„A legszebb torta, amit valaha láttam!” „Gratulálok a cukrásznak, csodálatosan szép sütemény!”, „Mennyei, legszívesebben beleharapnék!” – írják a lelkes kommentelők az ömlengő hozzászólásokat a fantasybe illő cukrász- és egyéb ételcsodák alá.
Függ a digitális térben való jártasságtól, és valljuk be, az életkortól is, hogy felismerjük-e az egyértelmű kamut. A mesterséges intelligencia által létrehozott pazar ételfotók képei alatt is leginkább az idősebb korosztály tagjainak elismerő hozzászólásai olvashatók.
Ez még egy viszonylag ártalmatlan terep, hiszen csupán nem létező tortákról és hamburgerekről van szó. Ennél sokkal nagyobb veszélyeket rejt magában a kamu képek, de még inkább a deep fake videók világa. (A deep fake technológiával mesterségesen létrehozott videókban teljesen valósághű, ám hamis képsorokat láthatunk, amelyeket algoritmussal hoznak létre.)
A mesterséges intelligencia használata elterjedésének ezen a pontján érdemes azonban egy kis jártasságot szereznünk abban, hogy felismerjük a teljesen egyértelműen kamut.
Üdvözlet a műanyagvilágban
Mielőtt teljesen elrugaszkodunk a valóságtól, és eltorzul az esztétikai érzékünk, megmutatjuk, honnan ismerhetők fel a hamis képek – a mesterséges intelligencia használatának ezen pontján. Számítsunk rá továbbá, hogy az elkövetkező időszakban sokat fog finomodni az MI is, és még nehezebb dolgunk lesz a valóság és az illúzió megkülönböztetésében.
Nem könnyíti meg a helyzetet a főzésben és ételkészítésben használt rengeteg ételszínezék, majd az elkészült fotók utólagos szerkesztése, utómunkái. Már a mesterséges intelligencia elterjedése előtt is bombázták az érzékeinket a túlzóan látványos képekkel, emiatt lehet az az érzésünk egy teljesen normális, finom étel képe láttán, hogy nem elég szép.
A mesterséges intelligencia hibázik (még)
Ez elvileg egy pohárdesszert lenne, de ha jobban szemügyre vesszük, látható, hogy a pohár félúton megszűnik létezni. Ez egy egyértelmű hiba. Kis plusz, hogy a fizika törvényei szerint fent, a bal oldali epernek le kellene esnie a habról. Nincsen eléggé belenyomódva a habba ahhoz, hogy az megtartsa (ha valódi tejszínhab volna).
Valószerűtlen fizika
Ezen a vonalon haladva, ahogy tehát fent az eper is furcsán áll a habban, az alábbi képen a jégkockák is a koktélban. A valóságban felfelé úszó kockák között itt látható egy üres sáv a folyadékban. Össze kellene érniük a kockáknak.
A műanyaghatás
Elsőre a szürreális színek lehetne gyanúsak, de ételszínezékekkel ilyen árnyalatok megvalósíthatók. A rizstekercsekre fektetett „nyers halak” műanyaghatású felülete azonban elárulja a kép művi mivoltát.
Egybemosódó textúrák
Bár egy pillecukor nézhet ki úgy, mint a tányéron szereplő „édesség”, a rajta lévő fehér „tejszínhab” textúrája árulkodik arról, hogy ez a hab sosem látott tehenet, sem habverőt. Több részen össze is mosódik a kép, ahol ki kellene rajzolódnia a tejszínhab valódi matériájának. (A feljebb látható epres desszert habja például valószerűen kidolgozott.)
A háttérben látható rózsaszín vattacukros-ködös matéria szintén nehezen volna megvalósítható a való életben, bár a food stylistok képesek ilyen truvájokra mindenféle kellékkel vagy épp füstölgő nitrogénnel.
Az alábbi képen több hiba is látható. A levegőben lógó fél citromszelet, illetve a hibásan a pohár széléhez tűzött citromkarika is elárulja, hogy kamu a kép. A textúrák a pohár szélén szintén egybemosódnak.
Aránytévesztés
A gyümölcsök arányai elárulják a mesterséges intelligencia használatát: óriásáfonya és minimálna, felette a különös buborékok, egy kicsit már sok a jóból.
Legyetek éberek, fogyasszátok tudatosan a digitális tartalmakat!