Egyes sütireceptekben többször is szerepel, hogy mielőtt a lisztet felhasználnánk, át kell szitálni. Van értelme ennek a plusz munkafolyamatnak vagy sem?!
Mire jó a szitálás?
A szitálás során a lisztben lévő csomók feloldódnak, így az könnyebben összekeverhető más hozzávalókkal, valamint a szitálásnak köszönhetően egyes szennyeződésektől is megtisztul, oxigén kerül a liszt szemcséi közé, ennek köszönhetően pedig a gyúrt tészták levegősebbek, foszlósabbak lesznek.
Mikor kell szitálni?
A liszt átszitálása korábban alapműveletnek számított az olyan nemkívánatos vendégek kiszűrésére, mint a bogarak vagy a pelyva, korpa, csíra vagy a meg nem őrölt magdarabok. A mai, kereskedelmi forgalomban kapható lisztek már tiszta, finomított formában kaphatók, így ebből a szitálás nem indokolt egy egyszerű sütés-főzéshez.
Bizonyos esetekben azonban kifejezetten előnyös lehet ez a konyhai művelet. Ha könnyű textúrájú süteményt készítünk – például a piskóta –, akkor érdemes átszitálni, mert ezzel elkerülhető, hogy csomós lesz a tészta. Ha a liszt régóta áll, vagy szorosan van csomagolva, akkor szintén jó ötlet lehet átszitálni, kicsit fellazítani és csomómentesíteni.
Tehát a liszt szitálása nem nevezhető felesleges műveletnek. Így aki hozzászokott, ezentúl is nyugodtan szitálja át használat előtt. Kárt nem fog tenni a készülő süteményben vagy tésztában.
A jövő a kávéliszt?
Annyi fehérjét és ötször több rostot tartalmaz, mint a teljes kiőrlésű liszt, a vastartalma háromszorosa a spenóténak, kétszer annyi kálium van benne, mint a banánban, és 84 százalékkal kevesebb zsír, mint a kókuszlisztben – ezek a legfőbb előnyös tulajdonságai a kávéból készült lisztnek.
A kávélisztnek egyáltalán nincs kávéíze, használható többek között kenyérfélék, sütemények és tészták készítéséhez is. Koffein van benne, de kevesebb, mint a főzött kávéban.