Rosszul élünk, de azért pazarlunk – nagyjából így lehetne összefoglalni, mi a helyzet mostanság a világban az élelmiszer-hulladék szempontjából. Hogy érezd ennek a súlyát, csak egy számot írok:
évi 1,3 milliárd tonna
élelmiszer-hulladék keletkezik világszerte.
Persze ennek jó része nem a háztartásokban, hanem a mezőgazdaság és az ipar részéről érkezik, de ettől még sokkoló. Ennek okai azonban mi vagyunk, a fogyasztók. Akik csak az egyenes uborkát, a megfelelő méretű almát vagy a szépségdíjas narancsot veszik meg. Ami nem felel meg a legújabb trendeknek, az rossz esetben a kukába, jó esetben állatok elé kerül.
Maradva a durva számoknál: a felmérések szerint egy átlagos magyar háztartás évi 68 kiló élelmiszert dob ki, egy átlag EU-s állampolgár pedig 92 kilogrammot. A feldolgozóipar 19 százalékot, a vendéglátás 12 százalékot, a termelés pedig 11 százaléknyi élelmiszert hajít ki, a háztartások pedig nem kevesebbet, mint 53-at. Ezeket összeadva, csak az EU tagországokban 88 millió tonna hulladék keletkezik évente, aminek már az elpusztítása is komoly pénzekbe kerül. Pedig a cél az lenne, hogy egyáltalán ne keletkezzen hulladék.
Sokkoló adatok (Forrás: maradeknelkul.hu)
Kemény zsemle, szomorú pörkölt
A felmérések szerint a háztartásokból kikerülő élelmiszer-hulladék így néz ki:
- 13 kg készétel
- 6,5 kg pékáru
- 3 kg zöldség/gyümölcs
- 2,9 kg tejtermék
Ez összesen nagyságrendileg 50 ezer forintot jelent évente. 50 ezer forintból vehetsz egy dögös csizmát, bakancsot télre a gyereknek, egy régen vágyott színházbérletet. Vagy akár egy komposztálót. A hulladék a kukánkból a lerakóba kerül, ahol gyors erjedésnek indul. Aminek következtében metán és szén-dioxid keletkezik, melyek az üvegházhatásért felelős gázok közé tartoznak. Igen, ennek emelkedése ellen igyekeznek a kutatók harcolni, merthogy ezeknek is „köszönhetjük” a globális felmelegedést. Amibe lassan az állatok és mi is belepusztulunk. Hogy, számszerűsítsek, évente 4,4 millárd tonna CO2-vel egyenértékű káros gáz kibocsájtását jelenti, amely a globális kibocsátás 9,49 százaléka.
Minőségmegőrzés vs. fogyaszthatóság
A rövid lejáratú élelmiszerek (tejtermék, húsáruk,halfélék) esetében fogyaszthatósági időt írnak elő, azaz eddig fogyasztható biztonságosan a termék.
A minőségét megőrzi felirat pedig arra utal, hogy a gyártó által elvárt minőség addig a pontig megfelelő, de az élelmiszer utána is biztonságosan fogyasztható, csak nem olyan szép, kicsik fakóbb stb.. Ezt főleg konzerveken, tésztaféléken vagy fagyasztott termékeken láthatjuk.
Egyébként a felnőttek 62 százaléka hiszi azt, hogy a minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszernek a kukában kell landolnia.
AZ ENSZ fenntarthatósági célkitűzése (UN Sustainable Development Goal, SDG), hogy 2030-ra világszerte felére csökkenjen az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége. Ez persze szépen hangzik, de nézzük, milyen számok állnak mögötte.
Vegyük példának a Tesco Magyarországnál keletkező élelmiszer-hulladékokat – ők ugyanis évről évre nyilvánosságra hozzák a jelentésüket.
Tavaly 8612 tonna élelmiszer-hulladék keletkezett (amely 43 százalékkal kevesebb, mint 2016/17-es évben) 204 áruházában. Az ételek közül 7448 tonna a Magyar Élelmiszerbank Egyesülethez került, ők osztották tovább a rászorulóknak. Ez 18,5 millió adag ételnek megfelelő mennyiséget tett ki. A tavalyi üzleti évben 16.439 tonna (el nem adott) élelmiszer-felesleg keletkezett az áruházakban, mely az összes élelmiszer 1,86 százaléka.
Persze ezzel még nincs minden megoldva, és főleg nem lehet áttolni a felelősséget csak és kizárólag a cégekre, akik gonosz módon értékesíteni kívánják az árujukat.
Mit tehetünk mi az élelmiszer-pazarlás ellen?
Nagyanyáink ezt még tudták, de mi, hála a látszólagos jólétnek mintha elfelejtenénk. Pedig a történet nem olyan bonyolult, csak tervezés kérdése az egész. A saját példámból kiindulva, mert nyilván én sem vagyok szent, csak hála az állataimnak, gyakorlatilag nincs élelmiszer-hulladékom, szóval a hétvégén grillparti volt nálam, pánikoltam, nehogy kevés legyen a húsféle, ezért jó sokat sütöttünk ki, nem mind fogyott el. Én az indiai páccal készült csirkesaslikból csirkesalátát készítettem, a tarja másnap a szendvics része lett, a grillkolbászkák pedig felvágva a másnap reggeli rántotta gazdagítására voltak kiválóak. De a legtöbb élelmiszer lefagyasztható, és nehezebb időkben könnyedén előkapható az előre elkészített étel, amivel nemcsak pénzt, hanem időt is lehet spórolni.
Csak az EU tagországokban 88 millió tonna hulladék keletkezik évente (fotó: istock)
- Kérdezd a nagyit, az ő korosztálya alig dobott ki valamit.
- Ne vásárolj többet, mint amennyire reálisan szükség lehet, inkább legyen otthon mindig vésztartalék. Az 1-et fizet 2-t kap akciók során ritkán veszünk olyan dolgot, ami ténylegesen kell, inkább az árcímke vonzó.
- Ha túl sok a pékáru, az felvágva mehet a mélyhűtőbe. Ugyanez a helyzet a hússal.
- Ha túl sok a rizs, abból szinte mindent lehet készíteni, a rizsgolyótól a salátáig, de levesbetétnek is kitűnő.
- Ha már fonnyad a zöldség készíts belőle finom levest, vagy süsd meg sütőben finom zöldfűszerekkel.
- Ha a gyümölcsök szomorkodnak, akkor elő a turmixgépet vagy a sütőt, és dobj össze belőle valami finomat. Ha több kiló a felesleg, akkor nagyon menő dolog, ha elteszed lekvárnak. Ez karácsonykor jól fog jönni, ha épp ajándékot keresel a barátoknak.
- Mindig azt az élelmiszert fogyaszd először, amit legrégebben vettél.
- 3-4 havonta nézd át a szekrényt, hogy mi a helyzet a konzervekkel, tésztákkal, magokkal és gabonákkal. Ez egyrészt a molyok ellen is jó, másrészt számos izgalmas termékre lelhetsz – otthon.
- Ha savanyú kezd lenni a tej, és még meg tud aludni, készíts belőle aludttejet. Abból pedig készíthetsz egy isteni és könnyen összedobható sütit, a búzaprószát. De erre használhatod a kefírt vagy a joghurtot is.
Ha további kutatásokat olvasnál élelmiszer-pazarlás témában, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fog ebben segíteni.
