Lassan itt az advent, és mivel a november idén különösen nemkívánatos szereplője az évnek, lélekben át is ugorjuk és indulhat a karácsonyi készülődés. A bejglit még kissé korai lenne megsütni, de szerencsére mindig találunk feladatot, ha keresünk. Végül is időnk, mint a tenger, mikor máskor éljünk legalább gasztronómiailag magas életet, ha nem most?
Kétféle amaretti. Balra a sima tojásfehérjés, jobbra, ami úgy néz ki, mint az elrontott macaron, tojásfehérjehabból készült. Mindkettő finom, de csak az egyik szép (Fotó: Belső Olga)
Tehát, máris van egy csomó dolog, amit ilyenkor már elő lehet készíteni, hogy végül az igazi karácsonyi ételek és sütik elképesztően menők legyenek.
Ilyenek például a habcsók és az amaretti, amik természetesen önállóan is süteménynek számítanak, csakúgy, mint a macerás macaron, ugyanakkor torta- és sütidíszként is funkcionálnak, nem is beszélve az egyéb felhasználásukról, mint például pohárdesszertek, krémek, vagy forró csoki tetejére morzsolni, esetleg kávézás közben elmajszolni.
Szóval, maradjunk abban, hogy a habcsók és a brutál mandulás amaretti, ha nem is nélkülözhetetlen háztartási kellékek, de nagyon menő, ha van és használjuk, úgyhogy csináljunk! A habcsókkészítésről már többször megemlékeztünk, jöjjön most az amaretti!
Amaretti kétféleképpen, de melyik recept működik?
Az amaretti, ahogy a nevében is benne van, mandulás keksz vagy habcsókféle, attól függ, hogy milyen módszerrel készítjük. Mindkettőhöz bőven találunk receptet a neten, a különbség az elkészítésében a tojásfehérje állaga: felverjük-e habbá és habzsákból nyomjuk a sütőlemezre, vagy csak úgy belekeverjük a mandulalisztbe és kézzel golyókat formálunk a masszából.
Hogy könnyebb legyen eldönteni, melyik receptet kövessük, mind a két módszerrel sütöttem amarettit, lesz is mindjárt eredményhirdetés.
Az amaretti sütésére nagyjából ugyanúgy fel kell készülni, mint a macaronéra, viszonylag ugyanis ritka az olyan háztartás, ahol csak úgy van mandulaliszt és mandulakivonat. Ez utóbbiért több bioboltot is bejártam, és régi motorosok is csak pislogtak rám, mi az a mandulakivonat? Mit vonnak ki belőle? Úgyhogy úgy döntöttem, ezt eleresztem, és a jó öreg Amaretto disaronno likőrhöz fordulok, az még sosem hagyott cserben.
Maga a procedúra egyébként végtelenül egyszerű, egyáltalán nem kell vele annyit bindzsizni, mint puccos rokonával, a macaronnal. Mandulaliszt helyett darált mandulával is próbálkozhatunk, mivel semmiféle hókuszpókusz nincs a receptben, de akkor nyilván darabosabb lesz a süti.
Amaretti I. – sima tojásfehérjéből
Ilyen kis golyókat kell formálni a tésztából, amikor sima tojásfehérjével készül az amaretti (Fotó: Belső Olga)
Hozzávalók
- 10 dkg mandulaliszt
- 10 dkg porcukor
- 1 tojásfehérje
- 1 evőkanál Amaretto likőr (vagy mandulakivonat, de az aroma nem jó, mert zöld lesz tőle a süti)
- 1 csipet só
Elkészítés
- A hozzávalókat egy tálba tesszük, egyszerűen összekeverjük, amíg össze nem áll masszává.
- Ekkor vizes kézzel diónál kisebb, de mogyorónál nagyobb golyókat formálunk belőle, rátesszük egy sütőlemezre és 190 fokon, légkeverés mellett, nagyjából 30 perc alatt készre sütjük. A színén is látszik, hogy mikor van kész, de akkor igazán jó, amikor kirepedtek a pöfetegek.
Amaretti II. – tojásfehérje-habbal
Amikor tojásfehérje-habbal dolgozunk, akkor ilyen kis halmokat nyomunk a sütőlemezre. Élvezetesebb, de kevésbé célravezető módszer (Fotó: Belső Olga)
Hozzávalók
- 10 dkg mandulaliszt
- 10 dkg porcukor
- 1 tojásfehérje
- 1 csipet só
- 1 evőkanál Amaretto likőr
Elkészítés
- A tojásfehérjét félig felverjük, majd hozzáadjuk a porcukrot és a sót, majd ezekkel együtt kemény habbá verjük. Ebben az állapotában alkalmas habcsóknak, de mi tovább megyünk.
- Belekeverjük a mandulalisztet (vagy a darált mandulát) és az Amarettót, habzsákba töltjük és sütőpapírral kibélelt sütőlemezre nyomjuk.
- Hagyjuk pihenni fél órát, majd 180 fokosra előmelegített sütőben, légkeverés nélkül, nagyjából 15 perc alatt készre sütjük.
A teszt eredménye eléggé egyértelmű: míg a sima tojásfehérjével készült amaretti pont úgy néz ki, ahogy szeretnénk, a tojásfehérje-habos amaretti elrontott macaron lapokra hasonlít. Ízre tök mindegy, mind a kettő finom és ugyanaz, de az olaszmániás tesztelőcsapatunk (úgy is, mint család), a sima tojásfehérjés amarettire bólogatott elégedetten: ez az!
Tehát, ha biztosra akarunk menni, akkor a sima tojásfehérjés verziót ajánlom. A másik megoldás könnyebb, habosabb és roppanósabb, de enyhén szólva rizikós. Kivéve, ha tökmindegy, hogy néz ki a süti, mert úgyis csak morzsolva akarjuk használni, az íze kedvéért.
