Gondoskodni együtt jó
Szponzorált tartalom

„Vállalom, hogy bevonom a gyerekemet a főzésbe”

Finomabb az étel, ha együtt készítjük.

A hétvégén bundás kenyeret készítettünk a lányommal. Pontosabban: ő készítette, most először. Eddig ugyanis az volt, hogy ha jött, hogy segít a főzésben, az körülbelül azt jelentette, hogy nézte, ahogyan én főzök, esetleg kevert kettőt az ételen, amikor az már a lábasban volt. Be kell, hogy valljam, ebben én is hibás vagyok, hiszen nem nagyon kapacitáltam. – Vigyázz, forró! Nem úgy kell! Hagyd, majd én csinálom.

Te csak állj ott, és nézd, hogyan kell! – mondtam neki, és nagyon aranyos képeket készítettem róla, amint a kis sámliján állva kavargat.

Mondván: hiszen még csak ötéves…

Igen ám, csak eszembe jutott, mit mondogatott mindig az anyukám. Azt, hogy ő pontosan itt rontotta el. Kezdetben azért nem vont bele minket a házimunkába, merthogy még kicsik vagyunk hozzá, meg hát úgyis otthon volt gyesen, volt ideje rá. Később viszont, amikor visszament dolgozni, és nagyon is szüksége lett (volna) a segítségre, ráadásul már tinédzserek voltunk, beszállhattunk volna, az istennek se tudott minket rávenni. Merthogy nem szoktatott rá minket idejekorán.

Fotó: Profimedia

Úgyhogy akinek korainak tűnik az ötéves kor, gondoljon erre. Épp ideális kor az „idomításhoz”. Nem az itt a lényeg persze, hogy a gyerek valóban megfőzzön dolgokat, sőt, még csak nem is az, hogy főzni tanuljon. Az attitűdöt kell, hogy megszokja, azt, hogy közösen csinálunk valamit.

Hogy nemcsak a programok, a finom vacsorák, a játék a közösek, de a mindezekkel járó munka is lehet az – legalább részben.

Sőt, ha együtt csinálunk valamit, úgy nemcsak könnyebb, de még szórakoztatóbb is. A végén pedig sokkal lelkesebben eszik majd azt a palacsintát, aminek ők keverték a tésztáját.

Úgyhogy a gyerek bundás kenyeret sütött. Vasárnap, ahogy kell, hogy bőven legyen rá idő. Igen, mellécsurgatta a tojást. Igen, majdnem odaégette. Igen, segíteni kellett. De micsoda különbség, hogy most én segítek neki! Utána persze boldogan újságolta mindenkinek, hogy ő készítette a reggelit. És remélem, ha nagy lesz, ebből nem az adódik majd, hogy az ő dolga reggelit készíteni. Hanem az, hogy ő is bevonja majd a saját gyerekeit abba, amit épp az egész családért tesz.

Úgyhogy elhatároztam:

vállalom, hogy amikor csak van rá idő, bevonom a gyerekemet a főzésbe.

Nem rendszeresen, nehogy megutálja, épp csak annyiszor, hogy még élvezze. Hogy megtanulja, mi mindenből áll össze az, hogy együtt szépen az asztalhoz ülhetünk.

Olvass többet a témáról a Zewa oldalán.

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése