Idén nagyon úgy tűnik, hogy nem kényeztet minket az időjárás, a tavasz nagyjából most kezdődött pár napja (és ki tudja, meddig tart), pedig már lassan bele kellene csusszanni a nyárba. Mondjuk, olyan májusunk se volt még, amikor ahelyett, hogy a nyári szünetet várnánk, annak örülünk, hogy végre mehet a gyerek iskolába.
Mindegy, egyszer minden eljön (és véget ér), a tavasz is, kivárjuk. Mi mondjuk kissé türelmetlenebbül, mint a növények, amik ügyesen alkalmazkodnak. Igaz, a kertben most minden egy hónapos csúszásban van, a szamóca két éve ilyenkor már piros volt, a borsót már szüreteltem, most meg még a szirmukat sem hullajtották el.
Ez az idei volt egyébként a 21. század eddigi leghidegebb áprilisa (ez hivatalos), de olyan hideg volt, hogy még a fenyők is megérezték, ez pedig elég nagy szó. Nem is rügyeztek eddig, már azt hittem, hogy a kertünkben terpeszkedő hatalmas lucfenyő is… khm, fityiszt mutat az idén, de nem, végül eljött a meleg, a jó idő és kipattantak a fenyőrügyek.
Hogy miért kell ennek örülni? Jó, hát sok okból, de hát aki ismer engem, az most rögtön gyanút fog, hogy
ha én szívből lelkendezek valamin, akkor azt minden bizonnyal meg lehet enni. És bingó.
A fenyőrügyben rejlő lehetőségekről már korábban is meséltem nektek, akkor azokat a megoldásokat vettem sorra, amik elég mélyen gyökereznek a magyar néplélekben ahhoz, hogy ne nézzetek rám nagyon csúnyán, amikor rá akarlak venni, hogy egyetek fenyőt. Na, az volt a beetetés. Most viszont belecsapunk a közepébe, a fenyőrügyet ugyanis azóta már felfedezték maguknak az éttermek és influenszerek is, és mielőtt ezek a világoszöld, zamatos pamacsok a vidéki nagyik spájzában találnák magukat fenyőszirup vagy szörp formájában, gyorsan beugranak valami trendi ételbe, aminek neve nincs, de van benne színkontrasztnak gránátalmamag.
Fotó: Getty Images
A fenyőrügy szirup egyébként tényleg jó dolog, csak túl sok fenyőrügy kell hozzá. A lényege annyi, hogy egy dunsztos üvegben kétcentinként egymásra rétegezzük a fenyőrügyet és a cukrot, majd betesszük a spejzba. Időnként megkevergetjük, egy hónap múlva elővesszük (nagyjából ennyi idő kell, hogy a cukor teljesen feloldódjon), leszűrjük és kész is van télre a köhögés elleni szirup, ami egyébként finom. Hígíthatjuk szörpnek, vagy használhatjuk méz, juharszirup helyett, vagy édes kontrasztnak – én mondjuk leginkább vadhoz tudom elképzelni az ízét.
Ennél azonban sokkal gyorsabb megoldások is léteznek, hogy élvezhessük a fenyő ízét. Mostanában pont időszerű, ha látsz tiszta helyen lévő (szóval sem nem négysávos út, sem mezőgazdasági terület) mellett lévő fenyőt, mondjuk egy kertben, aminek a végén ott nyúlnak pihepuhán a friss, világoszöld rügyek, csippents le egyet és rágcsáld el. Ha ízlik, szedjél belőle többet!
Amire vigyázni kell, hogy a fenyők között ugyan nincs mérgező, viszont semmiképp se tévesszük össze a tiszafával, mert az viszont baj lenne.
Úgy tudjuk megkülönböztetni, hogy a tiszafa tűlevelei nem szúrnak, hanem puhák, selymesek és esetleg maradt még rajta télről a piros bogyóiból. Ne együk meg!
Mire lehet használni a fenyőrügyet?
A legegyszerűbb megoldás, ha beletesszük egy kancsó vízbe és hagyjuk egy kicsit ázni. Dobhatunk mellé citromkarikákat, orgonavirágot, de hamarosan kinyílik a bodzavirág és az akác is (csak a fehér ehető, a lila nem!), azt is tehetünk mellé. Vagy mentalevelet, rozmaringot, uborkakarikákat, bármit, ami a kezünk ügyébe kerül és el tudjuk képzelni, hogy ízesítsük vele a vizet. Igazán menő, szépséges és illatos italt kapunk. Oké, meg is cukrozhatod, ha muszáj, de minek?
Extra színt is adhatunk neki ehető virággal. (A szerző fotója)
Eggyel nyáriasabb változat, ha jégkockába fagyasztjuk a fenyőrügyet. Ez ugyan ízélményben nem egy nagy durranás, de jól fog kinézni tőle az ital, amibe beledobjuk, például a gin.
Aztán, készíthetünk belőle magunk is fenyő illatú italt azzal a jól ismert módszerrel, amivel a vaníliakivonat is készül: egy üveg vodkába beledugdosunk egy nagy marék fenyőrügyet, állni hagyjuk, időnként megrázogatjuk és pár hét múlva kész is van. Természetesen használhatunk vodka helyett például whiskyt is, azzal is finom lesz. Drága italból először ne készítsünk túl sokat, nehogy utólag derüljön ki, hogy nem is ízlik, habár ezt nehezen tudom elképzelni.
Hogy mit csináljunk az így elkészített itallal? Ha nem akarjuk csak úgy meginni, akkor öntsük gyümölcssalátára! Mivel a fenyőrüggyel együtt még nagyjából egyetlen gyümölcs érik: az eper, keverjük azzal! Adjunk hozzá darabolt ananászkonzervet, ez elég fanyar és egyben édes, de tehetünk bele almát is. Édesíthetjük mézzel, tegyünk bele friss fenyőrügyet, locsoljuk meg fenyőrügy kivonattal (vagy ne), és már kész is a gyümölcssaláta. Ha nem tudsz ellenállni a gránátalmának, egye fene, azt is tehetsz bele.
Fenyőrügy nélkül csak egy átlagos gyümölcssaláta lenne, így viszont igazi ínyencség (A szerző fotója)
Egyszer aztán minden jó véget ér, a fenyőrügy masszív tűlevelekké keményedik, de nekünk akkor is teremhet még babér: forrázással készíthetünk fenyőtű teát, vagy, ami még jobb, fenyős (fenyves?) porcukrot. Ehhez a fenyőtűt leszedjük az ágról, és ahány kanál fenyőtűnk van, annyi kanál cukorral, meg egy kis étkezési keményítővel együtt, kávédarálón megdaráljuk. A keményítő azért kell, mert különben csupa gyanta lesz a kávédaráló, azt meg nem szeretnénk, ha mégis, étolajos papírral kitöröljük. Ezzel a markáns, fenyő ízű porcukorral aztán bármit megszórhatunk, közben figyeljük a csodát, mert amikor nedvességet kap, élénk zöld színűre vált. Szép, finom és izgalmas, mint minden más, ami fenyőrügyből készül.
Legyél kíméletes a fenyővel, rügyszedéskor ne tépázd meg nagyon, hogy el ne veszítse a formáját!
