Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nárcisztikus férfi
Létrehozva: 2015. március 17. 15:37
Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni. Több mint 5 éve vagyok együtt egy sráccal és elég komolyan gondoltuk a kapcsolatunkat. Kb fél éve kezdődtek a problémák és a számomra megmagyarázhatatlan és érdekes dolgok. A neten sok helyen utána néztem és beszéltem barátnőimmel és arra jutottam, hogy a pasim nárcisztikus. Nagyon sok helyen lehet olvasni az ilyen típusú férfiról, viszont példák nem nagyon vannak. A lényeg, hogy én dolgozom, keresem a pénzt, főzök, mosok, takarítok, ő otthonról dolgozik, mikor van éppen melója, ami hol van, hol nincs. Úgy érzem egyedül oldok meg mindent, és ő meg csak sajnáltatja magát, hogy neki nincs munkája. A legtöbb beszélgetés róla szól és arról, hogy én mennyire nem vagyok segítőkész irányába és mennyire nem foglalkozom vele. Egy gyárban dolgozom, egész nap állok, eléggé fáradt vagyok sokszor és ezek a feszültségek bennem is jelentkeznek. Lehet nem vagyok elég oda adó. Most pár hete azt mondta elhagy, mert nem én vagyok neki az első, hanem a háztartási feladatok és a munkám, ami egyébként is elfáraszt engem. Akkor nem akartam hogy vége legyen, de most már lassan odáig jutok, hogy inkább leszek egyedül de nem bírom. Viszont most visszatáncolna. Megint kedves, aranyos, vicces, megyünk vacsizni, kirándulni és én teljesen értetlenül állok ez előtt az egész előtt. Mit tegyek?
Nekem az a furcsa - nemcsak a Te embered esetében, az enyémnél is az volt, szintén zenész - hogy hiúségi kérdést csinál abból, hogy ki dirigál neki meg milyen munkakörben, hol dolgozik és hogy mennyiért - de ha én fizetek mindent, egy nő, na abból nem. Mondjuk szóban ment a " nekem dolgoznom kell, hogy eltartsam a családom" meg a "miattatok kell ennyit dolgoznom" de ezek mind lózungok voltak csak, a külvilágnak. Darabig még nekem is elsütötte őket, aztán egy idő után elmondtam neki ezekről a véleményemet. Utána nem nagyon hangoztatta otthon. Máshol biztos. És tuti mindenki úgy tudja, felépített nekem egy házat és gálánsan otthagyta. Hogy mindent én fizettem és őt is gyönyörűen eltartottam, az részletkérdés.
Mikor azt modtam neki visszaadom a kp-t amit a házba beletetteél 1,5millió ft-ról beszélünk itt - mínusz az egy éves elmaradt gyerektartás, azt mondta biztos nem. OK. 2 hónap múlva jelentkezett, OK kéne a lóvé. Elő is adta, mondta neki ügyvéd, minima 5 millió járna neki, de hát az a szerencsém, hogy neki nincs ideje ezzel foglalkozni.
Aha:)) Nekem se lenne, a 4 millió különbözetre időm. Mondani bármit lehet.
Elkötődés alatt mit értesz? Hivatalos papírt arról, hogy házas egy pár?
Én elköteleztem magam neki, papír nélkül. Ez így volt a kapcsolatunk után pár évvel. Mind a kettőnknek voltak közös céljaik, lakás, házasság, gyerek, szóval család. Aztán ebből nem lett semmi. Az én szemem előtt mindig ez lebegett, hogy ez meglesz, csak az évek alatt nem vettem észre, hogy én gőz erővel ezen vagyok, ő meg jól elvan azzal ami van, vagy ami nincs. Mint férfi sokkal több energiát kellett volna beleadnia. Nem azt mondom, hogy nőként hátra kellett volna dőlnöm, és várni hogy a sült galamb a számba repül. Nem! Nem vagyok ilyen, soha nem is voltam.
Valahogy ő belemerült másba, és nem abba, amibe kellett volna. Dolgozni menni nem akart, mert neki ne dirigáljanak. Még együtt voltunk, volt egy évet. Felmondott, mert nem bírta elviselni a főnökét, aki nem tudott semmit, de dirigált neki.
Mondtam neki, hogy én ennyi erővel a reggeli kávém után felmondhatnék, mert kb már akkor durran a fejem. De mivel kell a pénz, nyelek és nyelek és nyelek. Megpróbálok nem foglalkozni ezzel és végezni a dolgom. Ő ebből büszkeségi kérdést csinált.
Minden napnak megvan az öröme. És sok örömet találok a fiamban, ez így van. Hogy türelmetlen lennék? A házat - nem egyfolytában, de többnyire árultam, kisebb megszakításokkal - potom 5 éve lesz augusztusban hogy nem tudom eladni. Te nem lennél türelmetlen?
HOgy 1,5 éve kutya rám nem néz. HOgy én csak kolléganő meg anyuka vagyok. Te nem lennél 38 évesen türelmetlen?
Igen, én egyébként is türelmetlen vagyok. De amikor éveken keresztül semmi nem történik meglehetősen fontos dolgokban, akkor azért elbizonytlaanodom.
Nem azt írtam, vágyom hogy mellettem legyen az exem. Messze nem erről van szó. Hanem hogy 1. kirúgtam őt - senki még csak meg se próbálja elfoglalni ahelyét, egy moziba nem akar elvinni - megérte vajon?? 2. házat újra meghirdettem, most kiadtam, elköltöztünk bérelt lakásba - nem tudom eladni (jó az idei szezon most kezdődik) - minek küszködök amikor folyamatosan szemben úszom az árral és semmi???
Elveszti ám az ember a hitét amikor éveken keresztül akar valamit és nem és nem és nem sikerül.
De igen, pont erről szól ez az egész. HOgy rövid az élet, a fiatalság. És én csak küszködök. Ha nem lenne a fiam már rég vagy nem lennék vagy valahol rohadtul máshol, a világ túlsó felén.
Nem konnyu. De szuletesunkkor nem kaptunk garanciat semmire.
Most neha ugy erzed, jobb lenne, ha ott lenne a volt pasid, de gondolom, erre csak elkeseredesedben gondolsz. Erre majd kesobb fogsz rajonni, hogy akkor miert dontottel igy. Mellesleg, ha egyszer dontottunk es elindultunk egy iranyba, mar soha nem lephetunk ugyanoda vissza es soha nem tudjuk meg, mi tortent volna, ha masik iranyba mentunk volna. Az elet nem konnyu. Annak konnyu, aki a nagyja bajokat megussza. Ezt nem kell meg tetezni onsorsrontassal. Nem hisztek nekem, hogy milyen rovid az elet, milyen rovid a fiatalsag. En is azt hittem, orokke tart. Dehogy. Most kellene minden oromet megragadnod, amit ad az elet. Minden napnak csak van valami orome. Te turelmetlen vagy. Nem vadollak. De evvan. Mi lenne, ha lelankadnal, lazitanal es megprobalnad megkeresni minden nap az apro boldogsagot? Van olyan, hogy rossz ev, aztan ujabb rossz ev, az ember azt hiszi, ettol nincs lejjebb, aztan megis van. Es egyszer csak megindul minden felfele. Nekem volt egymas utani 7!!! rossz evem is. A rossz eveidben barmit teszel, fal!
Nezd, van egy szep gyermeked, egeszseges vagy, van munkad. Nekem meg + hazam sem volt, en nem orokoltem egy lyukas mogyorot sem. Ahogy meg irod, pasi az mindig akad/na. Majd az is akad. De szamitani sajat magadra kell. Mindig.
Katyasznak igaza van. Az anyagi részén agyalok, hogy mint tudnám egyedül megoldani. Az a baj, hogy elvesztettem a hitem a pasiban, hogy tudna segíteni.
Még ha megígérné is, akkor sem hinném el neki, hogy fog segíteni. Az a baj, hogy eddig sem tette, és a történtek után, nem hinném el neki.
Az elhatározásom megvan, még idő kell nekem, hogy végig tudjam gondolni, hogy fogom kivitelezni.
Sajnos igen. Balfék vagyok, hogy hittem abban, együtt fog menni minden, és ahogy olvastam az előbb hittem abban, hogy egy célért küzdünk, azaz a közös jövőért. Én maximálisan megtettem mindent, ami tőlem telt. Bizonyítottam a szeretetem és a támogatásom felől, de hát neki ez kevés volt, több kellett volna, még több.
Többet nem tudok adni, elfáradtam, kipurcantam, lemerültek az elemeim. Eddig bírta a testem és a lelkem.
Nem félek az egyedül léttől, mert napról-napra úgy érzem, hogy ez nem jelent problémát, mert lehet a külvilág felé volt egy pasim, valójában nem volt a társam mindenben, és a folyamatos agyalás, hogy miért nem, miért nem tesz meg mindent, miért hagyja, hogy egyedül oldjak meg mindent, miért nézi végig, ahogy már alig bírom, de megyek és csinálom.
Igen, én is szeretnék egy olyan pasit, akivel közös célért küzdünk, közösen az érdekeink és mindenkét fél belerak mindent. Remélem egyszer megtalálom.
Elso bekezdesedhez:
A masodikhoz: na, itt van a csapda. Amibe rengetegen belesunk, beleestunk. Mert a pasi olyannak mutatja magat, aztan egy/kis ido mulva lehullik a lepel, ahogy a lanyom mondana, most mutatja ki a foga feherjet=azaz csak megjatszotta... a tudod mit. A no meg vergodik a csapdaban, mint kislegy a pokhaloban, mert hat hogy o szerelmes meg hogy o tenyleg azt hitte....meg hogy valaha milyen szep volt....ismeros.
Na az mar az en kepzeletemet is felulmulja, hogy hitelt felvenni, hogy igy el tudnek tartani egy eloskodo pasit..
? akkor sem. Semmikepp. 
Nem, valóban nem mennék vissza, nem csinálnám vissza. Csak néha elgondolkozom, amikor éveken keresztül küzdök valamiért és a kutya úristennek nem akar sikerülni - vannak dolgok, amiket sajnos hiába erőszakoskodom, nem tudok előremozdítani - vajon miért? Lehet rosszfelé megyek? Lehet hiába úszom az árral szemben, az élet nem arra visz, nem enged, lehet ennek valami oka? Vagy ez a felsőbb erő, akarat csak belemagyarázás? Vagy tényleg kár volt küszködni, meg kell fogni a volt uram kezét és visszaköltözni a házba, ennyi, kész, kár küszködni mert k*rva felesleges, hisz láthatóan nem sikerül, akármit is csinálok??
Nem tudom, megmondom őszintén, néha annyira elmegy a kedvem a sikertelenségtől, hogy ilyeneken gondolkozom. Természetesen nem fogom meglépni, de gyakorlatilag nem haladtam előre érdemben semmit, bár az életem lényegesen más, könnyebb, egyszerűbb, gondtalanabb, stb de a szálakat nem bírtam elvarrni. Új fiú egy db se jelentkezik. Vagyis ez így nem igaz, jelentkezett, csak az első még nem a megfleleő időpontban, másik meg nekem nem felelt meg. Házat nem bírom eladni. Talán idén beindul a piac felénk is, nagy reményeim vannak. Ha idén se, akkor nem tudom.
El vagyok keseredve, na.
Nem feltetlenul!!!
Igen, így van ez egy darabig. És aztán egyszer csak eljön a nap, amikor az agyunkban is felvillan: mégis mi a jóistenért csinálom én ezt még mindig?? Aznap a hapsikámnak meszeltek.
Ez így igaz:)))) Még azért a nálam idősebb se biztos, hogy öreg. Tapasztalatból mondom pirulós szmájli:))))))
Nem hinnem, hogy bajsag gyenge jellem lenne. De azzal peldalozik, hogy masnak sem jobb, mas is rohadtul el, o ezt latja. A legtobb ember bizony igy el, dagonyazik a langyos pocsolyaban.
Valoban igy van. Sokan felnek a valtozastol, mert az uj, az ismeretlen az kiszamithatatlan. A regi megszokott dagonya meg ismeros, a bejaratott rutin szerint tortenik minden, ill nem tortenik semmi. Ismeros, nem? A kutya itt van elasva. Tudja o, hogy nem jo igy, tudja, hogy o ebbe tonkre fog menni, hogy o nem is el, csak letezik, vegetal, es megsem valtoztat. Hogy majd egy szep napon? Ahhoz egy nagy lokes kell, mint nalad is. Ha nem, eldagonyazik meg vagy 30-40 evig, es akkor kesz is van az o elete. En is erzem, hogy talan meg valtoztat. Csak ne legyen tul keso.
Pl eperke most eppen pontosan ebben van, a valtozas kockazattal jar. Nem ropkod oromeben, de befizetek, hogy nem menne vissza a volt pasijahoz. Aki az ujra fuggetlenseget valasztotta, az meg fogja jarni a poklot, a mennyorszagot, de legalabb el. Aki meg benne marad a posvanyban, az el langyos dagonyazik, mig el, egy helyben. En ezt soha nem bantam meg, hogy leptem.
Es egy igaz, a penztelenseg sulyos atok. Hogy nem kell a penz, az hazugsag.
Na szóval csak azt akartam írni, hogy nem értem miért kell egy nőnek túladakoznia magát egy olyan élethelyzetben, ahol nincs elköteleződés és a másik semmit nem tesz igazán. Az már ennek a helyzetnek a tovább fejlesztett változata, ha még adósságba is veri magát egy lúzer miatt. Ha nekem van egy célom és a másiknak meg nem ugyanaz a célja, akkor nem szabad éveket várni, mert nincs mire. Pont olyan ez is mint a szeretőség, ha a nő teljes egészében akarja a férfit, de az 1-1,5 éven belül nem változtat, akkor nincs mire várni.
A környezetemben azt látom, hogy azok a nők lettek sikeresek, boldogok, akik olyan férfihoz mentek aki a tenyerén hordta őket. Erre kiváló példa az egyik barátnőm, akik megélték együtt a jólétet, aztán elveszítettek szinte mindent, de újra össze tudták rakni még sikeresebbre az életüket, mert ketten együtt egy irányba tolták a szekeret. Ehhez pedig kell egy erős férfi, akinek a felesége és a családja van mindenek előtt.
jajj, ezer dolgot írnék még, de dolgoznom kell, várnak a vevőim
Annyi, en is. De fel sem fogod, hogy ez lehetne jobb is, meg iszonyatosan rosszabb is. Es itt nem csupan a pasikra gondolok. Nekem iszonyatos tragedia zudult a nyakamba, ami gyakorlatilag kettevagta az eletemet. Utana kesobb meg adtam magamnak egy eselyt, de az sem jott be. Ha meg ratalalok valakire, az mar csupan raadas ajandek lesz. Evvan. Ha nem, talalok mas oromet az eletben.
Mindegy, en akkor is fenntartom, hogy SZAMOMRA UNDORITO, ha egy pasi, ha hazasodnia kar, akkor tenyeszkancat VALASZT.
De en mondjuk nem ezert vagyok itt, hanem segiteni szeretnek azoknak, akik ki akarnak szabadulni egy rongy eletbol.
Ha neked van ferjed, akkor kar azon ragodni, hogy milyen pasit valassz. Van ra rengeteg pelda, hogy valakik eppen nem olyanba szeretnek bele, amirol almodtak, hogy marpedig ilyen kulseje lesz. Nalam eleg tag a kategoria. Igaz, minel odosebb az ember, annal szabadabb lesz. Mar nem kot annyi kolonc.
A kulso egyre kevesbe szamit. Igen, a jolapoltsag azert szamit. Meg hogy SZAMOMRA legyen vonzo.
Gondolok ilyenre, egy pasinal azert lettem vesztes, mert minden stimmelt, csak hat nem szurke szemem van. Nem gyerekes, ez se no fel soha. De hat ha o a szurke szemre hajt, Istenem.
Ezt te mint nő, gondolod így. A férfiak másképp működnek. Erre próbálok rávilágítani.
Őszintén, hány olyan esetet hallottál már ahol egy férfi egy idősebb nő miatt lépett ki a párkapcsolatából/csalta meg? Ja egyet és azt nagyon meg is jegyzi az ember, mert ritkaság.
Ha most végig pörgetem az elmúlt 10 év válásait a környezetemben, minden esetben a férfi volt a hunyó és kivétel nélkül mind fiatalabb, általában gyermektelen nővel állt össze.
El kell fogadnunk, hogy a fiatalság érték és jól kell vele sáfárkodni.
Amúgy a te és a bajsag11 története is megdöbbentő számomra. Tudom én konzervatív vagyok, de még a férjem miatt, 23 év házassággal a hátunk mögött sem vennék én, magam egyedül adósságot a nyakamba. Miért? Mert nem, mert egy nő sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe tud kerülni. Az én uram 6 hónapig volt munkanélküli, anno addig elvégzett a nulláról egy középfokú nyelvtanfolyamot, levizsgázott és elment dolgozni. Egy olyan munkahelyre ami messze az ő kvalitása alatti, de akkor az volt a szempont, hogy legyen egy fix. biztos havi bevétel és fizessék a tb járulékát, ne a semmiből kelljen nekünk fizetni.
Tudod az az érdekes, hogy egyébként bennem is volt előtte átsuhanó kósza gondolatként, hogy ez így nem jó és változtatni kéne. De tovább nem jutottam. Szóval fogalmazhatunk úgy is, hogy az agyam már gondolkodott rajta, csak a tudatomig nem jutott el.
Szóval a tudatalatti működik, csak az agy nem engedelmeskedik.
Az egyik kedves barinőm azt mondta azért jobb a fiatalabb pasi, mert az még jól mozog
5 év még nem sok, nekem spec 10 se. De ízlés kérdése egyrészt. Másrészt van ilyen meg olyan férfiban is, mennyinek látszik, hogy él és hogy áll hozzá a világhoz. Néhányan velem egykorúak bácsinak tűnnek már... Én néninek nem:)))
Persze idő kell ehhez, hogy összeszedje az erejét, bátorságát, kigondolja mit hogyan tovább és elé tudjon állni, hogy kösszépen viszont látásra. Nem olyan egyszerű ez. Bennem kb egy nap alatt ment ez végbe, de 1. évek óta húzódott bennem a folyamat csak jött egy nap, amikor azt éreztem, nem bírom tovább 2. anyagilag nem függtem tőle, vagyis hitelem volt/van, de előtte is utána is egyedül fizettem (azt is). Leszámítva a gyerektartást, amíg volt p*csa volt pénz, azóta az sincs.
Szerintem nem az életkor fogja megmondani, hogy ki lesz a párja vagy sem.
Érdekes, nekem pl 5 évvel idősebb pasi nem kéne. Sőt én nem zárkózom el a fiatalabb pasiktól sem. Vagyis ez régen így volt.
A fiatalabbak sokkal nyitottabbak, bátrabbak, szellemesebbek voltak anno. Az idősebb pasik, meg túl komolyak.
Most nincsenek tapasztalataim, de ha lesznek megosztom veletek
Össze tudnánk veszni a fiúkon azt hiszem :) Sovány, bajszos biztos nem, alacsony attól függ mennyire, én pici vagyok de a magasak tetszenek, fiatalabb meg, hát... Volt olyan aki tetszett aztán megláttam hogy tíz évvel fiatalabb nálam jájjj azt csak nézegetni max...:)))))
Szerintem eldöntötte Ő már ezt és pontosan tudja is. Nekem ez a megérzésem.
Csak lelkileg összetört, ereje elment és a másik amire gondolok, és csak magamból tudok kiindulni, hogy az anyagi részén agyal, hogy tudja megoldani.
Ha nekem nem lett volna az a hitel, sokkal erősebbnek éreztem volna magam, mert egy teherrel kevesebb. De neki sok terhe van és erre keresi a megoldást.
Nem adta Ő fel, és szerintem nem is fogja, csak a megoldáson agyal. Aki ennyi évet kibírt így, és ennyi támogatást adott a másik félnek, akár anyagi, akár lelki, az nem gyenge jellem, csak most valószínű betelt a pohár és összecsaptak a feje felett a hullámok, és próbál ebből kimászni.
Miért undorító? Lehet neki meg az lenne az undorító, hogy egy közel negyvenes nővel kellene a meddőségi Klínikára járnia évekig, lehet hiába.
A család alapítás nem kamaszkori szerelem kategória, hanem egy felelősségteljes döntés. Sokan pont itt rontják el, mert azt hiszik, ha nagy a szerelem az majd elég lesz, hát nagyot tévednek.
Nem, nem kellene a 45 éves pasi. Imádok jól kinézni és sokkal fiatalabbnak látszom a valódi koromnál. De az évek egy nőn sokkal jobban látszanak, mint a férfin.
A férjem 51 éves és le szokták papizni, mert totál ősz
nekem meg hízik a májam. Olyan jó érzés fiatal nőnek lenni mellette! 
Alacsony, fiatalabb, sovány és bajszos pasi eleve szóba sem jöhet. Nekem ezek az igényeim, másnak meg mások a szempontjai.
Hat ha a no hozzamegy, csupan mert a pasi ot valasztja? Lasd Sissi vagy Diana. Nekem ettol tobb kell, ha hiszed, ha nem, es a statisztikanal is tobbre tartom magamat. En is "valasztok", ahogy eperke. Vagy inkabb nem kell.
Ez azert igy kimondva olyan undorito, hogy olyan no kell, aki majd tejel.
Tenyleg nem kellene neked egy 45 eves pasi, ha megoly tokeltesen illene is hozzad? Na, mindegy, gondolom, egy centivel sem lehet alacsonyabb sem. Van egy ladika, amibol ha kilog, mint a repteren a borond, nem felel meg a szabvanyak, mehet a levesbe. Ettol fugg a boldogsag?
Én már öreg vagyok, hogy higgyek a mesékben:) Ó majd eljön a herceg amikor legkevésbé várod! Ó majd megjön a vevő a házadra!
Fenét. Nem jön egyik sem sajnos évszám. Én már nem bízom semmiben:((