt egy átlagos férfinak.
És akkor az elmúlt 2 évről írok már csak.
Gondolom, egyesek most fejükhöz kapnak, hogy úr isten, már megint egy férfi, akinek nem elég a SZEX? és csak elítélnek!
A kedves feleségem, akit hangsúlyozom, nagyon szeretek és nagyon büszke vagyok rá és arra amit eddig tett, sokat tűrt nekem, nagyon jól neveli közös gyermekünket, nagyon jól vezeti a családi háztartás. De egy dolog nincs meg köztünk az a bizonyos SZEX.
Az elmúlt 2 évben ha sokat mondok 2-3 hetente van köztünk kapcsolat, az is csak is akkor, ha én kezdeményezem, próbálom szobámba éjszaka átcsalni. Én már arra sem emlékszem az mikor fordult elő, hogy Ő oda jött volna hozzám és azt mondja, gyere drága bújj hozzám és legyünk együtt.
Ebben a 2 évben, több próbálkozásom volt, hogy valamivel fellendítsem a szexet kettőnk között, de szinte mind reménytelen volt.
Ugyan már egyszer írtam, hogy innen jön a lényeg, de most is azt mondom, itt jön a második lényeg.
Az utolsó 2 évről beszélve!
A kettőnk közti viszony viszont nagyon jó! Bárhová megyünk, ha csak otthon vagyunk, vagy csak telefonon beszélünk, mert az napi szinten elég sok, legalább 3-4 szer szoktunk naponta telefonon beszélni, ezekben az esetekben bárki hallaná, látná, azt mondja nincs köztünk semmi probléma.
Ez így is van Ő részéről nincs is, legalább is azt mondja.
Lehetett volna ezt a levelet sokkal rövidebbre fogni és rögtön a lényeget kérdezni tőletek, de az lehet, hogy nem lett volna érthető.
Tehát: Mit csináljon egy férfi, aki nagyon szereti a feleségét, azaz a családját, mert van egy közös kislányunk is, ha az a szex amit a felesége ad, nyújt neki, az nagyon kevés!!!
És itt nem csak a szexre gondolok, hanem inkább egy jó szeretkezésre, gyengédségre!
Ha ezt olvasva valaki megkérdezné, próbáltam e vele ezt felnőtt módjára megbeszélni, akkor a válaszom, hogy IGEN, több esetben is neki fogtam.
A válasz, ami nekem nem esett jól, hogy drágám, hidd el nagyon szeretlek, de én nem vagyok szex mániás, és nem kívánom a szexet, legalább is nem annyiszor, mint ahogy te gondolod…
Én csak annyit mondtam, ez rendben, de értsd meg kedvesem, hogy a 2-3 hetente az egy alkalom az nem csak nekem, de másnak is kevés lenne. Sajnos minden ilyen jellegű megbeszélésem egy úgynevezett mosolyszünet lesz belőle, azaz Ő úgy megsértődik, hogy a következő hétben alig-alig szól hozzám és mindig azt hajtogatja, hogy ha nekem ez ennyire rossz, miért nem válok el tőle, sőt az utóbbi időben, inkább azt mondja, ha akarom váljunk el, de ő ezen nem tud változtatni.
Gondolom, eléggé össze-vissza írok, de most ami eszembe jutott azt írtam le.
Mondtam neki, drágám, emlékszel 2 hónapja voltunk külföldön 1 hetet szállodába aludtunk, és úgy jöttünk haza, hogy egyszer sem voltunk együtt! Erre Ő tényleg, jajj nem is emlékszem, háát miért nem kezdeményeztél?
Ami bennem is megfogalmazódott:
Lehet, hogy megcsal? Akár lehet, de nem hinném, legalább is szeretném nem hinni.
Jár dolgozni, ahol 90% nők és 10% férfiak dolgoznak, mindig ugyanabban az időben megy dolgozni és ugyanabban az időben jön haza, persze ettől még bármi megtörténhet, de én hiszek benne.
Még én sem csaltam meg, DE sajnos egyre többet gondolkozom róla, hogy vajon mi lenne, ha…
Kedves Hölgyeim, akár Uraim, mondjátok meg, mit kéne másképp csinálnom, adjatok ötletet, hogy kapom vissza azt a feleségemet, amit annó megnyertem és elvittem…
1-1 mondat is lehet tanulságos, ezért várom ötleteteket.
Ui.: Elválni nem szeretnék, de sajnos már ezen is gondolkoztam…
A topic címe ez is lehetne: A házasságunk jó, de sajnos nincs szex!
Már nem is emlékszem mióta gondolkozom, hogy megosztom valakivel, bánatomat, örömömet. Kb. 2 éve havi szinte elkezdtem fogalmazni örömömet, bánatomat, de mindig arra jutottam, hogy csak is ismeretlennel osztanám meg a mondókámat.
Mivel ezen a fórumon olvastam a legtöbb „sztorit”, így gondoltam, ha egyszer rászánom magam, csak is itt fogom leírni.
Mivel csak is ezért a történetért regisztráltam ide magam, így úgy gondoltam, hogy a nevemet inkább nem mondanám, hanem legyek mondjuk, Ádám és a feleségem mondjuk Éva.
Éva: 38 éves, Ádám: 45 éves.
Ádámnak ez a második házassága, de ez már 11 éve tart.
Ez a kapcsolat, azaz házasság, ha az elmúlt 2 évet nem nézem szinte 100%-os mindenben. (Azaz én mint Ádám így érzem)
Van egy 4,5 éves gyönyörű kislányunk, és, ha jól belegondolok innen indult az a bánat, amiért több esetben megfogalmazódott bennem, hogy ide jövök, leírom történetemet és kíváncsian várom jó és rossz véleményeteket.
A kislányunk megszületésekor, kedves anyuka úgy határozott, hogy a gyermekszobában alszik, mert az úgy jó lesz, közel kell lenni egy újszülötthez.
Kb. 2 év gyermekszobai alvás után, én mint apuka megkérdeztem anyukát, nem szeretne e visszaköltözni a volt közös szobánkba? A válasz, jajj még nem, miért nem jó ez így, jajjj úgy is te sokáig TV-zel, ő meg hamarább aludna, és amúgy is úgy horkolsz, hogy alig tudok elaludni. A horkolás miatt letettem szándékomról és maradtam külön a TV-szobába.
És akkor innen kezdeném azt, amiért elhatároztam, hogy írok és tanácsokat hallgatok meg.
A feleségem a Nők között jó Nőnek számít, míg Én a férfiak közt egy átlagos férfinak.
És akkor az elmúlt 2 évről írok már csak.
Gondolom, egyesek most fejükhöz kapnak, hogy úr isten, már megint egy férfi, akinek nem elég a SZEX? és csak elítélnek!
A kedves feleségem, akit hangsúlyozom, nagyon szeretek és nagyon büszke vagyok rá és arra amit eddig tett, sokat tűrt nekem, nagyon jól neveli közös gyermekünket, nagyon jól vezeti a családi háztartás. De egy dolog nincs meg köztünk az a bizonyos SZEX.
Az elmúlt 2 évben ha sokat mondok 2-3 hetente van köztünk kapcsolat, az is csak is akkor, ha én kezdeményezem, próbálom szobámba éjszaka átcsalni. Én már arra sem emlékszem az mikor fordult elő, hogy Ő oda jött volna hozzám és azt mondja, gyere drága bújj hozzám és legyünk együtt.
Ebben a 2 évben, több próbálkozásom volt, hogy valamivel fellendítsem a szexet kettőnk között, de szinte mind reménytelen volt.
Ugyan már egyszer írtam, hogy innen jön a lényeg, de most is azt mondom, itt jön a második lényeg.
Az utolsó 2 évről beszélve!
A kettőnk közti viszony viszont nagyon jó! Bárhová megyünk, ha csak otthon vagyunk, vagy csak telefonon beszélünk, mert az napi szinten elég sok, legalább 3-4 szer szoktunk naponta telefonon beszélni, ezekben az esetekben bárki hallaná, látná, azt mondja nincs köztünk semmi probléma.
Ez így is van Ő részéről nincs is, legalább is azt mondja.
Lehetett volna ezt a levelet sokkal rövidebbre fogni és rögtön a lényeget kérdezni tőletek, de az lehet, hogy nem lett volna érthető.
Tehát: Mit csináljon egy férfi, aki nagyon szereti a feleségét, azaz a családját, mert van egy közös kislányunk is, ha az a szex amit a felesége ad, nyújt neki, az nagyon kevés!!!
És itt nem csak a szexre gondolok, hanem inkább egy jó szeretkezésre, gyengédségre!
Ha ezt olvasva valaki megkérdezné, próbáltam e vele ezt felnőtt módjára megbeszélni, akkor a válaszom, hogy IGEN, több esetben is neki fogtam.
A válasz, ami nekem nem esett jól, hogy drágám, hidd el nagyon szeretlek, de én nem vagyok szex mániás, és nem kívánom a szexet, legalább is nem annyiszor, mint ahogy te gondolod…
Én csak annyit mondtam, ez rendben, de értsd meg kedvesem, hogy a 2-3 hetente az egy alkalom az nem csak nekem, de másnak is kevés lenne. Sajnos minden ilyen jellegű megbeszélésem egy úgynevezett mosolyszünet lesz belőle, azaz Ő úgy megsértődik, hogy a következő hétben alig-alig szól hozzám és mindig azt hajtogatja, hogy ha nekem ez ennyire rossz, miért nem válok el tőle, sőt az utóbbi időben, inkább azt mondja, ha akarom váljunk el, de ő ezen nem tud változtatni.
Gondolom, eléggé össze-vissza írok, de most ami eszembe jutott azt írtam le.
Mondtam neki, drágám, emlékszel 2 hónapja voltunk külföldön 1 hetet szállodába aludtunk, és úgy jöttünk haza, hogy egyszer sem voltunk együtt! Erre Ő tényleg, jajj nem is emlékszem, háát miért nem kezdeményeztél?
Ami bennem is megfogalmazódott:
Lehet, hogy megcsal? Akár lehet, de nem hinném, legalább is szeretném nem hinni.
Jár dolgozni, ahol 90% nők és 10% férfiak dolgoznak, mindig ugyanabban az időben megy dolgozni és ugyanabban az időben jön haza, persze ettől még bármi megtörténhet, de én hiszek benne.
Még én sem csaltam meg, DE sajnos egyre többet gondolkozom róla, hogy vajon mi lenne, ha…
Kedves Hölgyeim, akár Uraim, mondjátok meg, mit kéne másképp csinálnom, adjatok ötletet, hogy kapom vissza azt a feleségemet, amit annó megnyertem és elvittem…
1-1 mondat is lehet tanulságos, ezért várom ötleteteket.
Ui.: Elválni nem szeretnék, de sajnos már ezen is gondolkoztam…
Akárhogy szépíteném, a 337. hozzászólással értek egyet a legjobban. Az hülyeség, hogy ha Éva szereti Ádámot, akkor meg fogja érezni a megcsalást, és jaj, de szarul fog neki esni a dolog. Inkább meg fog könnyebbülni. Ugyanis nem mindegy, hogy szereti, vagy szerelmes belé! A leírás alapján azt mondom, csak szereti, és nem szerelemmel rajong érte. Szerintem Éva úgy van vele, hogy legyőzi az undort, meg minden más hasonlót, ami van benne Ádámmal kapcsolatban, és szétteszi a lábát - közben próbál nem okádni. Már bocsánat az őszinteségért. Hogy miért és hogyan jutottak idáig, más kérdés. A gyerek tuti, hogy az Ádámtól van? Vagy esetleg csak azért kellett az Ádám az Évának, hogy gyereke legyen? Anyagi okok miatt, vagy "mert a gyereknek így jó", vagy miért van az Éva még az Ádám mellett?
Az Évát véletlenül nem úgy nevelték, hogy amolyan régi elv szerint, hogy mindent meg kell tenni az urának, ha tetszik, ha nem? Tudjátok, mire gondolok. A jóban-rosszban kiszolgálom a családomat, mosok-főzök-takarítok, és ha a férjem parancsolja, szétteszem a lábamat.
Igenis menjen olyan helyre Ádám, ahol megkapja, ami hiányzik a házasságában! Tisztázza le magában, ha máshogy nem megy, beszélje meg Évával, hogy figyelj, drágám, nekem több szex kell, ha tőled nem kapom meg, megyek máshova, de válni nem akarok. (Ezt hívják nyitott kapcsolatnak.) Ha meg tényleg annyira jó nő Éva, és a férjével nem szexel egy jó ideje, legalábbis önként és dalolva, tökmindegy, hogyan, de mással van. Mármint más pasival.
Végezetül egy "tudományos" vélemény: a szülés után a pároknál van olyan, hogy nem kívánja egyik a másikat. Tetszik vagy nem, létező a dolog.
Ha Éva szereti Ádámot, (mert a topiknyitó hozzászólásodból ez derül ki, ) akkor Éva az első félrelépésedet is érezni fogja, tudni fogja, hogy te más utakon jársz.
Mert a szeretet szemek nélkül is a vesébe lát; ennél fájóbb megoldás pedig nem létezik, két egymást szerető ember életében, mint amit neked Csokimanó javasol.
Hibás a helyzetet a Csokimanó által javasolt módon elintézni. A lelked szakadna abba bele, hogy csak testi kielégülést kapnál egy másik nőtől. Neked a lelki kötődés hiányzik, az amit az TÁRSAD adhat, Éva adhat NEKED; egy kóbor numera semmit sem oldana meg, csak maximum a testedet nem feszítené a szexuális gerjedelem.
Én a helyedben sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznék az előjátékra, és az ápoltságra, használnék sikosítót, és a gyereket minél többször passzolnám rokonsághoz, hogy kettesben lehessek a feleségemmel.
Másrészt, ha ekkora tehertétel a mindennapi munka, ami ennyire kizsigereli Évát, akkor Évának munkahelyet kellene váltania, hogy nő maradjon, ne csak egy munkáját végző gép a mindennapok sodrában. Ahogyan egy nővel egész nap bánnak a munkahelyén, nagyjából annyi várható tőle este az ágyban is. A munkahelyi stressz nem választható le szikével a párkapcsolatról.
Megtennék mindent annak érdekében, hogy férfi maradjak a nőm szemében.
A legjobb taktika egyértelműen az lenne szerintem, hogy nem, egyáltalán nem közelednék.
Ez egy játszma, Ádám egyfolytában közeledik, Éva pedig egyfolytában hárít...Meg lehet ezt a helyzetet fordítani, megvárni, amíg Éva közeledik, türelemmel.(Hagyni, hogy forduljon a kocka és nem mindenáron a kockát a nő helyett is fordítani)
Az évfordulós pezsgőt , amit Csokimanó javasol, felejtsd el, az egészséges önbecsülésű nő egy ilyen mondat után összepakol és lelép a közös gyerekkel, akit pedig, ha jól érzem te is nagyon szeretsz.
Ha Éva szereti Ádámot, (mert a topiknyitó hozzászólásból ez derül ki, ) akkor Éva Ádám első félrelépését is érezni fogja, tudni fogja, hogy a férje más utakon jár.
Mert a szeretet szemek nélkül is a vesébe lát; ennél fájóbb megoldás pedig nem létezik, két egymást szerető ember életében, mint amit te javasolsz.
Hibás a helyzetet az általad javasolt módon elintézni. Ádám lelke szakadna abba bele, hogy csak testi kielégülést kapna a másik nőtől. Neki a lelki kötődés hiányzik, az amit az TÁRS adhat, Éva adhat, akit valóban szeret; egy kóbor numera semmit sem fog megoldani, csak maximum a testet nem feszíti a szexuális gerjedelem.
Én Ádám helyében sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznék az előjátékra, és az ápoltságra, használnék sikosítót, és a gyereket minél többször passzolnám rokonsághoz, hogy kettesben lehessek a feleségemmel.
Másrészt, ha ekkora tehertétel a mindennapi munka, ami ennyire kizsigereli Évát, akkor Évának munkahelyet kellene váltani, hogy nő maradjon, ne csak egy munkáját végző gép a mindennapok sodrában. Ahogyan egy nővel egész nap bánnak a munkahelyén, nagyjából annyi várható tőle este az ágyban is. A munkahelyi stressz nem választható le szikével a párkapcsolatról.
Megtennék mindent annak érdekében, hogy férfi maradjak a nő szemében.
A legjobb taktika egyértelműen az lenne, hogy nem, egyáltalán nem közelednék. Ez egy játszma, Ádám egyfolytában közeledik, Éva pedig egyfolytában hárít...Meg lehet ezt a helyzetet fordítani, megvárni, amíg Éva közeledik, türelemmel.(Hagyni, hogy forduljon a kocka és nem mindenáron a kockát a nő helyett is fordítani)
Az évfordulós pezsgőt felejtsd el, az egészséges önbecsülésű nő egy ilyen mondat után összepakol és lelép a közös gyerekkel, akit pedig, ha jól érzem Ádám szavait, ő is nagyon szeret.
Persze ehhez ismerni kellene a pasit, annyira, hogy felnőtt férfival beszélgetünk, vagy csak kezdeménnyel...az egyikkkel lehet őszinte a nő, a másik megsértődik. Viszont mi nők sem vagyunk másabbak, mi is csak sértődni tudunk, mert egyszerűbb, mint önmagunkba nézni.
Viszont a férfinek, azért van nehezebb helyzete az ágyban, mert egyrészt a megkívánás (vagy épp nemkívánás) jelei egyértelműen látszanak, másrészt bennük van a kora gyermekkortól beléjük táplált megfelelési kényszer arra vonatkozóan, milyennek kell lenni egy igazi férfinak. Ennek ékes bizonyítéka, ahogy egymásközt beszélgetnek a szexről és a nőkről.....
Másrészt, az tuti, hogy az évek múlásával már nem fogod kívánni a párodat, legalábbis nem úgy, nem annyiszor, mint korábban.
Amikor nem illik össze két ember, nem biztos, hogy egyszerre kiderül, hiszen amikor teljsen odavagy a másikért (legalább 2 év), egyszerűen nem tud rossz lenni az együttlét....vágysz a karjaiba, és tök mindegy, hogy az orgazmus csak időszakonként jelenik meg a szeretkezésekben...a lényeg az együtt töltött perceken van.
:-(párterápia...és ha arra nem hajlandó kénytelen leszel elválni.
Erre csak rámentek mindketten de a mi a legrosszabb, a gyerek is!
Olyan mintát fog továbbvinni, h ezt a boldogtalanságot fogja élni ő is.
Fel lehet tárni az okokat...nagyon jó párterápiás programok vannak(priviben szívesen ajánlok neked terapeutát)
...rá kell szánnotok egy kis időt erre, h meg tudjátok osztani egymással a gondolataitokat, érzéseiteket, félelmeiteket...
Vágjatok bele bátran:-)
Bocsánat, hogy pont a te hozzászólásodra válaszolok, de itt szakadt el a cérna. Címezném mindenkinek akinek eddig olvastam a hozzászólását, hogy : 29 éve házassában élve, egy hat éve tartó szeretői kapcsolatban, hogy lehet hogy nem tudjátok, minden a fejben dől el?! Ha rá akarok hangolódni a szeretkezésre, akkor rá fogok és jó is lesz! Ha nem akarok, mert kitalálok minden féle hamis indokot, akkor nem is fogok, vagy ha mégis, akkor tuti hogy senkinek nem lesz jó! Nem mellesleg minderre kb. 35 évesen jöttem rá, amikor gyermekeim már nagyok voltak...addig valahogy engem sem érintgetett a téma mélyen. És tudom hogy mit és hol hibáztam el.
Hát igen - nemcsak a topikindító, hanem mások hsz-ai kapcsán is megerősödött bennem, hogy a megcsalás leginkább az ember jelleméből fakad:)
Ezzel teljessen egyet értek, szerintem idövel nem laposodik el a dolog. Én inkább figyelek és gondolkodom, hogy fokozhatnám még azt ami jó... ha esetleg nem jön be akkor mást próbálunk... Valakinek az egy éjszakás kalandok jönnek be van aki szereti megismerni a párját és kiismerni a testét szokásait vágyait ... és igen ezt nagyon értékelem ha megbeszéljük a dolgokat útánna, vagy közben mondja hogy most ez nagyon jó így folytasd Drágám vagy ne hagyd abba...
Egy picit kapkodom most de a lényeg szerintem is a kommunikáció szex alatt, nem kell Rómeo Juliát elöadni... pár szóból is ért az ember vagy tekintetböl. A lényeg hogy mindketten legyetek egy hullámhosszon és ne a pasi tekerjen ezerrel a nö meg várja hogy mikor lesz már vége... szóval össze kell hangolódni és már jó is lesz mindenkinek
Na jó, ez így oké, de nyilván lehet ezt másképp is, nem kell földbe döngölni a férfit:
mondjuk, el lehet szépen mondani, hogy drágám, ha ezt vagy azt csinálnád, akkor nekem jobb lenne, vagy én inkább ezt a pozíciót szeretem, a másikat nem nekem találták ki. Másfelől, ha annyira gáz, hogy sehogy se jó, mondjuk méretileg, vagy egyébként tudomisén miért; akkor nyilván nem kell összeházasdoni meg gyereket szülni.
Mert azért lássuk be, x év alatt azért akármilyen jó is egy házasság, azért a kezdeti hév alábbhagy lassanként, és akkor egy alapból nem kielégítő szex még szarabbá fajulhat. Lásd azt a hozzászólást, hogy nem szabad akárhol hozzányúlni az asszonyhoz... hát azért ez mégiscsak fura...
Kedves Hermelin,
Adámunk kihangsúlyozta, hogy nem szeretne válni de számára kevés a ... hús a levesben :) Mivel szinte egyforma szitu volt nálunk is, elmondom, hogy vannak dolgok amit lehetetlen megbeszélni vagyis ha akárhányszor megpróbáljátok zsákutcába fog torkollani.
Tudom rengeteg hozzászóllás van már itt így nehéz követni a szálakat is. Lehet hogy figyelmed elkerülte az egyik korábbi hozzászóllásom itt. Ádámnak azt tanácsoltam, hogy ha már semmi sem segít, vannak olyan családos anyák ahol éppen a férj lelépett, vágynak ölelésre, gyengédségre de nem akárják össze kötni az életüket egy újjabb pasival mert már lehet hogy van egy rakás gyerek és úgy mond eleget szenvedtek egy férfival, ha érted mire célzom? Ezekre a kedves megértö nökre kell orientálódni és már az elején tisztázni a dolgokat, nem lesz vállás, nem lesz hamis igéret nincs kacsalábon forgó palota és drága autó vásárlás. Lelki felüdülés van, egy pár óra mikor mindenkinek nyugis és megfelel. Egy két óra fínom simogattással és csókokkal, majd haza lehet menni és ha van még Ádámnak ereje folytatni tovább Évával ha Éva éppen szeretné.
Így nem sérül senki... és ha Ádám magában ezt eltudja rendezni akkor szerintem ez a legjobb megoldás lenne. Persze megértem mert szereti Évát és ez egy elég nehéz lépés lesz. Sok síkert bármit is döntesz.
Ennyi hozzászólás után szerintem egyértelmű a képlet. De azért ha még érdekel leírom az én esetem.
Nemrég váltam el (súlyosabb okból) .
Az utóbbi években folyamatosan hidegültem el a volt férjemtől. A válás előtt már odáig jutottam, hogy az érintésének a gondolatától is kirázott a hideg. Ettől függetlenül nagyon jól el tudunk beszélgetni de nem bírom fizikailag elviselni a közelemben. Sajnálom, megértem de nem szeretem már. Ő is olyan, mint te a végén már szinte kuncsorgott egy kis szeretetért, bár én őszinte voltam hozzá és megmondtam, hogy nem megy.
Volt kb. fél év (v. kicsivel több) amikor úgy gondoltam elleszünk mi szex nélkül. Baráti viszonyban. De túl fiatal vagyok ahhoz, hogy lehúzzam a rolót. Pedig azt hittem az lesz a megoldás. A gyerekek miatt. De miért volna jobb ?
Nem tudom megéri-e neked a gyerek miatt bennemaradni egy ilyen házasságban - hosszú távon borzasztó önbizalomleépítő ...
Még egy dolog: irigylésre méltó a feleséged, hogy ennyire hűséges vagy ezek után is. Más ennél jóval kevesebbért is félremegy.
Másik: hiába akarod egyedül megoldani a helyzetet, ha minimális segítséget se kapsz hozzá, akkor lehetetlen orvosolni a problémádat.
Talán zsaki írta azt, amivel én is maximálisan egyetértek, hogy egy jó szex után nem mondja egy nő, hogy ezt most osszad be... Nem lehet, hogy félreismerted a feleséged, és mégiscsak eljátssza neked, hogy milyen jó, hogy megnyugodj? A nők ebben azért nagyon jók, bár én meg sose értettem mi értelme van ennek...
Volt egy másik topik, már nem emlékszem a címre sajnos, de a lényeg a következő: Egy nő azt írta, hogy nagyjából 20 éve vannak együtt, és eddig mindig kellemes volt neki a szex, de a közelmúltig nem volt orgazmusa, aztán egyszer csak összejött. Most persze szeretné megismételni, de nem tudja, hogy lehetne, a férjét meg nem akarja megbántani azzal, hogy elmondja neki, hogy 20 évig csak úgy csinált, mintha... szóval, ilyen is van...
Hát mostmár tényleg nem értem... szóval jó volt valaha a szex és még időnként most is az neki. De akkor miért nem akarja elkezdeni?
Na jó, az azért természetes, hogy ha felébred a gyerek, átmegy megnézni, hiszen mondjuk ha rosszat álmodott, az nagyon rossz egy gyereknek, megijed és meg kell nyugtatni, ezt megértem. Nade aztán vissza is mehetne hozzád, mikor már elaludt... hiszen már nem csecsemő...
Másik hozzászólásodhoz: mi az hogy nem érhetsz hozzá Ott??? Hát ettől agyam eldobtam, mikor olvastam... Pont azt akartam ajánlani, hogy hátha az a baj, hogy nem élvezi, és akkor elégítsd ki másképp, ahogy szereti. Hát, nem tudom, kezdem azt hinni, hogy tényleg az a gond, amit a többiek is írnak, hogy nem szeret igazán, illetve nem kíván Téged, mint férfit. Ez kb. baráti vagy testvéri szeretet, hogy amúgy minden nagyon jó, csak éppen szex ne legyen... Ha elválnátok, meg tudna élni a feleséged egyedül, vagy esetleg "kellesz neki anyagilag"? Bocs, hogy ilyet kérdezek, de azért a nők egy része anyagi okokból marad együtt a férjével.
És ami a fő probléma, hogy még csak beszélni se lehet róla. Ha jó köztetek minden amúgy, a kommunikáció is meg minden, akkor ezt miért söpri a szőnyeg alá? Pedig a szex hiánya frusztrálttá teszi az embert, nőt is, férfit meg gondolom még jobban... hosszú távon nagyon sokat árthat ez neked.
Nekem a férjem azt szokta mondani, hogy nem baj, ha nincs mindig meleg vacsora, vagy pici rendetlenség van, inkább hagyd, csak gyere...
Szerintem a horkolásmentesség nem segít..Bár segíthetne..Hasonló szituációban élek, csak a másik oldalról nézve. Egyszerüen nem azt adta a férjem amire szükségem lett volna és én is külön szobába húzódtam, a gyerekek mellé..Ill. elöször nem a férjemtöl húzódtam el, csak ö nem volt hajlandó kompromisszumra. Csak abban a szobában volt hajlandó aludni amit ö szeret és nem jött oda hozzám, ahol mi szeretünk lenni. Napközben nem közeledett, így este se kívántam vele a szexet. Nem akart velünk közös programokat, sosem fogta meg a kezemet, nem csokolt, vagy ölelt meg napközben.Nem éreztette, hogy fontos vagyok neki..Emellett még zavart a hangos horkolása is, ha mellette aludtam mégis..Csakhogy nem a horkolás volt a fö ok. Sok embert ismerek, akik külön szobában alszanak. Így nyugisabb és a horkolást se kell hallgatni. Ettöl függetlenül még müködik a szex..Ha a nöt nem sikerül semmilyen próbálkozással szexuálisan "meghatni" akkor nem segít semmilyen horkolásgátló.
El kellene vinni olyan helyekre, ahova a gyerek miatt egyébként nem szoktak kettesben menni. Pl. elmenni vacsorázni amíg vigyáz valaki a gyerekre. vagy egy közös hétvége kettesben, vagy olyan helyekre menni, ahol megismerkedtek, ahol elöjönnek a régi emlékek..Én ilyesmiket olvastam erröl, csakhogy ezt mindkét félnek kell akarni. Valószínüleg a szex sem olyan amire annyira vágyna. Mindegy milyen fáradt az ember, de a jó szex gondolata akkor is elcsábítja a nöt. Nem ártana öszintén beszélgetni..A nö ha azt tanácsolja hogy váljunk el, akko valahogy feladta már. Bár ez a "váljunk el " sokszor könnyen kicsúszik az emberek szájából anélkül hogy végiggondolnák az egészet.
A szeretösdi nem megoldás erre a problémára. MIndenki csak elégedetlenebb lesz a helyzetben és a problémák elodázása. 10-15 év múlva is nehéz lesz elhagyni a gyereket, a megszokott környezetet, az összegyüjtött vagyont. Meg kellene beszélni, cselekedni kellene a javítás érdekében és ha nem megy, akkor pedig megbeszélni hogyan tovább, hogy mindenkinek jobb legyen..Egy szeretövel se teszel jót, ha egy feleséggel, családdal a hátad mögött tartod fent a kapcsolatot. Az elején müködik, de elöbb-utóbb valamelyik félnél érzelmek alakulnak ki és jön valakinél az újabb kínlódás, szenvedés.. Tapasztalatból mondom ezt is. A szeretösdi nem megoldás!!
Hát, egy jó szex után egy nő sosem mondja, azt, hogy ezt oszd be! Tehát nem volt jó neki, legfeljebb eljátszotta Neked, hogy megnyugodj és ne zaklasd egy darabig.
A vágyat, a másik megkívánását nem lehet aggyal "csinálni"....az jön belőlünk.nagyon mélyről, az ösztöneinkből, ami logikával nem irányítható. Nem kényszeríthetitek egymást arra, hogy parancsszóra vagy anélkül, de kívánjátok meg egymást. Egyikőtök sem rendelkezik a másik testével, érzéseivel, gondolataival, így azokat nem lehet és nem is szabad irányítani.....