Számomra érthetetlen, hogy a piacokon most is kapható gyönyörű, az esős tavasznak köszönhetően óriásira megnőtt újhagymákat miért fosztják meg a zöldjétől? Én csakis olyan árusnál veszek belőle, aki meghagyja a hosszú zöld „haját”, hiszen ez a része is zsenge és finom – és nem csak rántottában isteni!
Olyan zöldség- és gyümölcsrészek következnek, amelyek a legtöbb háztartásban a hulladékban végzik, pedig sok közülük nemcsak ehető, hanem ízletes és tápláló is.
1. A cékla leveleit nem csak a séfek kedvelik
A cékla az egyik leginkább megosztó zöldség, földes jegyeit, karakteres ízét sokan nem kedvelik. A zsengén leszedett céklalevél – külön termékként – sok helyen kapható, a vörös szélű levelű, vörös erezetű levélkéket előszeretettel használják a séfek mutatós tálalásokhoz.
Nem csak bébi korában értékes azonban a cékla levele. Tudhatja ezt mindenki, aki nem megszabadulni próbál a cékla zöldjétől. Bár a kereskedők rendre megfosztják a leveleitől, és csak a csonkot látjuk a céklákon, szerezzük be piaci árustól az egész növényt, és máris kettő az egyben alapanyagot tartunk a kezünkben.
Elkészítése: A céklazöld íze és állaga is hasonlít a mángoldéhoz, ami azért sem véletlen, mert rendszertani besorolásuk szerint rokonságban állnak egymással. Pároljuk meg egy kis fokhagymás olívaolajon, akár a spenótot vagy a mángold nagy leveleit, vagy használjuk fel nyersen salátákban.
2. A karfiol- és brokkolifejek törzsei jó ízűek!
Talán nem gondolnánk, de karfiolként és brokkoliként a növények megvastagodott fehér és zöld virágait fogyasztjuk. Elárulunk egy titkot: a kidobásra ítélt, kemény szárak édesebb ízűek, mint a virágaik.
Elkészítése: Távolítsuk el a fás részeket a szárról, és vágjuk fel több centis darabokra. Főzzük puhára, majd pürésítsük ugyanúgy, mint a krumplipürét. A són, borson kívül még a szerecsendió is jól áll neki!
3. A sárgarépa gazdag zöldje
A sárgarépa zöldje nem összekeverendő a fehérrépa, más néven gyökér zöldjével, ami maga az imádott petrezselyem. A sárgarépa zöldje a kukában végzi, pedig friss zöldként, salátabetétként tökéletes.
4. Egy meglepő szereplő: kukoricacsutka
A kukorica csutkája kifőzve édeskés levet ereszt. Akár kukoricalevest vagy más nyári zöldséglevest készítünk, a kukoricacsövekből (növényi) tej fő ki. Tisztítsuk meg teljesen a kukoricacsöveket a kukoricaszemektől, és főzzük bele a levesbe!
5. A lilahagyma értékes héja
Mennyi lilahagyma-héjat dobtunk ki már valaha? Pedig e hagymaféle szép lila borítása megfázás ellen hatásos, ha kifőzzük. Nem az íze miatt, nincsen különösebb kulináris értéke, de a népi gyógyászat régóta nagyra becsüli. Nem ok nélkül!
A sok ehető mellett vannak mérgező zöldség-gyümölcs részek is? Igen!
Általánosan elmondható, hogy elfogyaszthatatlanul nagy mennyiséget kellene az alábbiakból ennünk, hogy valóban nagy baj származzon belőle. Fejfájást, hányingert, hányást vagy egyéb emésztési kellemetlenségeket azonban okozhatnak az emberi fogyasztásra nem alkalmas zöldség- és gyümölcsrészek.
Kicsírázott burgonya
Bár a krumpli azután is biztonságosan fogyasztható, hogy csírák jelennek meg rajta, de ezeket ki kell vágni, ugyanis toxikus vegyületeket tartalmaznak. A héj is tartalmazza ezeket a vegyületeket, de olyan kis mennyiségben, hogy ettől még biztonságos a héjas sült krumpli fogyasztása.
A zöldes héjú burgonya
Ha a burgonya héjának közelében élénk zöldes színt látunk, ezt a réteget hámozzuk le, mert szintén enyhén mérgező.
Nem megfőzött vesebab
Nem véletlenül olyan fontos az előzetes áztatás és átfőzés a legtöbb hüvelyes esetében. A vesebabban, más néven vörösbabban különösen nagy a fitohemagglutinin nevű anyag koncentrációja, ami megfelelő hőkezelés nélkül a mérgezés enyhe tüneteit okozza. A konzervbabot előfőzik, de a száraz vesebabot teljesen meg kell főzni.
Az alma és a csonthéjas gyümölcsök magjai
Az alma és a meggy, cseresznye, őszibarack, sárgabarack, szilva, nektarin magjainak keserű íze egy figyelmeztetés, hogy ne edd meg! A bennük található amigdalin nevű anyag az emberi emésztőrendszerben lévő savval keveredve cianiddá alakul. Néhány almamag lenyelése nem jár semmilyen hatással, de a porrá zúzott magokat mindig kerülni kell.
Paradicsomszárak, -levelek és -gyökér
Bár igen sok levelet, gyökeret vagy szárat kellene megennünk ahhoz, hogy megmérgezzük magunkat, a paradicsom leveles részei is megbetegíthetnek. De! Sokan termesztenek otthon paradicsomot, és ha van kutyánk, aki előszeretettel rágcsál zöldeket, mindenképpen tegyük a növényeket olyan helyre, ahol nem érik el őket.
Nyers kesudió
Bár a kesudiót az olajos magvak közé soroljuk, ez nem egy dióféle. Ez a csemege valójában a kesudió gyümölcsének magja, a benne található vegyület viszont a mérges szömörcében található savval rokon. Emiatt mindig pörkölt formában kapható, és ezért nem találkozhatunk soha a héjában árult kesudióval a mandulához vagy földimogyoróhoz hasonlóan.
6. Egy igazi kincs: a reteklevél
A retek zöldjének csípős íze van, hasonlóan a rukkolához vagy a mustárhoz . Pontosan így is használhatjuk fel a retek zöldjét is, frissen, salátaként vagy pesztóban, illetve párolva. Épp annyira ehető, mint a spenót levele vagy bármelyik zöld.
7. Zamatos zöld: édesburgonya
Az édesburgonya zöldje ízletes, párolva vagy megfőzve hasonlít a spenótra.
Elkészítése: Ugyanúgy használható, mint más zöld levél, de kizárólag őstermelőktől és piacokon találkozunk vele egyáltalán, hiszen mi csupaszon vásároljuk az édesburgonyákat.
8. Nem csak lóeledel: a görögdinnye héja
Miután megettük a görögdinnye piros húsát, ne dobjuk ki a héját. Ez nem csak állateledel, a kínaiak savanyúságot készítenek belőle, mások nyári, friss salátát, de cukoroldattal akár kandírozni is lehet.
Elkészítése: Délkelet-Ázsiában például zöldségként eszik a dinnyét, a héját sóban konzerválják, a magjait megpörkölik, mint nálunk a napraforgómagot, és nasinak rágcsálják, sőt, még a leveleit is salátaként fogyasztják.