Elégett 4000 méhkaptár a törökországi erdőtüzekben, de ennél is nagyobb baj, hogy elpusztult a méhlegelőként szolgáló vörösfenyőerdők zöme is, amelyeknek regenerálódása évtizedekbe is telhet.
Helikopterről oltják a tüzet a törökországi Koycegizben 2021. augusztus 9-én. Törökország eddigi legsúlyosabb erdő- és bozóttüzei július 28-án kezdődtek. Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer szerint a közel-keleti országban idén eddig 128 ezer hektárnyi – az átlagosnál nyolcszor nagyobb – terület vált a lángok martalékává (Fotó: MTI / AP / Emre Tazegul)
Július végén és augusztus elején több mint 200 erdőtűzben körülbelül 1600 négyzetkilométernyi erdő égett le Törökország égei- és földközi-tengeri partvidékén. A katasztrófa súlyos csapást mért a turizmusra és a ritka és értékes fenyőmézéről híres Mugla tartomány méztermelésére is. A fenyőmézt adó erdők többsége is elpusztult, ezért idén nagyon kicsi lesz a méztermés Muglában – közölte Samil Tuncay Bestoy, a térségbeli környezet- és méhvédelmi egyesület elnöke.
A szakértő szerint 7000 család megélhetése került veszélybe azzal, hogy hamuvá vált a méhészetek és a fenyőerdők nagy része. Szerinte a legnagyobb veszteséget az jelenti, hogy a termőterületet adó vörösfenyőerdők többsége elpusztult a tüzekben, és „ezek 20, de talán 30 év alatt sem regenerálódnak teljes mértékben”, vagyis évtizedekre veszélybe került a méztermelés.
Bestoy szerint a kaptárak jelentős része egy szerencse folytán megmenekült – a tűz idején a vándorméhészek még nem voltak ott Muglában, ahova csak augusztus végére szoktak megérkezni –, ám hiába vannak meg a méhcsaládok, a fenyvesek hiányában nem tudnak hol legelni, és akár el is pusztulhatnak.
A Törökországban termelt fenyőméz háromnegyede Mugla tartományból származik, ahol évente 20-25 tonnát állítanak elő. A legnagyobb ásványianyag-tartalmú mézfajtát, amelyet harmatméznek is neveznek, a növények levelein található, a fenyő nedveiből a levéltetvek által előállított mézharmat összegyűjtésével készítik a méhek.
(MTI/Hszinhua)
