Gyerekjáték

Oszd meg és játssz! – így fejleszti a játék a szociális képességeket

Mi, emberek társas lények vagyunk, ezért boldogságunk és sikerességünk nagyrészt szociális képességeinken múlik. Ezek a készségek fejleszthetők, hiszen a kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a szociális viselkedés tanult dolog, így tanítható is. Azonban nem mindegy, hogy mikor sajátítjuk el őket: a gyermekkor ebből a szempontból kritikus időszak, a leghatékonyabb eszköze a tanulásnak és tanításnak pedig a példamutatás és a játék.

A hetvenes években zajlottak azok a tudományos kísérletek, amik kimutatták, hogy már kora gyerekkorban eldől, hogy a szociális képességeink mennyire lesznek fejlettek és összetettek. Azt is bebizonyították a kutatások, hogy a gyermekek társasági intelligenciájának fejlődésében a saját tapasztalataik és a szülők (és a közösségek más tagjainak) példamutatása a legfontosabb elem. Albert Bandura amerikai pszichológus minderről a Szociális tanuláselmélet (1977) című művében számolt be, de valószínűleg ez a “felfedezése” nem rengette meg a józan gondolkodású embereket világképét. Kevés kivétellel ugyanis minden ember – sőt, az állatfajok nagy része is – tisztában van ezzel a ténnyel, hiszen életünk talán legfontosabb szakasza éppen arról szól, hogy ösztönösen vagy éppen tudatosan igyekszünk utódainknak átadni a saját közösségünk értékeit, viselkedési szabályrendszerét. 

Oszd meg és játssz! – így fejleszti a játék a szociális képességeket

De ha nem törekszünk erre, akkor is megtesszük: hiszen magatartásunk akarva akaratlanul is mintát állít a gyermekeink elé, és ők ezt a mintát felnőtt életükben (legtöbbször tudattalanul) a közösségi érintkezései során használják is. Magyarul: ahogy mi viselkedünk az emberekkel és gyermekeinkkel, úgy viselkednek majd ők is társaikkal és saját magukkal is. Ebből pedig az következik, hogy minél sokoldalúbb, gazdagabb szociális, közösségi eszköztárat mutatunk nekik, és minél több lehetőséget adunk nekik a társasági érintkezésre, annál kifinomultabbak lesznek ők is az emberi kapcsolataik kezelésében, és annál sikeresebben oldják meg az ezzel járó problémákat.

A gyermekek szociális fejlődése tehát kizárólag rajtunk múlik, ezért nagyon fontos, hogy elég időt és figyelmet szánjunk erre a dologra. Na de hogyan terelgethetjük és fejleszthetjük jó irányba a csemete közösségi intelligenciáját?

Így játsszunk együtt a gyerekkel

Egyértelműen állítják azt a tudósok, hogy a kényszerítés, a korholás, a lelki fröccsök és papolás nem vezetnek jóra: ha így próbáljuk átadni a helyes viselkedésről vallott elveinket, az csak ellenkezést és dacot vált ki a gyermekből, aki már csak azért sem fogadja meg a jó szót. Ehelyett okosabb és célravezetőbb, ha sokat játszunk vele kettesben és nagyobb csoportokban is, és játék közben a magunk példáján mutatjuk meg, hogyan lehet az emberekkel kapcsolatot teremteni és együttműködni. A játék kiválóan alkalmas rá, hogy a valós élet helyzeteit “lemodellezzük”, és alkalmat adjunk a gyermeknek arra, hogy ellesse tőlünk, hogy ezekben a helyzetekben hogyan lehet és érdemes viselkedni, és bőven jut lehetősége rá, hogy ezeket a szociális stratégiákat gyakorolhassa. A mi dolgunk csupán annyi, hogy példát adjunk neki, és megerősítsük (például megdicsérjük), ha jól oldott meg egy helyzetet. Példa és megerősítés – ez tehát a két kulcsszó.

Oszd meg és játssz! – így fejleszti a játék a szociális képességeket

Mit játsszunk?

A szociális képességek fejlesztésére számos játék alkalmas – sőt tulajdonképpen minden játék megfelel a célra. Bizonyos játékokkal azonban egyes szociális kompetenciák hatékonyabban és komplexebben fejleszthetők. Azok, amelyek lehetőséget adnak a kreativitásra, a fantázia kibontakoztatására és arra, hogy egyszerre több ember – lehetőleg gyerekek és felnőttek vegyesen – részt vegyenek benne, a legjobbnak számítanak ebből a szempontból. A különféle építőjátékok például kifejezetten ilyenek. Velük nagyszerűen gyakorolhatók a különféle szerepjátékok, kettesben és nagyobb társaságban is élvezhetők, alkalmat adnak a mesélésre, problémamegoldásra, együttműködésre, az önbizalom és önértékelés fejlesztésére is. Emellett pedig megtanítják a gyermeket a közös játék során a kezdeményezőkészség elsajátítására, a kudarcok és sikerek feldolgozására is valamint a játékszabályok betartásának és áthágásának lehetőségeire és fontosságára, és ezen keresztül arra is, hogy a közös emberi tevékenységeknek mindig van egy, a résztvevők számára meghatározott rendje, amely nélkül a játék értelmetlenné, érdektelenné és kaotikussá válik. Ezeknek a játékoknak tehát fontos etikai jelentősége van, mert a szabályok alkalmazása segíti a gyermek tudatos fegyelmezettségének, közösségi rendszerekhez való alkalmazkodásának kialakítását és fejlődését. Életkoronként azonban más és más szociális készségek elsajátítását várhatjuk a gyermekektől, és a közös játék során ezeket érdemes észben tartanunk.

Játssz tudatosan a gyermekeddel!

A kicsi, 13-15 hónapos gyermekekkel például még nem érdemes arra törekedni, hogy közösen játszanak velünk: ebben a korban az együttműködés képessége még kezdetleges, hiszen ilyenkor a gyermek még jobbára csak saját magával van elfoglalva játék közben. Ugyanakkor már élénken figyeli a többiek kommunikációját, viselkedését, és ezekből észrevétlenül is elsajátít bizonyos motívumokat.

16-18 hónapos kor

Ezután kezdőik az a szakasz, amikor elkezdi utánozni a felnőtteket és nagyobb gyerekek szokásait. Még ekkor is jobbára önállóan, a többiektől függetlenül játszik, de egyre több jelét mutatja az együttműködési szándéknak is: sokszor a figyelemfelkeltés érdekében hisztizni kezd például, amit sok szülő félreért, és a ahelyett, hogy a másik ember felé való nyitásként értékelné ezt a viselkedést, inkább valamiféle antiszociális attitűdöt lát benne, ezért sokszor parancsszóval igyekszik elfolyatni. A szociális fejlődés szempontjából ez nem éppen jó pedagógia, helyette hasznosabb, ha felfigyelünk a gyermekre, és megpróbáljuk megérteni, mit is szeretne tőlünk.

Oszd meg és játssz! – így fejleszti a játék a szociális képességeket

1,5-2,5 éves kor között

Szerencsére ez a hisztis korszak nem tart sokáig, és másfél éves kortól már egyre inkább hajlamos lesz a gyermek a játékába bevonni a többieket is, és ő maga is igyekszik részt venni mások szórakozásában. Ilyenkor van nagy jelentősége a mintának és a többszereplős játéknak: a kicsi ugyanis megtanulhatja a többiek viselkedését figyelve, hogy milyen módon lehet és érdemes bekapcsolódni mások tevékenységébe.

Óvodás kor előtt

Két és fél éves kor után azután újabb szociális fejlődési szakaszba lép a gyermek: ekkorra már határozott öntudata van, felismeri játék közben mások szándékait és érzelmeit, és ezekre reagál is. Ezeknél a reakcióknál van nagyon nagy jelentősége a pozitív megerősítésnek: ha társasági szempontból jól, okosan és célravezetően reagál a gyermek az őt körülvevők cselekedeteire, akkor mindenképpen értékeljük azt, és dicsérjük meg. Ebben az életszakaszban nagyon fontos, hogy hasonló korú és idősebb gyerekekkel is minél többet együtt lehessen, hiszen nem csak a felnőttektől, de a kis pajtásaitól is tanul, és a közös játék során szerez tapasztalatokat arról, hogy velük “meddig mehet el”.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése