Az elmúlt években gyakran találkozhattunk meghökkentő jelenségekkel a gyermeknevelési elméletek és trendek kapcsán – itt van például a gender semleges svéd óvoda esete, ahol a svédben használt hím- vagy nőnemű személyes névmások (han és hon) helyett semlegesnemű szóval (hen) illetik az óvodásokat, ha épp nem keresztnevükön szólítják meg őket. Mindezt azért, hogy megóvják a piciket a nemi előítéletek káros hatásaitól. De említhetnék a játékbolt hálózatokat is, amelyekben többé nincsen már fiú és lány “részleg”, (kékre és rózsaszínre festve), hanem a játékok teljesen vegyesen, ömlesztve, a nemspecifikusságot figyelmen kívül hagyva kerülnek fel a polcokra – szintén azért, hogy az “idejétmúlt nemi sztereotípiák” ne gyakoroljanak káros befolyást a választáskor se a szülőkre, se a gyerekekre.
A semlegesség sem jobb, ha kötelező
Ami azt illeti, a fenti két esetben éppen úgy nemi kategóriákba kényszerítik a felnőttek a gyermeket, mint a hagyományos kék-rózsaszín felosztás alkalmával, vagy amikor a fiúk kezébe gondolkodás nélkül kisautót, a lányokéba pedig babát nyomnak. Csakhogy a fenti esetekben nem a fiú/lány kategóriába, hanem a semlegességébe igyekeznek mindenkit belegyömöszölni. Azt a kislányt is, aki világosan tudja és érzi, hogy ő kislány, és azt a kisfiút is, akiben nincs kétség afelől, hogy ő kisfiú – ráadásul ők vannak többségen, nem pedig azok a gyermekek, akiknek a nemi identitása kétséges. Magyarul nagy hibát vétenek a gyermekek ellen azok, akik a nemi sztereotípiáktól rettegve a fenti módszerekkel igyekeznek óvni az apróságok lelki és szexuális fejlődését – még nagyobb hibát, mint azok, akik a hagyományos nemi előítéletek mentén, “szemellenzősen” nevelik a gyerekeket. Tudományosan bizonyított tény ugyanis, hogy már egy a 9 hónapos (!) kisgyerek viselkedését is meghatározza a saját neme, tehát már a pici gyermekek túlnyomó többsége is fiúnak vagy lánynak érzik magukat, ergo szó sincs arról, hogy a kisgyerekek nemi identitása semleges lenne még az óvodás korban is. Képlékeny és befolyásolható ez az identitás, ez nem is kérdés, de semmiképpen nem semleges.
Karácsonyi ajándékdilemmáink
De miért is van szükség erre az eszmefuttatásra? Azért, mert közeledik a Karácsony, aminek ma már nagyon fontos eleme az ünnep eredeti tartalma mellett az ajándékozás is. Nagy gondot fordítunk rá, hogy különféle játékokkal lepjük meg ilyenkor a gyerekeket, és bizony nem mindegy, hogy milyet adunk a kezükbe – a jó játék ugyanis hallatlanul sokat segít a gyermekek lelki, fizikai és szellemi fejlődésében, míg egy rosszul megválasztott darab képes visszafogni a gyermek képességeinek kibontakozását. Sok szülő – nagyon helyesen –, ilyen szempontok szerint válogat az üzletekben, és sokakat már az a kérdés is nagyon is foglalkoztatja, hogy nem ártalmas-e, ha hagyományosan fiús vagy lányos játékkal “traktálja” ilyen alkalomból a csemetéjét. Azonban míg az első dilemma jogos, addig a második már kissé eltúlzott aggodalom, ugyanis a gyerekek maguktól is kiválasztják azt a játékot, ami a nemi identitásuknak leginkább megfelel. Ezért mondjuk mi azt, hogy nem kell különbséget tenni a lányos és fiús játékok között, nem pedig azért, mert a klasszikus, nemspecifikus játékok ártalmasak lennének a gyerek szexuális identitásának alakulására nézve.
A profik is ezt mondják
A mi véleményünknél minden bizonnyal meggyőzőbb azonban az a kutatás, amiről a Brit Pszichológiai Társaság kongresszusán számoltak be: ennek során a szakemberek kilenc hónapos és 3 éves közötti életkorú gyerekeknek kínáltak fel különböző játékokat, és azt figyelték, hogy szabad választás esetén a fiúk és a lányok melyik játék mellett döntenek és azzal mennyi ideig játszanak. A kínálatot úgy állították össze, hogy abban tipikusan “fiús” játékok (autó, markológép, labda, kék plüssmackó) és tipikusan “lányos” játékok (baba, rózsaszín plüssmackó, babakonyha) egyaránt megtalálhatók voltak. Már a 9–14 hónapos kicsik között is egyértelmű preferenciákat figyeltek meg, mely szerint a babák inkább a lányok között voltak népszerűek, és az ő figyelmüket kötötték le a leghosszabb ideig, míg a fiúk esetében az autókról mondható el ugyanez.
A jó játék fejleszt, nem befolyásol
A játékok választásakor tehát bőven elég, ha arra figyelünk, mi segíti legjobban a gyermek fejlődését. Életkoronként más és más játéktípus alkalmas erre, és természetesen vannak olyan univerzális – mi több unisex – játékok is, amik egészen pici kortól kezdve a kora felnőttkorig minden életszakaszban hasznosak és rendkívül szórakoztatóak is. Az építőjátékok, a kockák például kifejezetten ebbe a kategóriába tartoznak: már babakortól kezdve serkentik a látás-mozgás koordináció valamint a szín- és térérzékelés fejlődését, de a kreativitás és fantázia kibontakozására éppen úgy jó hatással vannak, mint a szociális készségek elsajátítására. Az építőkockák ráadásul minden gyermeket lekötnek teljesen függetlenül attól, hogy kisfiúról, kislányról van-e szó, és ebből a nemi identitás fejlődésébe szempontból egészen biztosan nem okoznak semmilyen törést a gyerekeknél.
Még több játék az NLCafén:
- Ennyi játék kell egy gyereknek – a kevesebb több!
- Így fejleszti a szociális képességeket a játék
- Beszédterápia építőkockákkal
