A tudósok szerint a műanyagszennyezés ma már az egész bolygón jelen van, éppen ezért elkerülhetetlen, hogy az emberi szervezet ne legyen kitéve a szennyezésnek. 2022 márciusában találták először mikroműanyagokat az emberi vérben, nem sokkal később – egy hónap múlva –, pedig már élő ember tüdeje mélyén is felfedeztek műanyag mikroszemcséket. A műtéten átesett 13 páciens közül 11 tüdejében fedezték fel a részecskéket. A legmegdöbbentőbb talán mégis az volt, hogy már a terhes nők méhlepényéből is kimutathatóak a mikroműanyagok.
Szomorú belegondolni abba, hogy ma már bármihez is nyúlunk, szinte nem tudjuk kikerülni ezeket a káros anyagokat, pláne, hogy még a Balaton is tele van mikroműanyagokkal és gyógyszermaradványokkal. Ugyan már számos kutatás alátámasztotta, hogy a különböző műanyag edényeket és dobozokat nem szabad mikrózni, azonban a kutatások már arra is rávilágítottak, hogy olyan ételekben is megtalálhatóak ezek a káros anyagok, amikre korábban nem is gondoltunk volna.
A vegetáriánusok sincsenek biztonságban
2024 februárjában készült egy kutatás, amelyben megállapították, hogy az állati- és növényi fehérjeminták 90 százalékában találtak mikroműanyagokat. A vegetáriánusok sincsenek biztonságban, mivel egy másik tanulmányban arra jutottak, hogy a gyümölcsök és zöldségek a gyökérrendszeren keresztül magukba szívhatják ezeket a káros anyagokat, amelyek szépen lassan átkerülnek a növény szárába, a levelekbe, a magvakba és a gyümölcsökbe.
Meglepő, hogy mely ételek tartalmazzák a legtöbb műanyagot
Egy 2023-as tanulmány szerint a földből bányászott himalája só tartalmazta a legtöbb mikroműanyagot, majd ezt követi a fekete só és a tengeri só – írja a CNN. A sort a teafilter követi, ugyanis egy kanadai egyetem kutatói azt találták, hogy egyetlen műanyag teafilter lefőzésekor 11,6 milliárd mikroműanyag 3,1 milliárd nanoműanyag részecske kerül a vízbe. Ezek mind bizonyítják, hogy olyan alapvető élelmiszerekben is megtalálhatóak ezek az anyagok, amelyekről nem is gondolnánk.
100 gramm rizs fogyasztása esetén például 3-4 milligramm műanyag kerül a szervezetünkbe. A kutatók úgy vélik, hogy a rizs tisztításával ezt a számot akár 40 százalékkal csökkenteni tudjuk.
Az élelmiszereken kívül természetesen a palackozott vizekről sem lehet megfeledkezni. Egy kutatás során megállapították, hogy 1 liter víz átlagosan 240 ezer műanyagszemcsét tartalmaz, amely hét különböző anyagból tevődött össze.
A gyümölcsök és a zöldségek között is van különbség
A legtöbb tanulmány az állati fehérjékkel foglalkozott, azonban már ma is akadnak olyan kutatások, amelyek a zöldségek, illetve gyümölcsök műanyagtartalmát vizsgálta. Az alma és a sárgarépa volt a legszennyezettebb a műanyagok tekintetében. A legkisebb részecskéket a sárgarépában, míg a legnagyobb műanyag darabokat a salátán találták.
Az állati fehérjéket is vizsgálták
Az Environmental Research című folyóiratban megjelent februári tanulmányban a kutatók több tucat fehérjét is vizsgáltak, többek között a marhahúst, a garnélarákot, a csirkemellet, a sertéshúst, a tenger gyümölcseit, a tofut és más növényi alternatívákat. A legkevésbé szennyezett fehérjék közé a csirkemell tartozott, majd ezt követte a sertéskaraj és a tofu.
Komoly egészségügyi hatása lehet
Szakértők szerint a műanyagszennyezés egyik legaggasztóbb fajtái közé a nanoműanyagok tartoznak. Ennek oka, hogy ezek a parányi részecskék behatolhatnak a főbb szervek sejtjeibe és szöveteibe. A közelmúltig viszonylag kevés tanulmány, illetve vizsgálat jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a polimerek hogyan hatnak a szervezetünkre, azonban a múlt hónapban újabb felfedezést tettek. Azoknál, akiknél a nyaki artériákban jelen vannak a mikroműanyagok, illetve nanoműanyagok, kétszer nagyobb valószínűséggel kapnak szívrohamot.