Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A hit, amely világra segíti a kisbabákat
N?k Lapja Café
Létrehozva: 2009. november 10. 11:59
A természetes szülés megvalósulásának egyik legfontosabb alapja az, hogy a nő hinni tudjon a saját erejében és a teste működésében. De van még valami, ami legalább ilyen fontos. Hogy ez mekkora segítő erőt jelent a szülésnél, arról néhány héttel ezelőtt újra megbizonyosodhattam.
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
Egyszer azt írtam, hogy jó lenne nem csak euforikus élményekről olvasni és persze pusztán csak a kicsinyesség szólt belőlem, mert én nem voltam képes. Hogy lehet az, hogy másnak igen, hiszen én én is mindent megtettem és ez csak blabla.
Ismerek olyat, akinek a szülés az szülés, mindamellett, hogy nem kórházban születtek a gyermekei, de képes volt rá. Nem menne továbbra sem kórházba. Ismerek olyat is, aki farfekvéssel képes volt megszülni saját gyermekét.
Ismerek olyat, aki kórházban eufórikusan illetve több olyat, aki inkább utólag azt mondta, hogy jobb volt minél hamarább túl lenni rajta.
Ismerek olyat, ahol miután nem rendben zajlottak a dolgok, ott volt az orvos és a megfelelő eszközök.
Viszont jó tudni, azt is, hogy van olyan hely ahol a nő szülés közben végre önmaga lehet, és amit megadott neki, nekünk a természet azt meg is teheti, élhet vele. Képes a gyermekét világra hozni, és aki ott van ekkor, az nem elvesz tőle, hanem ad neki. Nem megmenti, ha rendben zajlanak a dolgok, nem diktál, hanem enged.
Tiszteletet kap, hitetet, türelmet, elfogadást úgy ahogy a szülő NŐ érzi.
Hol vagyunk mi ettől? Van mit még fejlődni. Van aki még magát se képes elfogadni, magát se tiszteli, mások euforikus élményei felett pálcát tör, mint én is tettem anno.
Emőke köszi a cikket.
Jó megmutatni egy értelmes férjnek, aki nyitott a felesége érzelmeire és megérti, hogy az intimitás, tisztelet, elfogadás nem feltétlenül a külcsinyben, a legdrágább és legtrendibb dolgokon és azok megvalósításán múlik.
Ezekben egyetértek Veled.
Az emberrel mindig tisztelettel kell beszélni, ez alól a szülés sem kivétel.
De ebben a cikkben nem erről van szó, eleve azzal a kijelentéssel kezdődik, hogy
"A természetes szülés megvalósulásának egyik legfontosabb alapja az, hogy a nő hinni tudjon a saját erejében és a teste működésében."
Szerintem ez eleve nem igaz. Akkor akinek császárral kell szülni, mert mondjuk farfekvéses a babája, az nem hisz a saját erejében és a teste működésében?
A komplikációmentes szülésnek az a legfontosabb alapja, hogy nincs komplikáció.
Meg azt írja, hogy a szülés alatt végig(!) ott állt a háttérben(!) egy orvos, aki
"Ez az ember hinni tud abban, hogy a nők képesek és tudnak szülni és ez az ő legfontosabb - bár nem a kezében tartott - orvosi eszköze".
Nem tetszik ez a áhítatos, kislányosan pislogó rajongó stílus - miért, a többi orvos nem hisz abban, hogy a nők képesek és tudnak szülni? Mi ebben a különleges?
(Ráadásul mit áll ott órákig egy orvos a háttérben? Ha nem csinál semmit?, majd biztatja a nőt a dúla, meg mondja neki, hogy meg tudja csinálni.)