Nyáron, ha van olyan tagja a családnak, aki szandált vagy papucsot hord, az azonnal meglátszik a szennyeskosáron. Legalább hét pár zoknival kevesebb hetente. Ha a gyerekek kamaszok, akkor ráadásul jó eséllyel pont akkora a lábuk, mint a szüleiké. Kevés unalmasabb munka van a zoknipárosításnál.
Valamiért mégis leggyakrabban az anyák csinálják, pedig ezt aztán tényleg rá lehet bízni egy háromévesre is, tökéletes megoldja majd ő is.
Legyen harc!
Jó hír, hogy ezzel a kicsik igencsak kiveszik a részüket a házimunkából, és később is természetes lesz nekik, hogy vállaljanak bizonyos feladatokat. Ha nincs meg a kellő motiváció a négytagú család heti minimum ötvenhat darab zoknijának a párosításához, akkor már csak a versengés segíthet.
Valahogy a testvérek mindig kaphatóak egy kis versenyre, legyenek bármekkorák!
Ki tud több párt összepárosítani mire elfogy a kupac?
Ha a gyerekeink még kicsik, akkor a párosítás tanulás is egyben: milyen színű ez a zokni, egyszínű vagy mintás, milyen minta van rajta? Ki lehet a gazdája, kié a legnagyobb, és kié a legkisebb? Ki hord bugyit és ki alsónadrágot?
Ezzel persze még nem vagyunk kész, csak résznyertesünk van, a zokniknak ugyanis a megfelelő fiókba kell kerülniük az alsóneműkkel együtt.
Sok volt a zokni? Akkor ma nem lesz kelbimbó vacsorára!
A versenynek komoly tétje van, ugyanis a nyertes dönthet arról, mi legyen az ebéd, amit közösen készítünk el. Ha ez az ajánlat nem igazán csábító, ne felejtsük megfejelni azzal, hogy a nyertes dönthet arról, mit nem készítünk ma brokkoliból, spenótból, esetleg kelkáposztából!
A legjobb családi csapatépítés a közös főzés, úgyhogy a gyerekeknek duplán megéri összepárosítani a zoknikat.
Olvass többet a témáról a Zewa oldalán.