Tamagocsi disznóból valódi kolbász: Legyen malacod!

A malacka Cégénydányádon röfög az ólban, a gazdi pedig webkamerán keresztül követheti a fejlődését. A csúcspont a disznóvágás, amit gyakorlott kezek végeznek a tulaj kívánságai szerint.

Belső Olga

2020. December 26.

Húshoz jutni a legbiztonságosabban úgy lehet, ha az embernek van egy disznaja, amit a téli időjárásnak és a vágósúly elérésének a szerencsés együttállásakor, vidám disznótor keretében levágnak. Viszonylag kevés embernek adottak a körülmények ahhoz, hogy sertést tartson a hátsó udvarban, sőt, még ha a körülmények megfelelőek is lennének, nem olyan időket élünk ma már, hogy akarjunk is tartani, vagy otthon vágni. Kemény meló az.

Egy otthonunkban csak virtualitásban létező disznó azonban, ami testi valójában valahol máshol röfög és amiről mások gondoskodnak, végül azonban mi esszük meg, hát az elég vonzó ötlet. Ha prózaiak akarunk lenni, akkor bértartásnak is nevezhetjük, de sosem rántanám le a földre senki szárnyaló lelkét, úgyhogy hívjuk inkább röfi-tamagocsinak. Nincs szag, nem kell korán kelni, hogy munka előtt még megetessük a jószágot,

nem kell trágyázni, a nevelkedését viszont webkamerán keresztül figyelemmel kísérhetjük az első perctől az utolsóig, amikor is végül a kolbász meg a hús a mi éléskamránkba kerül

– ezt találták ki Cégénydányádon, és “Legyen malacod!” címen nevet is adtak a vállalkozásnak.

Az elképzelés a 700 lelket számláló szatmári település polgármesterének, Kelemen Róbertnek a fejéből pattant ki, amikor azon gondolkoztak, hogy mivel lehetne felvirágoztatni a falu gazdaságát. A sertés bértartás lehetősége ugyan adott volt – eddig is csinálták közfoglalkoztatás keretében – de kissé tényleg fantáziátlannak tűnt. Valami olyasmit szerettek volna, amire felkapják az emberek a fejüket és amiért úgy érzik, hogy érdemes odamenni az ország legkeletibb csücskébe. Ekkor jött az ötlet, hogy a hús örömét (bocs) összekapcsolják az élménnyel, méghozzá az elejétől a végéig, és úri passziót csinálnak belőle.

Forrás: Facebook/Legyen Malacod!

Ismerd meg a disznódat!

2017-ben építettek a falu szociális szövetkezetének a telephelyén egy hat részből álló disznóólat kifutóval, amolyan klasszikus, tanyasi fajtát, ezekben tartják az állatokat és ezt látják a gazdik is a számítógépükön. Általában összesen 60 disznó van a telepen, (meg persze egy csomó baromfi is), de most, a Covid miatt csak harmincat tartanak. Úgy tervezik, majd ha kitavaszodik, újra felduzzasztják a létszámot az eredetire – meséli Szilágyi Marianna, a vállalkozás ügyvezetője, egyben Cégénydányád alpolgármestere. Még a kukoricát is helyben termelik a disznóknak, egy 13 hektáros területen, bár emellé még némi takarmányt is kapnak az állatok.

A disznóól mind a hat „lakosztályába” webkamerát telepítettek, ezen keresztül nézhetik a gazdává előlépett tulajdonosok, hogy hogyan él, mit csinál éppen a házi sertésük. Van, akit persze csak a végtermék érdekel és még nevet sem ad az állatának, de vannak olyan tulajdonosok is, akik még időről időre meg is látogatják a röfijüket és megvakargatják a füle tövét. Tősér D. Gyula és barátai malacának a hátán egy nagy, piros D betű virít, onnan tudják, hogy melyik jószág az övék: Dezső, a III/3-as, a Tanú című film után szabadon. Ez ugyanis Tőséréknek már a harmadik disznaja, sőt, Dezsője Cégénydányádon, a negyedik majd valószínűleg a III/4-es nevet kapja. Biztosan lesz folytatás, ugyanis a társaságukban már állandó programmá lépett elő, hogy évente egyszer, január második hetében tiszteletüket teszik a faluban, de nemcsak egy, hanem három napra. Az első nap kirándulnak egy jót és élvezik a szatmári levegőt, másnap pedig levágják a Dezsőt, ami addigra jó két és fél mázsát nyom, és amit a saját ízlésük szerint dolgoznak fel.

Forrás: Facebook/Legyen Malacod!

Disznóvágás, szatmári vendéglátás

A disznóvágás úgy néz ki, hogy kora reggel általában a falu kisbusza megy a vendégekért a szállásra, hogy a vezetéssel ne legyen gond. Reggel fél hat-hat tájban, annak rendje és módja szerint megisszák az áldomást a jóféle szatmári szilvapálinkából, majd leszúrják a disznót és hagyományos módon, szalmán megperzselik. Más lesz így a szalonna íze, mint a boltinak – mondja Tősér D. Gyula. Természetesen a disznót szakemberek dolgozzák fel – Cégénydányádon egyébként is minden mindennel összefügg. A böllér hétköznap a telepen dolgozik, ő gondozza a disznókat. Három asszony is segédkezik a vágáskor, ők főzik az ételt, sütik a húst, tisztítják a belet, mosogatnak és dolgoznak a férfiak keze alá. Nem most kezdték a szakmát, már gyerekkoruk óta csinálják, ebbe nőttek bele. Jucika nénivel, a fő hadtápossal, Elvirával, aki civilben az óvodavezető – és Erzsikével már régi ismerősökként üdvözlik egymást minden évben.

Hogy rátérjünk az ételre is, a reggeli természetesen disznótoros hagymás sült vér, mi más is lenne? Ebédre megfő a húsleves és a toroskáposzta és megsül a toros hús is. Vacsorára hurkát és kolbászt esznek és a töltött káposzta is ott gőzölög a fazékban, amit Tősérék szeretnek maguk készíteni. „Én a Jászságból származom, ahol egészen másképp készítik a töltött káposztát. A Nyírségben paradicsomot tesznek bele, mi azt nem szoktunk. Visszük magunkkal a disznóvágásra a fűszereket, a hagymát, a paprikát és a rizst is és mondjuk, hogy mit, hogyan szeretnénk” – magyarázza Tősér D. Gyula, aki ez idő tájt – Dezsőtől függetlenül – szokott nyolcvan kiló húsból kolbászt tölteni, ezért időzítik a disznóvágást mindig karácsony utánra.

A kép illusztráció (fotó: Neményi Márton)

Felhizlalják, feldolgozzák

Ez a fajta hozzáértés azonban egyáltalán nem kötelező azoknak, akiknek malacuk van Cégénydányádon. Valójában akkor is minden megy rendben, a maga útján, ha a tulajdonosok csak figyelnek a disznóvágáson, kóstolgatnak, nézik, mi történik, esznek-isznak, beszélgetnek és jól érzik magukat. A munka el lesz végezve, legkésőbb este hatig, ez egészen biztos. Persze az olyasmit mindig megbeszélik, hogy ki mit szeretne, van, aki például egyáltalán nem kér kolbászt, csak a húst viszi haza és van, akinek később utána viszik az otthonába (vagy, ha céges buliról van szó, akkor a céghez) a faluban felfüstölt kolbászt, szalonnát, amikor elkészült.

Cégénydányádon egyébként a munkanélküliség nem jellemző, viszont még saját csokijuk is van: a Koca csoki egy kimondottan helyi találmány, és igen, tepertő van az étcsokiban. Ennek a gyerek változata pedig a Pulya csoki, ami kevésbé bizarr: szatmári szilvalekvárral töltött csokoládé.