A tudományban jellemző szkepticizmus, módszeresség, a megismételhetőség kritériuma jellemzően ellentétes az ezotéria tanaival, például az újjászületés elgondolásával vagy az asztrológiával, amelyek jobbára a hiten, vagyis a tudomány szerint nem bizonyítható feltevéseken alapulnak.
A kettő között egyébként van összefüggés: az asztrológia abban is iránymutatást adhat, hogy voltak-e előző életeid, és persze az olyan alapvető kérdésekre is válaszokat kínálhat, hogy a mi a feladatod a Földön, milyen okból és célból születtél, és miét éppen az vagy, aki.
A Virginiai Egyetem pszichiátere, Jim Tucker a kilencvenes évek óta vizsgálja a reinkarnáció témáját, miközben az egyetemen több mint ötven éve folynak ilyen irányú kutatások. Tucker olyan kisgyerekeket vizsgál, akiknél felmerül, hogy emlékeznek az előző életükre. Elsődleges példája a kétéves James Leininger, akinek visszatérő emlékei vannak egy második világháborús pilóta életéből, és ráadásul olyan pontos adatokat szolgáltat nevekkel és tényleges csatákkal, amelyeket egy ekkora gyerek egyszerűen nem találhatott ki.
Na és hogy jön ide a tudomány? Dr. Tucker itt Max Planckra, a kvantumelmélet atyjára hivatkozik. Szerinte Planck elemzése alapján – amelyben az anyag és a tudat összekapcsolódását tárgyalja – úgy tűnik, bár a tudatnak szüksége van az agyra a túléléshez, a tudat nem azonos az aggyal. Mindez azt jelenti, elméletben lehetőség van rá, hogy a tudat vagyis a lélek egy másik agyhoz, illetve elméhez kapcsolódjon, ami pedig nem más, mint a reinkarnáció.
(via YourTango)