Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Házasságban szex nélkül!
Torolt_felhasznalo_214342
Létrehozva: 2011. június 21. 09:39
Kedves lányok, fiúk!
A topic címe ez is lehetne: A házasságunk jó, de sajnos nincs szex!
Már nem is emlékszem mióta gondolkozom, hogy megosztom valakivel, bánatomat, örömömet. Kb. 2 éve havi szinte elkezdtem fogalmazni örömömet, bánatomat, de mindig arra jutottam, hogy csak is ismeretlennel osztanám meg a mondókámat.
Mivel ezen a fórumon olvastam a legtöbb „sztorit”, így gondoltam, ha egyszer rászánom magam, csak is itt fogom leírni.
Mivel csak is ezért a történetért regisztráltam ide magam, így úgy gondoltam, hogy a nevemet inkább nem mondanám, hanem legyek mondjuk, Ádám és a feleségem mondjuk Éva.
Éva: 38 éves, Ádám: 45 éves.
Ádámnak ez a második házassága, de ez már 11 éve tart.
Ez a kapcsolat, azaz házasság, ha az elmúlt 2 évet nem nézem szinte 100%-os mindenben. (Azaz én mint Ádám így érzem)
Van egy 4,5 éves gyönyörű kislányunk, és, ha jól belegondolok innen indult az a bánat, amiért több esetben megfogalmazódott bennem, hogy ide jövök, leírom történetemet és kíváncsian várom jó és rossz véleményeteket.
A kislányunk megszületésekor, kedves anyuka úgy határozott, hogy a gyermekszobában alszik, mert az úgy jó lesz, közel kell lenni egy újszülötthez.
Kb. 2 év gyermekszobai alvás után, én mint apuka megkérdeztem anyukát, nem szeretne e visszaköltözni a volt közös szobánkba? A válasz, jajj még nem, miért nem jó ez így, jajjj úgy is te sokáig TV-zel, ő meg hamarább aludna, és amúgy is úgy horkolsz, hogy alig tudok elaludni. A horkolás miatt letettem szándékomról és maradtam külön a TV-szobába.
És akkor innen kezdeném azt, amiért elhatároztam, hogy írok és tanácsokat hallgatok meg.
A feleségem a Nők között jó Nőnek számít, míg Én a férfiak közt egy átlagos férfinak.
És akkor az elmúlt 2 évről írok már csak.
Gondolom, egyesek most fejükhöz kapnak, hogy úr isten, már megint egy férfi, akinek nem elég a SZEX? és csak elítélnek!
A kedves feleségem, akit hangsúlyozom, nagyon szeretek és nagyon büszke vagyok rá és arra amit eddig tett, sokat tűrt nekem, nagyon jól neveli közös gyermekünket, nagyon jól vezeti a családi háztartás. De egy dolog nincs meg köztünk az a bizonyos SZEX.
Az elmúlt 2 évben ha sokat mondok 2-3 hetente van köztünk kapcsolat, az is csak is akkor, ha én kezdeményezem, próbálom szobámba éjszaka átcsalni. Én már arra sem emlékszem az mikor fordult elő, hogy Ő oda jött volna hozzám és azt mondja, gyere drága bújj hozzám és legyünk együtt.
Ebben a 2 évben, több próbálkozásom volt, hogy valamivel fellendítsem a szexet kettőnk között, de szinte mind reménytelen volt.
Ugyan már egyszer írtam, hogy innen jön a lényeg, de most is azt mondom, itt jön a második lényeg.
Az utolsó 2 évről beszélve!
A kettőnk közti viszony viszont nagyon jó! Bárhová megyünk, ha csak otthon vagyunk, vagy csak telefonon beszélünk, mert az napi szinten elég sok, legalább 3-4 szer szoktunk naponta telefonon beszélni, ezekben az esetekben bárki hallaná, látná, azt mondja nincs köztünk semmi probléma.
Ez így is van Ő részéről nincs is, legalább is azt mondja.
Lehetett volna ezt a levelet sokkal rövidebbre fogni és rögtön a lényeget kérdezni tőletek, de az lehet, hogy nem lett volna érthető.
Tehát: Mit csináljon egy férfi, aki nagyon szereti a feleségét, azaz a családját, mert van egy közös kislányunk is, ha az a szex amit a felesége ad, nyújt neki, az nagyon kevés!!!
És itt nem csak a szexre gondolok, hanem inkább egy jó szeretkezésre, gyengédségre!
Ha ezt olvasva valaki megkérdezné, próbáltam e vele ezt felnőtt módjára megbeszélni, akkor a válaszom, hogy IGEN, több esetben is neki fogtam.
A válasz, ami nekem nem esett jól, hogy drágám, hidd el nagyon szeretlek, de én nem vagyok szex mániás, és nem kívánom a szexet, legalább is nem annyiszor, mint ahogy te gondolod…
Én csak annyit mondtam, ez rendben, de értsd meg kedvesem, hogy a 2-3 hetente az egy alkalom az nem csak nekem, de másnak is kevés lenne. Sajnos minden ilyen jellegű megbeszélésem egy úgynevezett mosolyszünet lesz belőle, azaz Ő úgy megsértődik, hogy a következő hétben alig-alig szól hozzám és mindig azt hajtogatja, hogy ha nekem ez ennyire rossz, miért nem válok el tőle, sőt az utóbbi időben, inkább azt mondja, ha akarom váljunk el, de ő ezen nem tud változtatni.
Gondolom, eléggé össze-vissza írok, de most ami eszembe jutott azt írtam le.
Mondtam neki, drágám, emlékszel 2 hónapja voltunk külföldön 1 hetet szállodába aludtunk, és úgy jöttünk haza, hogy egyszer sem voltunk együtt! Erre Ő tényleg, jajj nem is emlékszem, háát miért nem kezdeményeztél?
Ami bennem is megfogalmazódott:
Lehet, hogy megcsal? Akár lehet, de nem hinném, legalább is szeretném nem hinni.
Jár dolgozni, ahol 90% nők és 10% férfiak dolgoznak, mindig ugyanabban az időben megy dolgozni és ugyanabban az időben jön haza, persze ettől még bármi megtörténhet, de én hiszek benne.
Még én sem csaltam meg, DE sajnos egyre többet gondolkozom róla, hogy vajon mi lenne, ha…
Kedves Hölgyeim, akár Uraim, mondjátok meg, mit kéne másképp csinálnom, adjatok ötletet, hogy kapom vissza azt a feleségemet, amit annó megnyertem és elvittem…
1-1 mondat is lehet tanulságos, ezért várom ötleteteket.
Ui.: Elválni nem szeretnék, de sajnos már ezen is gondolkoztam…
A topic címe ez is lehetne: A házasságunk jó, de sajnos nincs szex!
Már nem is emlékszem mióta gondolkozom, hogy megosztom valakivel, bánatomat, örömömet. Kb. 2 éve havi szinte elkezdtem fogalmazni örömömet, bánatomat, de mindig arra jutottam, hogy csak is ismeretlennel osztanám meg a mondókámat.
Mivel ezen a fórumon olvastam a legtöbb „sztorit”, így gondoltam, ha egyszer rászánom magam, csak is itt fogom leírni.
Mivel csak is ezért a történetért regisztráltam ide magam, így úgy gondoltam, hogy a nevemet inkább nem mondanám, hanem legyek mondjuk, Ádám és a feleségem mondjuk Éva.
Éva: 38 éves, Ádám: 45 éves.
Ádámnak ez a második házassága, de ez már 11 éve tart.
Ez a kapcsolat, azaz házasság, ha az elmúlt 2 évet nem nézem szinte 100%-os mindenben. (Azaz én mint Ádám így érzem)
Van egy 4,5 éves gyönyörű kislányunk, és, ha jól belegondolok innen indult az a bánat, amiért több esetben megfogalmazódott bennem, hogy ide jövök, leírom történetemet és kíváncsian várom jó és rossz véleményeteket.
A kislányunk megszületésekor, kedves anyuka úgy határozott, hogy a gyermekszobában alszik, mert az úgy jó lesz, közel kell lenni egy újszülötthez.
Kb. 2 év gyermekszobai alvás után, én mint apuka megkérdeztem anyukát, nem szeretne e visszaköltözni a volt közös szobánkba? A válasz, jajj még nem, miért nem jó ez így, jajjj úgy is te sokáig TV-zel, ő meg hamarább aludna, és amúgy is úgy horkolsz, hogy alig tudok elaludni. A horkolás miatt letettem szándékomról és maradtam külön a TV-szobába.
És akkor innen kezdeném azt, amiért elhatároztam, hogy írok és tanácsokat hallgatok meg.
A feleségem a Nők között jó Nőnek számít, míg Én a férfiak közt egy átlagos férfinak.
És akkor az elmúlt 2 évről írok már csak.
Gondolom, egyesek most fejükhöz kapnak, hogy úr isten, már megint egy férfi, akinek nem elég a SZEX? és csak elítélnek!
A kedves feleségem, akit hangsúlyozom, nagyon szeretek és nagyon büszke vagyok rá és arra amit eddig tett, sokat tűrt nekem, nagyon jól neveli közös gyermekünket, nagyon jól vezeti a családi háztartás. De egy dolog nincs meg köztünk az a bizonyos SZEX.
Az elmúlt 2 évben ha sokat mondok 2-3 hetente van köztünk kapcsolat, az is csak is akkor, ha én kezdeményezem, próbálom szobámba éjszaka átcsalni. Én már arra sem emlékszem az mikor fordult elő, hogy Ő oda jött volna hozzám és azt mondja, gyere drága bújj hozzám és legyünk együtt.
Ebben a 2 évben, több próbálkozásom volt, hogy valamivel fellendítsem a szexet kettőnk között, de szinte mind reménytelen volt.
Ugyan már egyszer írtam, hogy innen jön a lényeg, de most is azt mondom, itt jön a második lényeg.
Az utolsó 2 évről beszélve!
A kettőnk közti viszony viszont nagyon jó! Bárhová megyünk, ha csak otthon vagyunk, vagy csak telefonon beszélünk, mert az napi szinten elég sok, legalább 3-4 szer szoktunk naponta telefonon beszélni, ezekben az esetekben bárki hallaná, látná, azt mondja nincs köztünk semmi probléma.
Ez így is van Ő részéről nincs is, legalább is azt mondja.
Lehetett volna ezt a levelet sokkal rövidebbre fogni és rögtön a lényeget kérdezni tőletek, de az lehet, hogy nem lett volna érthető.
Tehát: Mit csináljon egy férfi, aki nagyon szereti a feleségét, azaz a családját, mert van egy közös kislányunk is, ha az a szex amit a felesége ad, nyújt neki, az nagyon kevés!!!
És itt nem csak a szexre gondolok, hanem inkább egy jó szeretkezésre, gyengédségre!
Ha ezt olvasva valaki megkérdezné, próbáltam e vele ezt felnőtt módjára megbeszélni, akkor a válaszom, hogy IGEN, több esetben is neki fogtam.
A válasz, ami nekem nem esett jól, hogy drágám, hidd el nagyon szeretlek, de én nem vagyok szex mániás, és nem kívánom a szexet, legalább is nem annyiszor, mint ahogy te gondolod…
Én csak annyit mondtam, ez rendben, de értsd meg kedvesem, hogy a 2-3 hetente az egy alkalom az nem csak nekem, de másnak is kevés lenne. Sajnos minden ilyen jellegű megbeszélésem egy úgynevezett mosolyszünet lesz belőle, azaz Ő úgy megsértődik, hogy a következő hétben alig-alig szól hozzám és mindig azt hajtogatja, hogy ha nekem ez ennyire rossz, miért nem válok el tőle, sőt az utóbbi időben, inkább azt mondja, ha akarom váljunk el, de ő ezen nem tud változtatni.
Gondolom, eléggé össze-vissza írok, de most ami eszembe jutott azt írtam le.
Mondtam neki, drágám, emlékszel 2 hónapja voltunk külföldön 1 hetet szállodába aludtunk, és úgy jöttünk haza, hogy egyszer sem voltunk együtt! Erre Ő tényleg, jajj nem is emlékszem, háát miért nem kezdeményeztél?
Ami bennem is megfogalmazódott:
Lehet, hogy megcsal? Akár lehet, de nem hinném, legalább is szeretném nem hinni.
Jár dolgozni, ahol 90% nők és 10% férfiak dolgoznak, mindig ugyanabban az időben megy dolgozni és ugyanabban az időben jön haza, persze ettől még bármi megtörténhet, de én hiszek benne.
Még én sem csaltam meg, DE sajnos egyre többet gondolkozom róla, hogy vajon mi lenne, ha…
Kedves Hölgyeim, akár Uraim, mondjátok meg, mit kéne másképp csinálnom, adjatok ötletet, hogy kapom vissza azt a feleségemet, amit annó megnyertem és elvittem…
1-1 mondat is lehet tanulságos, ezért várom ötleteteket.
Ui.: Elválni nem szeretnék, de sajnos már ezen is gondolkoztam…
Olyan nagyon szomorú ilyen történeteket olvasni. Olyan sok ilyet láttam már, pedig ez nekem kicsit olyan mintha az 5 éves gyerek az egyetemi diplomavédés nehézségein aggódna :DD (nem mintha korban távol lennék a problémától, inkább lélekben, és lehetőségekben)
De mégis, gondoltam hozzászólok. Valahol egyébként érthető pusztán biológiailag Éva viselkedése, hiszen a cél elérve, van gyerek, a férfi nem kell már másra, csak arra, hogy anyagilag segítsen a nevelésben. Bizonyos létformák egyszerűen oldják meg a problémát: a nőstény egyszerűen elfogyasztja a hímet. Ehhez képest Ádám még királyi helyzetben van!
De komolyra fordítva. Nyilván itt azért Ádám sem egy szerencsétlen áldozat. A hosszú év alatt kialakult rossz szokások (késői tvzés, horkolás, és még tuti hogy 100 dolog) elég komoly nyomást adtak a kapcsolatnak, ennek a szeretet/szerelem tartott ellen sok évig. Oké, ez eddig kitartott, viszont ha ott a gyerek, akinek szintén szeretetre, és időre van szüksége, akkor az a másik fal összeomolhat, vagy nagy robajjal, vagy szépen halkan, lassan. Ez itt az utóbbira példa.
Bevallom nekem ez a reakció, hogy "ok akkor váljunk el" nagyon primitívnek tűnik a nő részéről. Az lehet a fejében, hogy "úgyis a legtöbben elválnak", és lehet újabb kapcsolatot kezdeni, ami talán jobb lesz nagyobb boldogsággal...? Hát nem tudom. Ennél szerintem még mindig jobb/kultúráltabb megoldás a szerető, még ha titokban is.
(tudom, én még az egyedfejlődés alacson fokán állok, de sosem értettem, hogy egy kapcsolatban - ami amúgy jól működik, de szexuáálisan kezd szétesni - miért ne lehetne legálisan valakit találni egymás tudtával nem-becsapásával, persze mindkét részről, illetve, jelen példánál maradva, Ádám részéről, mert neki hiányzik csak... Miért olyan égbevágó bűn ez a mi kultúránkban??? Tudom, tudom, a 2000 éves keresztény hagyományok....)
Igen, csak ahhoz ki kell tudni mondani sokmindent mindkét fél részéről.
És nagyon mélyen bele kell nézni-látni sokmindenbe.
Nekem is nagyon tetszett az előző kifejtős hozászólásod a döntéseinkről, meg a felőségeinkről. Mélyen egyetértek Veled! Ha a topikinditónak jó a kapcsolata akkor meg kell találniuk a megoldást ami leginkább nem a válás, mert egyébiránt a kapcsolat jó müködik. Biztos van magoldás, csak le kell ülni végigbeszélni a lehetőségeket és kivállasztani ami mind a ketőjüknek elfogadható megoldást!
Különben én azt látom, hogy a közösen átverekedett problémák még szorosabbra füzik a szálakat egy kapcsolatban!
Szinte szó szerint ugyanezt írtam.
Kicsit más téma, de tényleg így van. A pasik többsége béna az intelligens szeretősdihez. Nem azért gondolják sokan, hogy kevesebb feleség csalja meg a férjét, mint a férj a feleségét mert ez valóba így van, hanem azért
mert a nők sokkal rafkósabbak, jobban figyelnek a részletekre, stb.
Lehet választani....
Lehet a gyerekkel élni nagyon szeretni és közben szenvedni amit a gyerek végignéz és végigérez.. és teljesen tönkremenni ebben és a látszatban
Lehet elmenni.. és felszabadultan (szülőnek is) lenni...csak sokkal nehezebb
nem lehet végigbeszélni...
Sok mindent végig lehet. Még időben.
Tipikus válasz :
Mi volt a tipikus kérdés?
Ezek csak költői kérdések egyébként.
gixer
és egy esetben a partner tapasztalatlansága az ÉLET terén is :)
Tarts szeretőt. Intelligensen, vigyázz arra, hogy sose tudja meg.
A pasik ehhez bénák, de próbálkozni lehet. Voltam úgy, hogy aktus után én szedegettem össze a hajszálaimat és az óvszer csomagolásának egy kis darabját az ülés alól, ami egy pasinak fel sem tűnik, de az asszonyka biztos észrevenné..
Ahhoz viszont nagy szerencse kell, hogy olyan szeretőt találj, aki egy idő után nem akar többet, megelégszik azzal, hogy csak szex és más semmi.
kedves Fiú!
Menjetek el párterápiára, próbáljátok végig beszélni ott felnőtt módjára, mit akartok egymástól.
Ott kiderül mindkét nézőpont, mindkét fél története, mi vezetett ide.
Aztán lehet a fiúból férfi lesz, a lányból nő, ettől még nem biztos, hogy együtt maradtok, de sok kérdésre választ kaphattok.
Nem is kell a szülőnek feláldoznia magát, inkább áldozzuk fel a gyereket! BRAVÓ, HAJRÁ!!! Gyűrje csak a pótapukákat meg a pótanyukákat, hátha egyszer majd a kedves édesapja vagy édesanyja megtalálja az nagy Ő-t, a gyerek eközben biztosan nem fog sérülni!
Tudod az tesz egy embert felnőtté, hogy viseli a döntéseinek a következményeit és a hibás döntéseit nem a gyerekkel fizetteti meg. Mert ebben az esetben tényleg el kell számolni a lelkiismeretével. Ugyanis amikor már gyereked van felelősséggel tartozol iránta és te háttérbe szorulsz, csak sajnos ma minden vízcsapból az folyik, hogy semmiért ne vállaljunk felelősséget, megteszi ezt helyettünk majd más, egy esetleg gyengébb embertársunk. Tényleg fasza világban élünk!
Azért van egy-két ellentmondás abban, amit írsz. Azt mondod, szuper a kapcsolat egyéb téren, aztán meg azt, hogy ha próbálod megbeszélni a gondodat, akkor hetekig mosolyszünet.
Messze nem jó ez a házasság és nem csak a szex miatt. Sajnos, azt kell mondjam, a feleséged nagyon önző, a problémák megoldása elől elzárkozó asszony. Ha rosszindulatú lennék, azt mondanám, meg is érdemelné, hogy elhagyd.
Megoldást nem tudok, de az biztos hogy a részedről valamiféle határozottabb fellépés kellene, hogy végre tudatosuljon benne, hogy nem söpörheti a szőnyeg alá a dolgot, és a végén nagyon rosszul járhat.
én 2 évet végigasszisztáltam(végigvártam) pszichológus segítsége mellett is... nem lehet végigbeszélni...
Tipikus válasz :
"nincs velem semmi baj, mindössze te akarad túl gyakran, én normális vagyok, egyébként kívánnám ha meglennének a körülmények, hangulatok" (nem kívánt törlendő)
mellékesen jön utána az "akkor keress mást" és a nyitott házasság... szerintem egyik sem járható út.... már ha van lelkiismereted.. ha nincs akkor sokminden járható
mindössze azé' említettem mert volt benne részem hogy a szex "csak" úgy működött (nem működött) VOLT ha "hangulatba" került a másik fél.... hangulat alatt pedig olyan körülményeket értünk (értett) amelyet egy egyszerű (gyeses egygyerekes egykeresős stb) családban nem lehet egyszerűen biztosítani... csak mondjuk évente egyszer/kétszer....
Tudom nem nagy dolgok ezek.... :)
"Ha ezt olvasva valaki megkérdezné, próbáltam e vele ezt felnőtt módjára megbeszélni, akkor a válaszom, hogy IGEN, több esetben is neki fogtam."
Az kevés, hogy belefogtál. Végig kell beszélni.
Nem olvastam végig a topikot, csak a te indítódat.
Én is a lányom szobájában aludtam, 11 hónapig. DE! Ettől még volt szex köztünk a férjemmel, átlagban heti 2-3 alkalommal, csak nem aludtunk együtt, hogy ne zavarja őt a baba. Utána visszaköltöztem, szobafigyelős telefonunk volt. Még most is előfordul, hogy néha a gyerekkel alszom, ha beteg és ezt külön igényli (5 éves amúgy).
Nem mondom, hogy mindig intenzíven kívántam a szexet, de azért a kezdeti nehézségek (gátsebgyógyulás, szoptatás, miegyéb) után igenis igényem volt rá. Mert nem csak anyuka vagyok, hanem nő is.
Ha megkérdezhetem, előtte teljesen, 100%-ban elégedett voltál a szex terén? Vagy már akkor is több kellett volna, csak magadnak se vallottad be? Élvezte a feleséged valaha a szexet vagy csak "csinálta, elviselte"?
Sajnos sok nő van, aki nem élvezi a szexet, esetenként azt se tudja, neki mi okoz örömet, csak megjátssza, hogy neki milyen jó is ez a partner kedvéért. A gyerekszülés csak ronthat ezen a helyzeten. A szexet a nőknek sajnos (nem is olyan sajnos)
"tanulni, gyakorolni" kell, az élvezet nem olyan egyértelműen és magától jön, mint a férfiaknál. Ha nem is élvezi esetleg, akkor minek is csinálná, miért kezdene bele?
Jogos igény részedről a szex, mondom ezt nőként és anyukaként egyaránt. Nem tudom, miért sértődik meg beszélgetéskor, de egy nő, aki szereti a társát és valaha szerette/élvezte a szexet, akkor szerintem ő is megoldást szeretne találni erre.
Ott a pont! Nálam a bogyók szedése alatt csak kényszer volt... Azóta
!!!
Bár az az érzésem, lehet Ádám addigra már úgy ki van éhezve, hogy durr bele! :D Erre írtam, hogy lehet, hogy a nőnek néha más is kéne.
én mint olyan ffitárs mondom aki egyszer 7 évet és egyszer 4-et húzott le így...
Valasztasi gikszer?
Kotodokepesseg hiany.
Tegnap lattam itt egy videot ott szereteqrvanak neveztek.
Nem artana tudni, hogy a topic inditonak miert ment tonkre az elso hazassaga.