Mindenkinek más az ízlése, mást enged meg a pénztárcája, és mindenki az egyéni igényeihez szabja, hogy helyileg hol akar lakni. Illetve attól is függ, hogy milyen lakást akar kivenni, hogy egyedül, párban vagy családdal költözik-e. Vannak, akik Budapestre költöznének vidékről, nekik nincs helyismeretük, vagy éppen fordítva, vidékre költöznek a fővárosból, esetenként az árakkal sincsenek így tisztában. Nekik nyilván nehezebben megy a keresgélés, egész egyszerűen azért, mert nem élnek ott. Ilyen esetben elkelhet egy szakember segítsége.
Ahány ember, annyi szempont
Egyetemistáknál általában az ár és az iskola közelsége a legfontosabb, a felnőttek pedig igyekeznek olyan helyen bérelni, ami közel van a munkahelyükhöz. Családoknál a gyerekek iskolája, óvodája is számít, tehát az ár mellett vagy közvetlenül utána a megközelíthetőség és az infrastruktúra számít. Az albérleteknél a legfontosabb, hogy bizonyosodjunk meg arról, valóban a tulajdonos akarja-e kiadni a lakást, hiszen rengeteg a csaló ezen a piacon. A helyrajzi szám ismeretében ajánlatos utánanézni annak, hogy ki a valós tulajdonos, illetve ha egy másik személy adja ki a lakást, akkor ellenőrizzük, hogy van-e hiteles megbízása erre. A következő fontos dolog a szerződés maga. Erre nincs sablonszöveg, viszont minden lehetséges felmerülő problémát érdemes rögzíteni. Például: ki fizeti a közös költséget, hányszor jöhet a tulajdonos, szabad-e kisállatot vinni, a riasztó távfelügyeletének díját ki fizeti, a lakás- és ingóságbiztosítást ki állja, ha van a lakáshoz garázs, akkor azt bérli-e a leendő bérlő, akarja-e használni a tárolót, és fontos, hogy rögzítsük a kaució összegét. Érdemes írni egy ingóleltárt, hogy később senki se vádolhassa a másikat lopással, rongálással. Gyakran lehet konfliktus abból, hogy valaki egyedül veszi ki a lakást, ám később odaköltözik a barátja/barátnője, vagy folyamatosan ott vannak a barátai, erre is érdemes kitérni a szerződésben. Szabad-e dohányozni a lakásban, illetve az erkélyen, és érdemes tisztázni, vajon a közös képviselő kit keressen, ha baj van: a tulajdonost vagy a bérlőt? Hogy történik a rezsidíjak fizetése? Esetleg írassa azt a bérlő a nevére? Nagyon lényeges rögzíteni, hogy a költözés előtt mennyivel szóljon a bérlő, ha fel akarja mondani a bérletet. A jó szerződés mindkét fél érdeke, ezen nem érdemes időt és energiát spórolni, mert rengeteg bajtól kímélheti meg az embert
– mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A számokból az derül ki, hogy jellemzően nem olcsó mulatság az albérlet. Dalos Mariann, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője szerint „ha valaki teheti, érdemes megfontolnia a lakásvásárlást is, akár részben hitelből. Egy havi 120 ezer forintos albérletre 4 és fél éves egyetemi képzés alatt 6 és félmillió forintot költ a bérlő, persze, ha időközben nem emelkedik a bérleti díj. Ha ez az összeg részben vagy egészben rendelkezésre áll, lakáshitellel kiegészítve már meg is lehet venni egy garzonlakást. Ami mindig jó befektetés marad, értékét megőrzi, a diploma megszerzése után könnyen el lehet adni, vagy akár bérlakásként is hasznosítható.”
Vidéken sem olcsó
Pécsett a leginkább keresett 45–55 négyzetméter közötti lakások bérleti díja havi 70 és 170 ezer között mozog, amihez persze még hozzájön a rezsi is. A legolcsóbb a keleti városrész, aztán a Kertváros, majd Uránváros, a legmagasabbak az árak a Belvárosban és az Egyetemvárosban. A környező településeken jellemzően nagyon olcsó, havi 20-40 ezer forintos albérleteket lehet találni. Mivel a lakáskiadás jó üzlet és biztos befektetés, sokan keresnek megvételre kiadható ingatlant. Pécsett az eladási árak folyamatos emelkedése figyelhető meg, persze városrészenként, ingatlantípusonként más-más mértékben. Egyetemvárosban a panellakások árai négyzetméterenként 250-300 ezer forint körül alakulnak, míg az új építésű lakások négyzetméterárai elérhetik a 400-600 ezer forintot is.
Győrött az egyetemhez közeli városrész, a Belváros és Révfalu kedvelt az egyetemisták körében. Ezen a területen egy nem felújított lakást havi 80-100 ezer forintért lehet kivenni, míg ugyanazt felújítva 100-120 ezer forintért. Persze ha a lakás különösen jó helyen fekszik, például kilátással a Duna-partra, akkor már 150-200 ezer forintot is elkérnek érte. Győrött ugyancsak nagyon jellemző a befektetési célú ingatlanvásárlás. A helyi OTP Ingatlanpont egy projekt keretében 64 új építésű – zömében egy-, másfél szobás, 45 négyzetméternél nem nagyobb – lakást értékesített az elmúlt félévben, a vevők többsége kifejezetten kiadási céllal vásárolt.
Elképesztően magasak az albérletárak országszerte
Fotó: Thinkstock
Szeged az egyik legnagyobb tradícióval bíró egyetemi város. Itt az SZTE TIK és körzete (az Ady tér és vonzáskörzete) lakórész kiemelt városrésznek számít az egyetemista albérlők szempontjából. Egy 30 négyzetméteres garzon már havi 70 ezer forintért kibérelhető, innen mennek felfelé az árak akár havi 150 ezer forintig, ami azért már egy 55 négyzetméteres lakás – vagyis 2-3 egyetemista kényelmesen megosztozik rajta. Ha ugyanezeket a lakásokat valaki meg szeretné venni, akkor 9 millió forinttól 22 millió forintig számos lehetőséget talál.
Miskolcon az Avas környéke számít az egyetemisták által kiemelten kedvelt városrésznek. Az árak az ország többi, hagyományos egyetemvárosához képest visszafogottabbak: egy 28 négyzetméteres garzon vagy egy 37 négyzetméteres lakás bérleti díja havi 40 ezer forintnál kezdődik, és 70 ezer forintig megy fel, igaz, ezért már itt is egy 55 négyzetméteres lakásba lehet beköltözni. A lakásárak is mérsékeltebbek, Nagy Péter, az OTP Ingatlanpont kelet-magyarországi régióvezetője szerint ugyanezeket az ingatlanokat már 6-10 millió forintért meg lehet kapni, így különösen érdemes megfontolni lakásbérlés helyett a vásárlást.
Debrecen ugyancsak nagy felsőoktatási tradíciókkal büszkélkedhet, ahová ráadásul rengeteg külföldi hallgató is jár. Így nem csoda, ha a bérleti díjak és eladási árak is magasabbak. Debrecenben az egyetemisták körében a legnépszerűbb városrész Újkert, Vénkert és a Kassai út környéke. Egyszobás garzonlakást – felszereltségtől függően – havi 30-40 ezer forintért lehet találni, míg nagyobb lakások – szintén felszereltségtől és persze szobaszámtól függően – 100 és 250 ezer forint között találhatók. Az eladási árak már húzósabbak, négyzetméterenként 350-400 ezer forinttal kell kalkulálni, ha valaki a városban szeretne lakást venni.
Budapest a legdrágább
A fővárosban nagyon sok felsőoktatási intézmény található, és tömegközlekedéssel bármelyik pontja kényelmesen elérhető. Ugyanakkor a Nagykörút és a metróvonalak közelsége miatt a VI., VII.,VIII., IX., XI. és XIII. kerület különösen kedvelt az egyetemisták körében. Az OTP Ingatlanpont munkatársainak tapasztalata szerint a belső városrészekben semmiféle szezonalitás nem érzékelhető, ugyanis ügyfeleik itt egyaránt vásárolnak (akár hitelből is) lakást, illetve keresnek albérletet. Az árérzékeny egyetemisták számára elsősorban a Práter utca környéki panellakások jöhetnek szóba. Annál is inkább, mert a Corvin-sétány új építésű ingatlanai már-már V. kerületi árszinten kelnek el. A VIII. kerületben az egy-, másfél szobás lakások havi bérleti díja 100-140 ezer forint körül alakul – de ez nem függ a területtől, vagyis a kevésbé kedvelt részeken sem alacsonyabbak az árak. Sokkal inkább szempont a jó közlekedés és az, hogy régi vagy új építésű lakásról van-e szó. Dalos Mariann, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője szerint „mára a sok új építésű projekt miatt a piac nagyon érzékennyé vált az árakra. Amellett, hogy a vásárlók nagyon figyelik az árakat, rendkívül óvatosak, számukra a beruházó megbízhatósága a legfontosabb”. A nagyobb lakások kevésbé keresettek, bérleti díjuk havi 150 és 230 ezer forint között mozog, attól függően, hogy hány önálló, külön bejáratú szobájuk van. Újbudán, a főváros XI. kerületében – elsősorban a közlekedési kapcsolatok miatt – Kelenföld belső része, Sasad és Albertfalva élvez elsőbbséget. Itt az albérlők vagy garzont keresnek, vagy 2-3 szobás nagyobb alapterületű lakást összeköltözésre. Egy egy-, másfél szobás lakás havi bérleti díja 130-150 ezer forint körül alakul, amihez még hozzájön a lakás rezsije is. A kerületben egyébként az albérletek mindig keresettek, így az árak nem függenek az egyetemi tanév indulásától. A viszonylag magas bérleti díjakat az is indokolja, hogy Újbudán az ingatlanok átlagos négyzetméterára az utóbbi öt évben 340 ezer forintról 680 ezerre nőtt.
Szponzorált tartalom
