Luxus lett a zsíros kenyér? Ennek a 20 élelmiszernek az ára szállt el a legjobban az elmúlt egy évben

A KSH új adatai szerint átlagosan 24,5 százalékkal emelkedtek 2022. decemberben a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Mutatjuk, mely termékek ára ugrott meg a legjobban, és hogy milyen tényezők állhatnak a drasztikus áremelkedések mögött.

FEL

2023. Január 17.

Az elmúlt egy évben csak kapkodtuk a fejünket az elszabaduló árak láttán, és ahogy korábban írtuk, a brutális élelmiszerdrágulás miatt lassan már nem vásárolni, hanem sírni járunk a boltba. Most kijöttek a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, ezek szerint 2022 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Leginkább az élelmiszerek árai emelkedtek: 2022 decemberében átlagosan 44, 8 százalékkal kellett többet fizetni az üzletekben, mint 2021 decemberében.

Íme egy grafikon a legfrissebb KSH-adatokból, amin jól látszódik, melyek voltak azok a termékek, amelyekért sokkal többet perkáltunk 2022-ben, mint egy évvel korábban. (Lapozás után további 30 termék árát láthatod.)

A fenti lista az egyes termékek átlagárának változását mutatja, de a termékcsoportokat nézve is elég borús a kép:

a sajt 83,2 százalékkal,
a tojás 82,7 százalékkal,
a kenyér 81, 1 százalékkal,
a vaj és vajkrém ára 79,4 százalékkal,
az édesipari lisztesáru 71 százalékkal,
a száraztészta 70,8 százalékkal,
a margarin 58 százalékkal,
a péksütemények 57,2 százalékkal,
a tej 52,1 százalékkal,
a baromfihús 51,5 százalékkal drágult.

A legnagyobb áremelkedést a sertészsír produkálta: a 400-500 grammos kiszerelésért 1040 forintot fizetünk, míg 2021 decemberében 483 forintba került. Raskó György agrárközgazdász az RTL-nek elmondta, hogy a sertészsír brutális ára leginkább a sertéscombra vonatkozó ársapka eredménye: a termelők így próbálják az elszenvedett veszteséget más termékeken szétteríteni.

Szerinte így történhet meg, hogy a zsíros kenyér, ami még nem is olyan régen a szegények eledele volt, ma egy igen drága „fogás” lett.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azonban azt mondta az nlc-nek, hogy a sertészsír ára az átadási ár és az egyéb költségek miatt növekedett ilyen magasra.

Senkinek sem érdeke a magas ár

„Döntő részben a beszerzési ár, illetve a kereskedők megemelkedett önköltsége (mint például a bérek, energiaárak) áll az áremelkedések hátterében – mondja Vámos György, hozzátéve, hogy a KSH adataiból nemcsak a bolti árak ütemes növekedését, hanem az élelmiszeripar belföldi átadási árainak emelkedését is ki lehet olvasni. Utóbbiból pedig jól látszik, hogy azok nagyobb ütemben növekednek, mint a bolti eladási árak, amit a vásárló lát. „Tehát az áremelkedés egyik kényszerága az ipar átadási árainak emelkedése” – fogalmaz a szakember, kiemelve, hogy az élelmiszeripar kényszerpályán mozog, hiszen a mezőgazdasági alapanyagárak emelkedtek, vagyis a költségek durván elszállnak. Az élelmiszer-alapanyag árakat pedig jelentősen befolyásolják egyéb tényezők, amikre nincsenek hatással a piaci szereplők, ilyen például a valós terméshozam, a világpiaci kereslet és a klímaváltozás. Ezekről nem tehet sem a gyártó, sem a mezőgazdasági termelő, sem a kereskedő, a piac egészére hatnak a kedvezőtlen folyamatok.

Vagyis az alapanyagárak jócskán megemelték az állattartók önköltségét, éppen ezért drágult olyan sokat a tojás, a húsfélék, a dominó-hatás miatt pedig a felvágottak.

Hasonló logika mentén, a gabonaárak drasztikus emelkedésének köszönhető a pékáruk árainak elszállása, de áremelő hatása volt a bérköltségek jelentős növelésének, illetve minden ágazatban óriási többletköltséget okozott az energiaárak emelkedése is.

„A KSH adataiból kiderül, hogy a harmadik negyedévben öt-hat százalékkal csökkent az élelmiszer-értékesítés mennyisége, és ez a negyedik negyedévben is hasonló arányban lesz. Egy másik statisztikából pedig az látszik, hogy nyártól novemberig egyre nagyobb ütemben esett vissza a nagyobb élelmiszerboltok forgalma, volumenben és mennyiségben egyaránt. Vagyis nem igazak azok az állítások, hogy a boltosok és nagyobb üzletláncok kényük-kedvük szerint emelhetik az árat, hiszen ahogy árat emelnek, abban a pillanatban mérséklődik a forgalom és így a kereskedők nem jutnak többlet árbevételhez.

Minden terméknél létezik az a lélektani határ, amit ha túllép a boltos, akkor kevesebbet fog belőle venni a vásárló, ezért kétszer is meg kell gondolni, minek emeli az árát. Senkinek sem érdeke az ilyen drasztikus áremelés, hiszen attól visszaesik a kereslet.

– mondja a szakember.

Ha a hazai viszonyokat nézzük, az élelmiszerek brutális áremelkedéséhez nemcsak a globális folyamatok járultak hozzá, hanem a hazai élelmiszeripar helyzete is. Az MNB elemzéséből kiderül, hogy a hazai mezőgazdaság szerkezete a rendszerváltás után jócskán megváltozott: leépült a feldolgozás, és a termelők az alapanyag-előállításra rendezkedtek be.

Mindez a tejtermékek árán egyértelműen meglátszik, ugyanis hiába vagyunk a nyerstej előállításában és a hazai állattartásban nemzetközileg is versenyképesek, a feldolgozott tejtermék-gyártás gyakorlatilag lenullázódott az utóbbi évtizedekben.

Így a magyar tejből készült termékek rendszerint külföldön készülnek el, és késztermékként kerülnek a boltok polcaira. Az árakra azonban hatással volt az üzemanyagárak emelkedéséből fakadó szállítási költségek drágulása. A szakértők szerint amennyiben hatékonyabban tudnánk feldolgozni itthon a termékeket, úgy kevésbé lennénk kiszolgáltatottak az élelmiszereket érintő árváltozásoknak.

Azonban ez csak egy tényező, az elszálló árak oka elsősorban a korábban is említett alapanyagárak emelkedésében keresendő, ez a folyamat ugyanakkor már az orosz-ukrán konfliktus után elkezdődött, még a koronavírus-járvány utáni időszakban, amikor a kínálatnál jóval nagyobb volt a kereslet.

Utóbbival Vámos György is egyetért: az ársapkás UHT 2,8 százalékos tej forgalma jelentősen megugrott, amihez több tejzsír szükséges, mint az 1,5 százalékos verziójához, csakúgy mint a vajhoz vagy sajthoz, aminek az árai szintén az egekbe szöktek.

Enyhülés várható

A szakértők szerint az áremelkedés nem áll meg egyelőre, amelynek oka többek között az év elejei átárazások, valamint az üzemanyag- és az energiaárak emelkedésének késleltetett inflációs hatása.

Tehát a következő fél évben árcsökkenés nem lesz, még ha a takarmányok olcsóbbak is lettek.

„Minden előrejelzés arra utal, hogy az élelmiszerárak növekedési üteme, tehát az infláció üteme második félévben jelentősen mértékben lassulni fog. A tavaszi hónapokban érhetünk a csúcsra, de utána a növekedés üteme alábbhagy” – mondja végezetül Vámos György, és reménykedésre ad okot, hogy egyes termékek esetében, így árstopon kívüli hústermékek, a kenyerek, pékáruk esetében lassulni látszik az áremelkedés üteme, és a zöldség sem drágul már érdemben. Sőt, vannak olyan élelmiszerek is – ilyen például a narancs –, amelyeknél csökkent az éves árindex.

(Via via via és via és via )