Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anyóóóóóóóós :-)
Sziasztok!
Íme a nyolcvanezredik anyósos topic.
Nézzétek el nekem de meg kell osztanom veletek anyóspajti mai beszólását,én még nem hevertem ki
Drága kicsi nyolchónapos kislányomnak kötőhártyagyulladása volt pár napja,levittem a dokihoz,kapott szemcseppet,és gyakorlatilag kétszer cseppentettünk neki és nyoma sem volt a betegségnek(láza sem volt).
Nos anyósom ma megkérdezte hogy nem lehet hogy a sok vakuzástól volt neki?
Mi van? Ez nem a Man in black Arra gondolt hogy biztosan sokat fényképeztük a gyereket,és attól lett kötőhártyagyulladása jujjjjjjjj................
Hozzáteszem nem szoktunk vakut használna csak nagyon ritkán és már vagy 2hete nem készítettünk fotót a kölyökröl.
Eddig is volt már pár hasonló nagyon jó meglátása,de ez lesokkolt.
Valakinek hasonló?
Azt hittem felrobbanok!!!!
Na nálunk a fordítottja! Anyuci pici fia makk egészséges, mert már 3 hónaposan összenyomott paprikás krumplit evett stb stb... És ebből következik a többi csodanevelés, de azért arra még jutott idő hogy a család szuperkutyája kiharapjon a párom orrából egy darabot, és még sorolhatnám... A végén mikor kijártunk már beharaptam a szám, hogy ne mondjak semmi olyat!
Szegény szüleid! Hát nem csodálom, hogy megfojtanád anyósodat, de miért nem mentek el allergia vizsgálatra, azzal bizonyitani lehetne ha tényleg allergiás, vagy tényleg nem!
Ez nekem való topik!
Egyszer már índitottam egyet ezzel kapcs, de akkor bemásolom, ha nem bánjátok:
Akkor kezdeném: 4 hónapos a babánk. Már a terhességem sem volt felhőtlen anyósomékkal szemben. Ugyanis egyfolytában osztotta a kéretlen tanácsokat. Apósom (de anyósom is) elől menekültem, mert állandóan fogdosni akarta a hasamat, holott finoman szóltam, hogy nem szeretem. Mióta megszületett a Picúr mindig nálunk akarnak lenni, sokszor van hogy fürdetésre jönnek és miután elaludt a babánk még ottfelejtik magukat egy időre. Én meg már szeretnék pihenni (holtfáradt vagyok estére) és a férjemmel lenni. Másik: ordít a gyerekem: ők meg másznak utánam mint az árnyékom és idegesítően gőgicsélnek, cuppognak neki. Erre még jobban sír. A pelenkázás a fürdetés semmi sem jó ahogy én csinálom.Ezt persze nem így mondják, csak finman utalnak rá, hogy ők csak segíteni akarnak. Mindig is tudtam, hogy nagyon vágynak egy unokára, még mielőtt nem volt baba állandóan kérdezgették, hogy: na mikor! Már ez is bosszantott, mert úgy gondoltam időben meg fogják tudni. Néha úgy érzem, belőlem őket csak az unoka érdekli. Nagyon furcsa dolog ez, mert én szeretem őket, és engednék is nekik ha nem erőltetnék ennyire. Örülök, hogy szeretik az unokájukat, de mi szeretnénk nevelni.
jaj, már nekünk is nevelgetnek egy fát, de mondtuk hogy nem kérünk semmit, csak füvet. a csúcs az volt (de ebben is pl nálunk após is benne volt) hogy kérjük meg úgy az épittetőt, hogy úgy épitse a házat, ami egy sorház, tehát szarnak majd a fejünkre, mikor minden irányból körbeépitenek, hogy arra a fára vigyázzanak nekünk és ne vágják ki, mert az majd jól jön még. bár mégnem kezdték el az épitkezést, ezért lehet hoy a fa a szomszédé lesz
Após sunnyogós, mint a fiacskája. Még csak utalást sem tesz rá, hogy valami nem tetszene, aztán reggel anyós úgy kerül elő mellőle, hogy fel van tüzelve ellenem rendesen .
Jaaa, és amióta kertes házunk van, azóta anyós mindig valami gazzal toppan be, hogy az milyen jó lesz a kertembe. Kb kétszázszor mondtam már el, hogy a kutyák miatt csak fű lehet a kertben, elől a virágoskertbe pedig csak rózsákat szeretnék. Aztán meg van sértődve, amikor kiderül, hogy mégsem ültettem el az általa hozott gezemicéket. Ha nincs szerencsém, akkor fogja magát, és mire észreveszem feltúrja a kertet és elülteti. a következő eksönnél meg fogom tőle kérdezni, hogy van-e neki saját kertje, mert akkor lesszíves azt tútni.
Betegségben anyám a nyerő Szerinte allergiás vagyok a szúnyogcsípésre. Évekig el is hittem neki. Aztán amióta nem hiszem érdekes módon ugyanúgy egy nap alatt elmúlnak mint másnak. A férjem meg allergiás, asztmás, mindenes az anyja szerint. Könyörgöm, ha tényleg szobaporatka allergiás lenne, már meghalt volna mellettem , mert gyűlölök porszívózni.
Anyósom fantasztikus ötlete: eskövőnk előtt rábeszélte anyukámat és nővéremet, hogy vele közösen vegyenek meg nászajándéknak egy méregdrága zepter porszívót, merthogy a férjem ugye allergiás a szobaporra. Szegény anyukámék nem állítottak úgy anyagilag, de lehetett kérni részletre. Aztán karácsonykor gond volt az euróval, zuhanni kezdett, és a mocsok zepteresek közölték, hogy egy összegben ki kell fizetni az egész tartozást. Szegények még egy rendes karácsonyi menüt sem tudtak az asztalra tenni, annyira betett nekik a dolog, de titkolták előlem, mert meglepetés volt a csodaporszívó. Amiről elmondanám, hogy annyira sem szív, mint a 10 ezer forintos kis vackom, viszont dögnehéz, szóval egy értelmetlen valami. Ezért legszívesebben megfolytanám az anyósomat.
Na, kerestem egy párat. Viszont hogy ne kelljen végigolvasnod minden fórumot, csináld úgy, hogy rám keresel a hozzászólók között, és akkor meg tudod nézni csak az én hozzászólásaimat a következő topicokban... Családi viszály, Anyosok, Sógornő-testvér-viszály, Költözni?, Kézfogó?, Megéri?, Esküvői problémák...
Remélem nem tettem túl macerássá!
Nekünk kutyánk van (mostmár három). Jönnek a vicces kis megjegyzések amikor rokoni körben vagyunk és a kutyáról van szó: Úgy dédelgeti, aztán meg a gyereket majd kilöki az udvarra, hogy a kutya bent lehessen. Mit ne mondjak, olyan vicces.
Betegség náluk is van, de enélkül is ment a lelki terror rendesen. Amikor beteg lett, akkor lett csak igazán durva a helyzet közöttünk, a párommal is. Egy bizonyos fokig megértem, de mindennek van határa, szerintem. Szerintük nincs.
Amúgy meg ugyanez... Olyan nézeteket vall a párom, hogy ha előjön a téma már ideges leszek, mert egyszerűen nem lehet más belátásra tériteni. Általában lehet tudni, honnan jönnek az okos ötletek.. A kedvencem, hogy a nyers borsó, amit a hüvelyéből szedünk ki az mérgező! Már rég nem élnék basszus! És nem lehet megmagyarázni neki!
Jaaaj, telefon. Miért nem hívjátok már fel X-t (kismilliomodik rokon)? Még a végén Sz-re (férjem unokatestvére) fogja hagyni a lakást! Egyébként is mindig mondja, hgoy miért nem hívom. Könyörgöm, semmi közös témánk, örülök ha nem kell elviselnem a szuszogását a telefonba, dehogy hívom. A fiának minimum naponta egyszer fel kell hívnia. A múltkor épp akkor voltak nálunk, amikor egy baráti pár is. Rákérdezett, hogy ők milyen gyakran járnak haza. Mikor meghallotta a barátnőmtől, hogy ők évente kétszer, a fiú szüleihez meg évente egyszer, hát teljesen kész volt, hogy az milyen kevés, hát az hogy lehet..???
Mi 250 km-re költüztünk, mégis minden héten kerülgetnem kell a saját konyhámban, és ha mondom az okos kicsi fiának, hogy isssszonyatosan elegem van már az anyjából, akkor csak meresztgeti a szemét, meg pedzegeti, hogy milyen összeférhetetlen vagyok .
Gyerekkérdés: anyósomnak és apósomnak 12 évre jött össze a pici fia (sajna egyszem). Mi két éve vagyunk házasok, de már minden héten végig kell hallgatnom a mikor szülsz már nekem unokát, nem élet az élet gyerek nélkül stb szólamokat. Nem viccből nincs még babánk, sajna nem akar összejönni, ők érthetnék meg ezt a legjobban . Amúgy anyósom erősen gyúr arra, hogy majd jön az első hónapban "felszolgálni" , én meg ha rágondolok, kiráz a hideg. És olyan fantasztikus ötletei vannak, hogy a gyereknek a cumisüvegbe darát kell szórni, akkor nem fog sírni. áááááááááááááá
A kedvencem: majd én ideköltözöm, főzök rátok! Ugye, milyen jó lenne?? Aham. A főztjétől a férjem gyerekkora óta kövér, ebből adódóan volt herevisszere, ezért nem jön most össze a baba, anyósom cukros, bélproblémás, epés, apósom köszvényes, szó szerint mérgezi őket a zsíros, rántásos gusztustalan műveivel. Majd hagyom, hogy a leendő gyerekeimre főzzön, az milyen fantasztikus lenne...
Csajok, éjfélig itt ülök és sorolom
enyém is megoldja, napközben hivogatja fiacskáját, milletve neki kell hívnia anyucit és nagymamát rendszeresen.
nem hallom, de mégis tudom aznap mit is mondhatott anyuci éppen... az okosságai "átütnek"
olyan lelki manipulációt csinál folyamatosan, párom meg nem szól neki, mert mindenféle betegsége van.... van mivel zsarolni a családot
szerencsére majd 300km van közöttünk, de néha ez is sokkk
- de apuuuu, van neked már 5 unokád, játszál azokkal
és tényleg...dehát az új unoka mindig elkél ugyebár
hát egy földrész kellene legalább) nekem legalábbis
Mi is két busznyira költöztünk, mégsem használt... volt telefon is a világon... sajnos
Tudod mikor ugrálnám körbe legközelebb!
Nálunk is igy van, én nem birom elviselni ha beszólnak, vagy ha rosszindulatúak, akár a saját a családomon belül is! Párom meg az ellentettem, ő még nekem se szól ha baja van, éveken keresztül ő járt vásárolni az öccse helyett, mert nem akarták felébreszteni délután (!!!), aztán mikor nekem panaszkodott és elmondtam a véleményem akkor meg én voltam a rossz, mert szegény öcsi fáradt, hát no comment!