Mindenki autót mos
A családi ebédre nem lehet a szemétdombbal menni, hiszen nekünk kell hazavinni utána a Mucus nénit és a Boldizsár bácsit. És különben is: évente legalább egyszer alaposan kitakarítjuk a kocsit.
Mindenki italozik
Ennek a csodálatos hagyománynak nyilván az az eredete, hogy régen húsvétkor néhány olyan dolgot kellett tenniük az embereknek, amihez inni kell. A félszeg nagybácsik nem színésznek készültek, ezért még enyhén spicces állapotban is patakokban folyik róluk az izzadság, amikor elkántálják a négysoros locsolós rigmusokat. Ezután pedig az egész család diszkréten berúg, és mindenki olyanokat mond a másiknak, amit utána legalább egy évig mély hallgatás övez.
Olyan rokonokkal is találkozunk, akikkel máskor nem
Lehet, hogy Sanyi bácsi nem a kedvenc rokonunk és nem is pontosan tudjuk, hogy kinek a kije, de évente egyszer szívesen lemérjük az arcán az idő múlását. Ilyenkor azt is felettébb szórakoztatónak tartjuk, hogy folyton azt kérdezi, hogy van-e már udvarlónk, hiszen tudjuk, hogy teljesen mindegy, hogy mit mondunk rá, jövőre is meg fogja kérdezni.
Nem kell dolgozni
Nem tagadjuk, annak is felettébb örülünk, hogy húsvétkor hétfőn sem kell bemennünk a munkahelyünkre. Igaz, hogy kétszer annyit dolgozunk otthon, mint bármikor a munkahelyünkön, de nekünk megéri. Fő a változatosság.
Csodálatos alibi az eszetlen zabálásra
Hol odafigyelünk a vonalainkra, hol nem, de azt azért csak a piros betűs ünnepeken engedjük meg magunknak, hogy addig együnk, amíg úgy érezzük, hogy a következő falatnál ki fogunk pukkadni, mint egy túlfújt lufi. Muszáj mindent megkóstolni.
Várakozhatunk a locsolókra
Sok nő azt állítja, hogy rühelli a locsolkodást, mert büdös lesz tőle, de nem hiszünk nekik. Mi élvezzük, hogy évente egyszer úszhatunk az olcsó kölni szagában, és csak nekünk mondják nagy kínszenvedések közt a rokongyerekek a betanított húsvéti rigmusokat.
A férfiak is takarítanak
A húsvét a tavaszi nagytakarítás legvégső határideje. Ilyenkor már mindenki beszáll a melóba, és a férfiak is megértik, hogy most nincs mese: fel kell, hogy másszanak a létrára és meg kell pucolniuk az ablakokat. Végre.
Süt a nap
Legalábbis a karácsonyhoz képest biztosan. Nem tudjuk eldönteni, hogy melyik ünnepet kedveljük jobban, de az biztos, hogy a húsvét javára dönti a mérleget, hogy olyankor általában már jó idő van, és a kertben ehetjük degeszre magunkat ahelyett, hogy a fa alatt küzdenénk az egyetlen használható fotelért.
Nyuszi ül a fűben nosztalgia
Visszaemlékszünk rá, hogy milyen rettenetesen boldogok voltunk, amikor húsvétra rollert kaptunk gyerekkorunkban. A szülők természetesen eldugták a kertben, és mi csak ámultunk, hogy hogyan került oda egy olyan szépséges-fényességes jármű. Egy kicsit visszakaphatunk ebből az érzésből, ha megfigyeljük a gyerekeket, amikor megtalálják a jófajta ajándékokat.
Új ruhákat lehet venni
Húsvétkor szépen fel kell öltözni, ehhez pedig kell egy új tavaszi cipő. (Meg egy táska meg egy kabátka is, természetesen.) Mindegy, hogy úgy nézünk ki végül, mint egy karácsonyfa, de akkor is mindent fel fogunk venni a vasárnapi templomjárásra, ha már az volt az ürügy rá, hogy elköltsünk rá egy kisebb vagyont.
Nem kell felvennünk a telefonokat
Nem mindenki látja egyformán azt a kérdést, hogy kit mikor illik vagy nem illik felhívni, de egy biztos: ha húsvétkor csörög a volt osztálytárs, aki be akarja vasalni a kínunkban megígért közös programot, akkor lelkiismeret-furdalás nélkül fogjuk lenémítani. És az illetlenségére hivatkozva megmagyarázzuk magunknak azt is, hogy miért érdemli meg, hogy nem hívjuk vissza soha.
