Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Depresszió
Torolt_felhasznalo_440218
Létrehozva: 2004. december 9. 22:43
Négy éve egy fulladásos rosszulléttel kezdődött minden,azután bezárkotás,kórház,terápiák,pszhológus stb...Jelenleg dolgozom,tartom magam,magán bölcsészem van,viszont a nyugtatokról nem tudok leállni.Szükségét érzem sajnos.22 évesen kilátástalanul a világban.Vagyok.
Gondoltam hogy azoknak válaszoltál akik ellene vannak sajnos!. . :-))
Csak azért írtam úgy, ahogy, mert mondták páran, h nem jó, a gyógyszer szedés. . .
Hát abban a pár napban én eléggé megszenvedtem. . . Nem ezekkel a tünetekkel, amiket te írtál; nagyon gyenge voltam, fáradt, és folyamatosan "ment a fejem" avagy "csúszott a kép". Nem tudom másképp megfogalmazni. . .
De ez nem azért volt, mert függő lettem volna az Efectintől, hanem mert valszeg lecsökkent a szerotonin szintem.
Ennyit arról, h nem kell az antidepi. . . . .
Anyunak volt egy keresztanyja, Q pont ilyen volt. Imádott szenvedeni, sajnáltatni magát, Q is depressziós volt de nem kezelzték, nem tudom miért. Öngyilkos lett.
Régen voltak nagyon durva kényszerképzetei, még gyilkossággal kapcsolatos is, de ezt inkább nem mondanám el, mert nagyon durva.
8 éve lakik velünk, mert már nem lehetett felügyelet nélkül hagyni. Most ott tartunk, hogy tőlünk nem messze van egy szociális otthon, ahol van öregek napközie. Reggel megy a gyerek iskolába, a mama napközibe, délután jönnek haza. szeret ott lenni, mert mondják a növérek, hogy beszélget, tesz-vesz, de ennek ellnére minden nap végighallgatom, hogy már itthon sem lehet, baraktuk egy otthonba.
Már én is ott tartottam hogy nem bírom tovább! Nem tudtam társaságba menni, minden ami emberekkel kapcsoltos nagyon nehezen ment! És ez mellett depressziós is voltam. . . . Huuh! Borzalom! Engem nem az a fajtája gyötőr amelyik időközönként jön elő hanem évek óta folyamatos, soha egyetlen napom sem volt vidám, de a Paroxat megtette áldásos hatását, így a fóbiám már 90%. -ban elmúlt, a depim pedig. . . . . Háááát!. . . . . . Mondjuk 65%. -ban. . . . (tél van) Bocsánat hogy százalékban értelmezem a javulásomat, de így könnyebb!. . . . . . :-))