Mindent a magyar lecsóról: így főzd be télire!

Nyári estéken milyen jó is a friss paradicsomból, paprikából készült illatos lecsót kanalazni. Az étel egyébként az 1900-as évek elejétől van Magyarországon, és a hazai gasztronómia egyik alappillérévé vált. A lecsó nemzetközi szintű elterjedését a konzervipar fellendülésének tulajdoníthatjuk, hiszen így a kész lecsó is képes lett túlélni a szállítást és az időt, és így a lecsó télire is eltehető, bármikor felhasználható konyhai alapanyaggá vált. Krúdy Gyula szerint nyáron paprikát és paradicsomot, télen azonban lecsót kell enni. Magyarországon a legtöbb publikált recept szerint a legáltalánosabb módon elkészített lecsó az egy rész makói vöröshagymát (hungarikum), két rész érett paradicsomot és négy rész roppanós, fehér húsú cecei zöldpaprikát (hungarikum) tartalmazó változat. Az úgynevezett konzerv „natúr lecsó” azonban csak paprikát és paradicsomot tartalmaz.

Ha szeretnénk visszahozni a nyári pillanatokat hideg, téli estéken, de a bolti konzerv helyett hazait ennénk, akkor érdemes az ősz beköszönte előtt elrakni némi lecsónak valót. 

Mutatjuk, hogyan történik a lecsó befőzése és eltevése télire:

Télen bizony jól jön az eltett lecsó (Fotó: Getty Images)

Hozzávalók:

• 6 darab sterilizált, 700 ml-es befőttesüveg
• 3 kg paprika (húsos, érett, de nem túlérett)
• 1,5 kg paradicsom (épp, szabadföldön termett, jó minőségű legyen)
• 0,5 kg hagyma
• kb. 1 dl olaj
• 3 evőkanálnyi (kb. 5 dkg füstölt szalonnából kisütött) zsír
• 1 evőkanál só
• 1 evőkanál cukor (a paradicsom ízétől függ a mennyiség)

Így készítsd el:

• Szeld a hagymát félholdakra, majd az olajon dinszteld meg, de csak félig üvegesre.
• A paradicsomot kicsumázzuk, meghámozzuk, és kb. nyolcadokra szeleteljük. Hozzáadjuk az elődinsztelt hagymához, teszünk hozzá fél evőkanál sót és cukrot. Lefedve, kb. 20 percig főzzük.
• Közben előkészítjük a paprikát. Kicsumázzuk, hosszában felvágjuk, és nagyobb darabokra szeleteljük.
• Olajra, vagy ha nem vagyunk vegák, egy külön edényben a füstölt szalonnából kisütött zsírra dobjuk a paprikát, erre megy a só másik fele, és elődinszteljük, éppen csak annyira, hogy veszítsen a nyerseségéből, kicsit elkezdjen puhulni, figyeljünk oda, hogy semmiképp se váljon le a héja.
• Az elődinsztelt paprikát hozzáadjuk a rotyogó paradicsomhoz, ekkor még igazíthatunk az ízeken, ugyanakkor nem kell túlízesíteni, hiszen, amikor elővesszük majd télen, és elkészítjük, ezt még akkor is megtehetjük.
• Végül sterilizált üvegekbe töltjük, fedőjével lezárjuk, fejjel lefelé fordítjuk, így hagyjuk állni 5 percig. Megfordítjuk, és száraz dunsztban 2-3 nap alatt hagyjuk teljesen kihűlni.

A lecsó elkészítése szinte házanként változik, mindenki egy kicsit máshogy készíti el a sajátját. Van, aki kolbásszal, van, aki szalonnával, megint mások inkább tojással szeretik. Nem szeretnénk igazságot tenni a sokféle ízlés és recept között, viszont érdemes néhány alapvetést betartani. 

Ezeket:

• Arányok: 1 rész vöröshagyma, 2 rész paradicsom, 4 rész fehér húsú zöldpaprika.
• Szabadföldön termett hozzávalókból az igazi, érdemes kivárni, míg nap érlelte paradicsomot és paprikát kapunk a piacon.
• Mindig a végén fűszerezzünk, ha már az elején sózzuk, a paprika túl sok levet ereszt. A paradicsom hozzáadásakor ízesítsük a lecsót: frissen tört borssal és sóval.
• Lassan, kis lángon készítsük. 

Tudtad?

A lecsó más nemzeteknél is fellelhető, közkedvelt étel. Mutatunk pár példát:

• Törökországban menemen néven fut: fokhagymával, kakukkfűvel készítik és tükörtojással tálalják.
• Bulgáriában két változata ismert: a mish mash feta sajttal készül, míg a piperade tojással.
• A görögök szintén két változatot készítenek. A briani tepsiben készül és bőséges zöldfűszerrel, kapribogyóval és vörösborral készül. 
• A franciák ratatouille-t esznek lecsó gyanánt: tesznek bele padlizsánt és cukkinit is, néha gombát.
• Az olaszok peperonatát esznek. Ezt olívaolajjal, kápiával és kaliforniai paprikával készítik, amit bazsalikommal és parmezánnal fűszereznek.
• Izraelben a shakshuka a helyi lecsó, erőspaprikával és római köménnyel. Érdemes kipróbálni.

(Via, és via)