A tavalyi évben mindannyian azt éreztük, hogy elértük a mélypontot a pénzünk reálértékét illetően, ha az étkezésről volt szó. Vagy mégsem 2022 lesz a fekete év, ha később visszagondolunk majd a 2020 óta tartó válságos időszakra?
A közhangulatot nem dobta fel a Magyar Nemzeti Bank december végén kiadott inflációs jelentése sem, amely 2023-ra nem kevesebb, mint 29,7 százalékos további élelmiszer-drágulást vetített előre. Ugyanebben a jelentésben az szerepel, hogy idén a 20 százalékot közelítheti a tovább gyűrűző infláció.
A soha nem tapasztalt drágulásban már annak is örülhetünk, hogy idén január és február között átlagosan „csak” 0,8 százalékkal nőttek tovább az élelmiszerárak. Mára gyakorlatilag naponta cikkez a sajtó egy-egy élelmiszer árrobbanásáról, de érdemes kritikusan olvasni ezeket az írásokat.
Áréletciklus és szezonalitás: nem minden drágulás a válság jele
A napokban éppen olyan szalagcímmel lehetett találkozni, ami a paradicsom, a zöldpaprika és a kígyóuborka „brutális” drágulásáról szólt, az előbbiek több mint 20 százalékos, az utóbbi 15 százalékos áremelkedéséről beszámolva. Az év ezen időszakában, tél végén és kora tavasszal ugyanis a válság előtt is mutatkozott ilyen mértékű áringadozás. A fóliasátras, majd szabadföldi hazai termények megjelenésével ismét elérhetőbb árúak lesznek ezek a zöldségek, ez egy év közben természetes ármozgás. A mindennapi életünk szinte követhetetlen drágulása tény, de a sajtó rendre meg is lovagolja az apokaliptikus hangulatot, érdemes tehát egészséges kétkedéssel olvasni, tájékozódni.
Éppen a rezsiválság okozza egyes zöldségek, gyümölcsök olcsóbbá válását
Elsőre ellentmondásosnak hathat, de az egyes élelmiszerek árában megmutatkozó árcsökkenés is összefügg a jelenlegi nehéz gazdasági helyzettel. A Mandiner Makronómnak nyilatkozott Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.
„Egész Európában tapasztalható jelenség, hogy a termelők nem akarnak hatalmas raktárkészleteket felhalmozni a szabadföldi termesztésű zöldségekből. Ennek az energiakrízis az oka, jelentősen drágább lett a raktározás. A sárgarépa, fehérrépa is szabadföldi zöldség, ezeket most akár szerényebb áron is elpasszolják, még így is jobban járnak, mintha ki kellene fizetniük a tárolással járó költségeket” – világított rá Gubacsi Zoltán a Mandinernek. Az alelnök prognosztizálta továbbá, hogy a tavalyi kiváló lengyelországi almatermésnek köszönhetően valószínűleg kedvező árú import alma lesz kapható itthon is, a termelők ugyanis a fenti okokból kifolyólag inkább a gyors eladásban gondolkodnak.
A szezon terményeinek természetes áringadozásán kívül valóban olcsóbbak lettek bizonyos élelmiszerek?
Nem akciókat, tartós árcsökkentést hirdettek a német élelmiszerdiszkontok
Februárban kezdődött az árverseny a két német diszkontlánc, az Aldi és a Lidl között. Február 6-án nagyot szólt az Aldi bejelentése: az utóbbi év egyik legtöbbet kárhoztatott drágulása a vajé volt – ők 20 százalékos, tartós árcsökkentést hirdettek. Ez nem minden márka termékére vonatkozik, az ő megfogalmazásukban a „legkeresettebb vajak” árazásában mutatkozik meg a jelentős mínusz.
Míg a Spar, az Auchan és a Tesco láthatóan nem áll bele az árháborúba, a Lidl és a Penny gyorsan reagált. Az Aldi után ők is csatlakoztak a vaj árának mérsékléséhez, az igazán nagy dobást a Lidl pedig Valentin-napra tartogatta.
300 termék „olcsósításával” uralja az árversenyt a Lidl
A Lidl február 14-ei közleménye szerint éve eleje óta közel 200 termék árát csökkentették – akár 25 százalékkal is. Ezután közölték, hogy a „Magyarország beszállítói partnereivel történt hosszú tárgyalások, valamint a piaci változások eredményeként tovább bővítik” a csökkentett árú termékeik körét.
Az Aldi válasza sem maradt el, március elsejétől 20-23%-kal alacsonyabb áron kínálják a magyar beszerzésű trappista sajtjaikat.
Ezen a ponton pedig a CBA is beszállt a versenybe: „a CBA 20 százalékot meghaladó mértékű árcsökkentést hajtott végre a trappista sajtoknál március 1-jétől” – ezt a kiskereskedelmi lánc kommunikációs igazgatója közölte a Világgazdasággal.
A Lidl e heti, friss bejelentése értelmében további 100 termékük árát viszik lejjebb, így összesen már 300 csökkentett árú termékről van szó. Felmerülhet a kérdés, hogy a több száz olcsóbban elérhető termék közül vajon milyen arányban szerepelnek az alapvető (és egészséges) étkezéshez szükséges élelmiszerek.
Nem mindegy, hogy az esetlegesen raktáron maradt, úgynevezett kényelmi- és késztermékeket tünteti fel ilyen színben a multi, vagy valóban érzékelhető anyagi könnyítést jelenthet a családok, háztartások számára. A Lidl az új bejelentés során talán épp emiatt tartotta fontosnak közölni, hogy az újabb 100 termék árcsökkentésébe több mint 50 alaptejterméket is bevontak.
Látható tehát, hogy a sajtóban árháborúnak nevezett árcsökkentés-verseny egyelőre jobbára a vaj és a trappista sajtok árában merül ki.
Egyedül a Lidl hajtott végre jelentős ármérséklést, habár mind a 300 árcsökkentett termékről mi nem találtuk meg a teljes listát. A Lidl közleményeiben kiemelt termékek szerepelnek, amelyeket összeszedtünk, és az alábbiakban közlünk.
Az utóbbi évek folyamatos áremelkedéseit a legkülönbözőbb érvekkel indokolták: a forint gyengülése, a termelőket és kereskedőket is érintő energiaárak emelkedése, az arányaiban túl sok import-élelmiszer, az ukrán-orosz háború és a szankciók, belpolitikai okok is felmerültek, sőt a kereskedők kapzsisága is.
Nem elhanyagolható tényező, hogy az ársapkának becézett hatósági árak bevezetéséhez is köthető bizonyos termékek drágulása. Avagy a mesterségesen alacsonyabban tartott tej, búzafinomliszt, kristálycukor (és a többi) konzervált ára szintén előidézi bizonyos élelmiszerek drágulását.
Ezért lett luxus a zsíros kenyér
Az egyik legismertebb indoklás ezek közül a sertészsír „luxussá” válása. A KSH év eleji adatai szerint egyetlen év alatt 115 százalékkal drágult a sertészsír. Ironikus, hogy a sertészsír használata korábban a szegény konyhák egyfajta szimbóluma volt, mint az étolajnál, pláne az olívaolajnál olcsóbb zsiradék használata. A drágulást a sertéscomb hatóságilag megszabott árplafonja okozta: a termelők ugyanis a sertés más részein próbálják visszahozni az ársapka miatt keletkező veszteségüket.
A fogyasztó pedig mi mást kívánhatna, minthogy valódi árverseny alakuljon ki az üzletláncok között a vásárlói kegyek elnyeréséért.
Az alábbi élelmiszerek árát mérsékelte Lidl (a termékeket a márkák megjelölése nélkül tüntettük fel):
- 25%-kal csökkent egy 82%-os zsírtartalmú, 250 grammos kiszerelésű vaj ára
- 25%-kal csökkent egy 250 grammos edámi darabolt sajt ára
- 25%-kal csökkent egy 330 grammos, 20%-os zsírtartalmú laktózmentes tejföl márka terméke
- 24%-kal csökkent egy szeletelt sertés szendvicssonka ára
- 23%, 21%, 17%, 14%-kal csökkent többféle trappista sajt ára
- 21%-kal csökkent egy 100 grammos kiszerelésű vaj ára
- 21%-kal csökkent egy 250 grammos kiszerelésű laktózmentes vaj ára
- 20%-kal csökkent egy 20%-os „finomföl” ára
- 18%-kal csökkent egy friss gnocchi termék ára
- 16%-kal csökkent egy durum száraztészta márka
- 16%-kal csökkent egy mascarpone ára
- 16% és 10%-kal csökkent kétféle instant kávé ára
- 14%-kal csökkent egy fahéjas gabonafalat termék ára
- 13%-kal csökkent egy mini mozzarella termék ára
- 11%-kal csökkent egy 800 grammos, 20%-os zsírtartalmú tejföl márka terméke
- 11%-kal csökkent egy rizsmárka termékének ára
- 11%-kal csökkent egy mosogatógép-tabletta márka termékének ára
- 10%-kal csökkent egy fűszerpaprika márka termékének ára
- 10%-kal csökkent egy csökkentett zsírtartalmú vaj ára
Árstop meghosszabbítva
A napokban hozta nyilvánosságra a kormány, hogy április 30-ig biztosan nem tervezik az élelmiszer-árstop kivezetését. Továbbra is az alábbi nyolc termék kapható országszerte hatóságilag megszabott áron.
• Kristálycukor
• BL 55-ös búzafinomliszt
• Finomított napraforgó-étolaj
• Házi sertéscomb
• Csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
• 2,8% zsírtartalmú UHT tehéntej
(ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál)
• Tyúktojás
• Étkezési burgonya – az újburgonya kivételével
(ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál)