„Sörkatasztrófa”. Ezzel a szóval definiálta a Pénzcentrum mindazt, ami a magyar sörfogyasztókkal idén történt, amikor a boltban meg akarták vásárolni valamelyik kedvencüket. 2023 elején azok a középkategóriába tartozó lager típusú sörök, amiket tavaly tavasszal vagy nyáron még 270-290 forintért vehettünk meg, hirtelen elértek a 400-as ártartományba, és bár nem minden sör drágult egyforma mértékben, elmondható, hogy Magyarországon egy év leforgása alatt 30-40 százalékkal drágultak meg a boltokban kapható sörök. Bár a teljes áremelkedés nem januárban következett be, a boltok arról számoltak be, hogy a legtöbb ismert sörmárka 70-100 forinttal lett drágább december és január között.
A 30-40 százalékos éves söráremelkedés Európában – ahol szintén mindenhol drágultak a sörök – is kiemelkedőnek számít, ráadásul magunkhoz képest is drasztikus, hiszen 2021 és 2022 között még csak nagyjából 5 százalékos söráremelkedéssel találkozhattunk. A magyarok mögött Litvánia végzett a második helyen a tavalyi áremelkedési versenyben, de még ott is csak feleannyit drágultak a sörök, mint a magyar boltokban. Mi áll a drasztikus áremelések mögött? Milyen tételekből tevődik össze egy sör ára? Várható olyan hirtelen árcsökkenés, mint ami most a sajtok árában következett be? Magyar Zoltánt, a törökszentmiklósi Ugar Brewery alapító-ügyvezetőjét kérdeztük.
Sok kismértékű emelés helyett egyetlen nagy
Magyar Zoltán szerint a sör ára nagyjából három fontosabb részből áll össze: a munkaerőre fordított költségből, a rezsiből (ők ide sorolják például az adót is), valamint az alapanyagra és csomagolásra fordított költségből. Alapvetően ezek ára befolyásolja, mennyit kell fizetnünk a sörért a boltban: ha valamelyik megdrágul, a sör is drágább lesz. Az Ugarnál e költségek mindegyike nagyjából egyharmad arányban határozza meg a termékeik árát, de ez sörfőzdénként változó lehet: egy automatizáltabb főzdében például kisebb tétel lehet a munkaerőre fordított költség, mint egy kevésbé automatizáltban, és vannak sörfőzdék, ahol magasabb minőségű, értelemszerűen drágább alapanyagokat használnak, ami így nagyobb szeletet vihet el az összköltségből.
Magyar Zoltán (Fotó: Rigó Fanni/UGAR Brewery)
Magyar szerint nem volt jelentős különbség a kis- és nagyüzemi sörfőzdék áremelései között az elmúlt évben, arányaiban mindenki nagyjából ugyanannyit emelt, abban azonban mutatkoztak eltérések, hogy ezt ki mekkora lépésekben tette meg. Míg ők jellemzően néhány havonta emeltek nagyjából öt százalékot az áraikon – elmondása szerint a gyakoribb, kisebb léptékű emeléseket a partnereik jobban viselik, mint az egyszeri, nagyobb mértékű áremelést – , addig a nagyüzemi sörfőzdék a drágulás tekintélyes részét egy lépésben, idén januárban lépték meg, és ez okozott most akkora sokkot a boltokban a vásárlók között.
A korábbi években nagyjából január végére megtanultam a nagyker árlistánkat, és már fejből tudtam beírni őket bárhová az adminisztráció során. Most ez képtelenségnek tűnik, mert olyan gyakran változnak az árak.
KSH: 50 százalékos drágulás egy év alatt
A Statisztikai Hivatal adatain is jól látszik, mennyire kilőtt a sör fogyasztói ára az utóbbi hónapokban. Idén februárban átlagosan 41 százalékkal kerültek többe a világos, lager típusú sörök, mint egy évvel korábban. A felső erjesztésű- és búzasörök ugyanebben az időszakban csaknem 50 százalékkal drágultak.
A drasztikus áremelkedés még úgy is nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük az adatgyűjtés pontatlanságát. 2022 végéig ugyanis – ki tudja, miért – a statisztikusok a 0,4-0,5 literes palackonkénti árakat jegyezték fel, és csak idén álltak át a literenkénti számításra. Így a grafikonon látható 2023-as árakat – jobb megoldás híján – megfeleztük, hogy összevethetők legyenek a korábbi értékekkel.
A romló forint és az orosz-ukrán háború
A sör árára a forint árfolyama mindig is nagy hatással bírt, lévén, hogy hazai alapanyagból nagyon kevés van, így szinte minden főzdének külföldről kell ezeket beszereznie. „Az alapanyagainkat devizában, főképp euróban vásároljuk. Mi főképp angol, belga és német malátákkal dolgozunk, az illatos komlókat – mivel mi főleg IPA-főzde vagyunk – pedig Amerikából hozzuk. A forint jelentős mértékű romlása alaposan megdobta az alapanyagainkra fordított költséget” – magyarázza Magyar Zoltán.
Hasonlóan drasztikus hatással bírt az iparra az orosz-ukrán háború kitörése is, hiszen lelassult az orosz és ukrán gabona behozatala lelassult, illetve megállt, ami elkezdte felfelé nyomni a maláták árát.
Az a maláta, aminek kilóját 2021-ben még 240-ért vettük, 2022-ben már 480 forintba került.
Az áremelkedés lassabban ugyan, de begyűrűzött a komlókhoz is, ahol szintén minimum megduplázódtak az árak egyetlen év alatt.
Nem kerülte el a söripart az energiaárak elszállása sem, mivel egy rendkívül energiaigényes gyártási folyamatról van szó. „A hosszú távú szerződésünknek köszönhetően áremelkedés nélkül tavaly nyár végéig tudtuk húzni, de akkor nekünk is megduplázódott az elektromos áram ára. Tudomásom szerint voltak főzdék, akik ennél is nagyobb áremelkedéssel voltak kénytelenek szembenézni. A sörfőzésnél az üstöket kétfajta technológiával fűtik, amiből az egyik áram-, a másik gázigényes. Az utóbbi még az áramnál is nagyobb mértékben drágult. További energiazabáló folyamat a sörfőzésben a hűtés, az erjesztőtartályok hidegen tartása. Nálunk kisebb, 1200 literes tartályból van kilenc darab. A mi felső erjesztésű söreink esetében a másfél hetes erjesztési folyamat nem olyan vészes, mert csak húsz fokra van hozzá szükség, ám utána ezt le kell hűteni nulla fokra, és legalább két-három hétig azon kell tartani (más típusú söröknél ennél akár sokkal tovább, 8-10 héten keresztül is szükség lehet erre), ami rengeteg energiát igényel”.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
Ezeken felül a magas inflációt és az áremelkedéseket a söriparnak is le kellett követnie a munkabérek emelésével, és a csomagolóanyagok (palackok és dobozok) ára is nagymértékben emelkedett, szintén befolyásolva a sör árát.
Míg 2021-ben még 30-35 forintért hozzájutottunk egy 0,33 literes aludobozhoz, ez az ár most már 60-65 forint.
Szintén negatív hatással volt az árra a kormány sörre kivetett jövedéki adójának nagyjából tízszázalékos emelése is.
Ki tudja, hol áll meg?
Magyar Zoltán szerint a maláta árán már érezhető az emelkedés lassulása. A szakember elmondta, hogy idén már mérséklődhet az áremelkedés mértéke a sörpiacon, de arra azért nem számít, hogy egyáltalán nem lesz további drágulás. Ők például április környékén számolnak újabb 4-5 százalékos emeléssel. Amikor arról érdeklődöm, hogy a sajtok mostani árcsökkenéséhez hasonlóan a sörökkel is bekövetkezhet-e valami hasonló a közeljövőben, a válasza nem túl optimista: szerinte a lassú áremelkedést középtávon optimális esetben inkább az árak stagnálása válthatja majd fel. Árcsökkenésre már csak azért sem számít, mert a sör alapanyagainál a korábbi években is mindig jellemző volt egy kisebb mértékű drágulás, egyedül a Covid-időszak vészhelyzete hozott csak némi ármérséklődést.