Nem várt reklámot kapott a tavasz egyik idénynövénye. A Barbara’s Rhubarb Bar nevű német nyelvtörőt adja elő két német zenész-komikus. Hovatovább rapelve – a német nyelvű rap pedig már önmagában maga az egzotikum.
A dal kedvéért lila szaténinget felöltő, decens Bodo Wartke, valamint Marti Fischer egymásnak adogatva a labdát elrapeli a nyelvtörőt, amely egy bizonyos Barbaráról és az ő messze híres rebarbarás pitéjéről szól. A német ‘r’ hangzóval egészen lenyűgöző nem csak a rebarbara, hanem az abracadabra szó is, amit Japántól Amerikáig próbálnak utánozni világszerte – német módra.
A rebarbarának persze nem csak a hangzása csábító. A ragyogó rózsaszín szárú növény hatalmas levelei révén közkedvelt dísznövény a kertekben, a gyerekek pedig előszeretettel kardoznak az erősre és nagyra növő leveles szárakkal. A rebarbara (Rheum rhabarbarum) a keserűfűfélék családjába tartozik, ezek régies, ismertebb nevükön a sóskafélék. Ha belegondolunk, hogyan fest a sóska levele és szára, emlékeztet is rebarbaráéra – csak sokkal gyengébb, lágyabb és kisebb nála.
Dísznövényként más fajtákat termesztenek, mint zöldségként és gyógynövényként. Jó tudni emellett, hogy a mutatós növény levelei mérgezők. Kis mennyiségben legfeljebb vesekövet, óriási mennyiségben azonban – valóban extrém esetben – halált is okozhat. A színes levélnyelektől azonban nem kell tartani, akár nyersen is fogyaszthatók, habár kétségtelenül jót tesz nekik egy kis cukor és hőkezelés.
Az érett rebarbara lehet zöldes és rózsaszínes, piros színű is, fajtától függően.
Harcias becenév: barbárok gyökere
A nőies elnevezésű csemege másik elnevezése a legkevésbé sem nőies: barbárok gyökere. A rózsaszínes-pirosas szárak íze savanykás, és mint minden fanyar ízű zöldség-gyümölcs, rendkívül izgalmas alapanyag a konyhában. Remekül lehet ötvözni vele az édes ízeket: a frissítő savakkal pezsgést vihetünk a rebarbarával készülő italokba és ételekbe.
De milyen is tulajdonképpen az íze? Valójában igazán egyedi, ezért is jól bevethető számos ételben a süteményeken kívül a limonádéktól az alkoholos koktélokon át a lekvárokig, dzsemekig vagy sós-fűszeres ételek kísérőjeként. Sokan a citrusfélékhez hasonlítják a rostos szárak ízét és textúráját, mások inkább a savanyúbb fajta almák ízéhez hasonlítják.
Tudni kell róla, hogy hőkezelés hatására könnyen szétesik, nem szabad sokat piszkálni főzés-sütés közben, ha nem szeretnénk, hogy száraira bomoljon.
A süti, amit kanállal eszünk: rebarbarás crumble, azaz morzsasüti
A morzsasütit mindenkinek bátran ajánljuk, aki nem a szép tortaformázás és mintaszerű pitesütés nagymestere. Itt nem a kézügyesség számít, elég csak összekeverni, megpuhítani, azután összesütni a hozzávalókat. Ezt a sütit a végén kanállal ehetjük, és kiváló akár édes-gyümölcsös, tápláló reggeliként is.
Hozzávalók:
- 40 dkg rebarbara
- 25 dkg zabpehely
- 10 dkg finomliszt vagy magliszt
- 20 dkg vaj + a tepsi kivajazásához
- 10 dkg aprított olajos magvak: mandula, dió stb.
- 18 dkg barnacukor
- 0,5 dl bármilyen minőségi likőrpárlat, amit szeretünk
- 2 nagy csipet őrölt gyömbér
- 1 mokkáskanál őrölt szegfűszeg
- 1 csapott teáskanál őrölt fahéj
- 2 nagy csipet só
- Tálaláshoz: 200 g görög joghurt
Elkészítése:
- A rebarbarát meghámozzuk és néhány hosszú darabokra vágjuk.
- Egy vastag aljú serpenyőbe rakjuk, megszórjuk a barnacukor felével, és felöntjük annyi vízzel, hogy kb. harmadig ellepje, és melegíteni kezdjük.
- Ha elkezd puhulni, visszaveszünk a lángból, és hozzáöntjük a likőrt. Ha elfőtt róla a folyadék, félrehúzzuk. Fakanállal ne nagyon piszkáljuk, hogy ne essenek szét a rebarbaradarbok.
- Egy nagy keverőtálba öntjük a lisztet, a zabpelyhet, a fűszereket és a barnacukor másik felét.
- Egy másik serpenyőt veszünk elő, alacsony lángon a vajat olvasztani kezdjük, majd hozzáadjuk a keveréket. Fakanállal közepes lángon morzsásra sütjük össze a crumble-t.
- Egy tepsit kivajazunk, és beleöntjük a rebarbarákat, megszórjuk a morzsával, majd 170 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
- Kész is a crumble. Egy-egy nagy kanál hűs görög joghurttal tálaljuk!
Sült húsok és zöldségek kísérője: rebarbara chutney
Ez a keleties stílusú rebarbaraszósz egy igazán ütős kísérője húsoknak, halaknak, sült zöldségeknek.
Hozzávalók:
- 6 közepes szár rebarbara
- 12 dkg barna cukor
- 1 nagy fej lilahagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- Egy 1,5 centis friss gyömbérdarab
- 1 babérlevél
- 1 csapott mokkáskanál mustármag
- 1 mokkáskanál rózsabors
- 1 evőkanál sherryecet
- 1 evőkanál balzsamecet
- 1 csapott mokkáskanál só
- 2 evőkanál olaj, tetszés szerint válasszunk
Elkészítése:
- Meghámozzuk a reberbaraszárakat, és néhány centis darabokra vágjuk.
- A hagymákat megpucoljuk és apróra vágjuk.
- Egy lábasban olajat hevítünk, rászórjuk a hagymákat és a darabolt reberbarát.
- Miután kis lángon picit megfuttattuk őket, és már nem nyersek, jöhet bele minden más ízesítő.
- Közepes lángon főzzük össze őket, jó negyed óra alatt, időnként megkevergetve.
- Mikor már pépesedni kezd, emeljük ki belőle a babérlevelet, és botmixerrel gondosan turmixoljuk át.
- Frissen is fagyaszthatjuk, és gondosan megtisztított csatos üvegbe is eltehetjük hűtőbe. Egy hétig eláll.
A május legjobb lekvárja: rebarbarás eperlekvár
Eperlekvár nélkül nincs háztartás! Sokféle módon vihetünk bele egy kis extrát: igazi ínyencség a pezsgős eperlekvár, a bodzavirágos, a mentás, a bazsalikomos vagy a levendulás eperlekvár. Ebben a receptben most a rebarbara jelenti azt a bizonyos pluszt, a fanyarkás plusz íztől izgalmasabb lesz az összehatás, a vanília pedig csodásan egyensúlyoz az eper és a rebarbara között!
Ezúttal egy pektines eperlekvár receptet hoztunk, a pektinnel gyorsabban elérhető a lekvár állag. Fontos, hogy a befőzött gyümölcsünk legfeljebb 1%-a legyen a pektin, de inkább kicsit kevesebb. Szerintünk sokkal „igazibb” lesz a lekvár pektinnel, mintsem dzsemfix vagy befőzőcukor felhasználásával. A citromot – ennek híján citromsavat – pedig azért ne hagyjátok ki a receptből, mert így őrzi meg a gyümölcslekvár a színét, és nem fog bebarnulni!
Hozzávalók:
- 30 dkg rebarbara
- 80 dkg friss eper
- 50 dkg kristálycukor
- 2 teáskanál vaníliakivonat
- 1 citrom leve
- 10 g pektin
Elkészítése:
- A rebarbarát meghámozzuk, és néhány centis darabokra vágjuk.
- Az epret először kicsumázzuk, aztán megmossuk, és félbevágjuk. A nagyobb szemeket negyedelhetjük is.
- Egy lábasban közepes lángon pépessé főzzük a cukor nagy részének hozzáadásával, folyamatosan átkavargatva. Egy kis cukrot vegyünk ki előbb belőle a pektin kikeveréséhez.
- Egy kis tálkában keverjük csomómentesre a pektint egy kis cukorral, és merjünk rá a fővő gyümölcsök levéből. Soha ne közvetlenül a gyümölcsökre öntsük, mert összecsomósodik!
- A szépen kikevert pektint folyamatosan kevergetés mellett hozzáöntjük a gyümölcsökhöz, akárcsak a citrom levét és a vaníliakivonatot. Amint lekvár állagú lesz, zárjuk el a gázt alatta.
- Csírátlanított, fertőtlenített befőttes üvegekbe töltsük a lekvárt, legalább egy ujjnyi helyet hagyva a tető alatt. Csavarjuk rá a tetőket, és száraz dunsztban (pl. paplannal körbeölelve), az üvegeket fejjel lefelé fordítva hagyjuk hűlni legalább egy napot.
További étel-ital ötletek rebarbarára
Még néhány ötlet a tavasz egyik sztár-alapanyagának feldolgozásához: