Vállalom, hogy elengedem a gyereket a kutyával sétálni (és közben nem rettegek feleslegesen), miközben mi megfőzzük a vacsorát a férjemmel

A kutya egy családban soha nem lehet teljesen a gyereké, még akkor sem, ha ő volt az, aki nagyon szerette volna, és mindent megígért, mielőtt megkapta, a reggeli sétáltatástól kezdve a mindennapos porszívózásig. A kutya is mindig a szülő felelőssége marad, ugyanúgy, mint a gyerek.

A kutya családtag, az egész család gondoskodhat róla (Fotó: Pexels)

Vannak szülők, akiknek nagyon nehezen megy leengedni a kutyát a gyerekkel sétálni. Aggódnak, mert nem tudják, mennyire bízhatnak meg a gyerekben: betartja-e a felelős gazdához illő feladatokat? Megállnak-e a zebránál, összeszedi-e a kutyapiszkot, ha senki nem látja? Tudja-e, melyik kutya az, amelyikkel inkább nem kellene összeengedni a családi kedvencet? Tud-e önmagára is ugyanannyira vigyázni, mint amikor nincs vele a kutya?

Ne legyen mindennap kötelező!

Ezek komoly kérdések, és jobb őket őszintén tisztázni nemcsak a gyerekkel, hanem saját magunkkal is. Ugyanakkor nem vihetjük le mindig mi a kutyát, és muszáj egy kis önállóságot is hagyni a gyereknek. A legtöbben nem szeretnek kutyát sétáltatni, ha az minden reggel vagy naponta többször is az ő feladatuk, de szinte könyörögnek, hogy megtehessék, ha csak ritkán vannak rákényszerítve. Ha a gyerek kéri, hogy ő vihesse le a kutyát, és már tud biztonságosan közlekedni, és ismeri a felelős kutyatartás és sétáltatás szabályait, akkor engedjük meg neki. Legyen nála telefon, kakizacskó, és természetesen a póráz most is kötelező.

Ez mindenkinek jó: a gyerek felelősséget tanul, a kutyák általában imádnak a saját gyerek-gazdájukkal bohóckodni, nekünk pedig felszabadul egy félóránk.

Indulhat az örömfőzés!

Kettesben főzni a társunkkal nagyon ritka alkalom. Mindig rohanásban vagyunk, a hétköznapi vacsorakészítés nem igazán nevezhető örömfőzésnek, inkább szükséges munka, amit szívesen elfogadnánk egy szakácsnőtől is, de nálunk pont nem lakik olyan. Viszont, ha ketten sürgölődünk a gáztűzhely körül, akkor nagyon jókat lehet közben beszélgetni, nem szól közbe senki, tényleg oda lehet figyelni a másikra. Mire kész a leves, a gyerek hazaért a kutyával, kézmosás után teríthetjük is az asztalt!

Olvass többet a témáról a Zewa oldalán.