A legtöbben rutinszerűen emeljük le a csirkét a hűtőpultból a vásárlás. Megnézzük a lejárati dátumot, az árat, esetleg azt, mennyi zsír van rajta, aztán már tesszük is a kosárba. Állatvédő szervezetek szerint azonban van egy apró részlet, amelyet sokan észre sem vesznek, pedig sokat elárulhat arról, milyen körülmények között nevelték az állatot.
A figyelmeztetés nem új keletű: állatjóléti szakemberek és korábbi vizsgálatok is felhívták már a figyelmet arra, hogy a csirkecombok alsó részén, a lábízület környékén megjelenő barnás vagy fekete elszíneződések egy olyan problémára utalhatnak, amely a nagyüzemi állattartással függ össze.
Mit jelentenek a barna foltok a csirkecombon?
A jelenséget csánkégésnek nevezik. Bár a neve ijesztően hangzik, nem arról van szó, hogy a csirkét valódi tűz vagy forró felület érte volna. Az elváltozást az ammónia okozza, amely az ürülék lebomlása során keletkezik.
Ha az állatok hosszabb ideig nedves, szennyezett almon tartózkodnak, a bőrük folyamatosan érintkezik ezekkel az anyagokkal. Ennek következtében gyulladás, majd égésszerű sérülések alakulhatnak ki a lábakon. A feldolgozott húson ezek barnás, sötét színű foltokként vagy kisebb heges területekként látszanak.
A szakemberek szerint minél kiterjedtebbek ezek az elváltozások, annál valószínűbb, hogy az állat tartási körülményei nem voltak ideálisak.
A nyers csirkecombon látható barna foltok ezt jelentik (Forrás: Getty Images)
A túlzsúfoltság is közrejátszhat
A probléma elsősorban a gyors növekedésre tenyésztett brojlercsirkéknél fordul elő. Ezek az állatok néhány hét alatt érik el a vágósúlyt, miközben nagy létszámú állományokban nevelik őket.
Az állatvédők szerint a csánkégés gyakorisága összefügghet a túlzsúfolt tartással, a nem megfelelő alomkezeléssel és a nedves környezettel. Ha sok állat él kis helyen, az alom gyorsabban szennyeződik, ami növeli az ammónia mennyiségét és ezzel együtt a bőrelváltozások kialakulásának esélyét is.
Éppen ezért az állatjóléti ellenőrzések során gyakran figyelik, hogy egy-egy állományban milyen arányban fordul elő csánkégés. Ez ugyanis sokat elárulhat arról, hogyan tartották a madarakat életük során.
Kell tartani az ilyen hústól?
A rövid válasz: nem.
A csánkégés nem fertőző betegség, és nem jelenti azt sem, hogy a hús fogyasztásra alkalmatlan lenne. Az élelmiszer-biztonsági szakemberek szerint az ilyen csirkehús megfelelő elkészítés után ugyanúgy fogyasztható, mint bármely más baromfihús.
A kérdés inkább etikai és állatjóléti szempontból érdekes. Igaz, egyre több vizsgálat irányul arra is, hogy az állat tartása a hús minőségét is befolyásolja.
Mit érdemes figyelni a boltban?
Ha alsócombot vagy egész csirkét vásárolsz, érdemes egy pillantást vetni a lábak hátsó részére is. A barnás-feketés foltok, a kisebb sebszerű elszíneződések vagy a feltűnően sötét bőrfelületek utalhatnak csánkégésre.
Természetesen egyetlen foltból nem lehet biztos következtetéseket levonni az adott gazdaság működésére, de a szakemberek szerint ezek a nyomok árulkodóak lehetnek.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul az állatjóléti kérdésekre, és sok vásárló már nemcsak az árat vagy a minőséget nézi, hanem azt is, milyen körülmények között nevelték az állatot. Egy gyors pillantás a csirkecombokra ezért többet elárulhat, mint elsőre gondolnánk.
