A mézeskalács nem megy ki a divatból, sőt. Egyre több kis figurát formázunk ma már a csillagok és szívecskék mellett. Nagy kedvenc lett Mézike, a kis mézeskalács-emberke, és az igazi mézeskalács-mesterek szépséges kis csendéleteket építenek a kalácsokból, házakat, templomokat, akár egész kis falvakat.
Az ünnepi édesség különlegessége, hogy kétféle állagúra süthetjük. Egykor hagyományosan így készültek előre az ünnepekre: a keményebb verzió akár hetekkel, sőt hónapokkal fogyasztás előtt lesüthető. Mivel kevesebb benne a zsiradék és több a cukor, nem fog megromlani, penészesedésnek indulni.
Ki süssön keményebb, és ki válassza a puhább mézeskalácsot?
Ha már a nyakunkon az ünnep, és el is fog fogyni a kalács, azokat a recepteket keressük, amelyek címében az szerepel, hogy „azonnal puha mézeskalács”. Bár jól záródó fém- vagy műanyagdobozban egy, legfeljebb két hétig eláll a puhább mézeskalács is. Ha jó előre akarunk sütni, vagy szeretnénk meghosszabbítani a mézeskalácsunk szavatosságát, válasszuk viszont a keményebbet.
Süss azonnal puha mézeskalácsot, mutatjuk a receptet!
A keményebb sütemény ideális dekorációkhoz, ajándékkísérőnek, karácsonyfadísznek és persze mézeskalács-házikó alapanyagnak.
De hogyan lesz ehető édesség a keményebbre sütött kalácsokból? A kulcsszó a higroszkóposság. Ez „bizonyos szilárd és folyékony anyagoknak azon tulajdonsága, hogy szabad helyen tárolva képesek a levegő nedvességtartalmát összegyűjteni és megkötni” (forrás: Wikipedia).
Pontosan így történik ez a mézeskalácsunkkal is, amelyben a méz higroszkópos anyagként akár a levegőből képes megkötni a vizet. A méz több mint 80%-ban fruktózból és glükózból áll, a nedvességtartalma pedig alacsony. A méz nedvszívó képességét jól kamatoztathatjuk, ha párás közegben tartjuk.