Ma már szinte mindenkinek van olyan ismerőse, családtagja, aki itthonról külföldre, vidékről nagyvárosba vagy Budapestre költözött, hátrahagyva a szülői házat. Az egymástól viszonylag független jelenségeknek azonban van egy metszéspontja: ez pedig a tartási szerződés, amit a köznyelv eltartási szerződésnek hív.
Mi az a tartási szerződés, és miben különbözik az életjáradékitól?
Teljesen életszerű és humánus lehetőség, ha fiatalok úgy szeretnének lakáshoz jutni, hogy vállalják idős emberek eltartását. Ennek jogszerű formája a tartási vagy életjáradéki szerződések. E kettőben az a közös, hogy mindkét szerződéstípus a jogosult (tehát általában az idős egyedülálló személy) létfenntartását garantálja. A különbség pedig az ellentételezésben rejlik: tartási szerződés esetén a kötelezettséget vállaló fél (például egy fiatal pár) természetben nyújtja a szolgáltatást: vagyis a mindennapi teendőket intézi, biztosítja a megfelelő étkezést, ruházkodást, gyógyszereket, minden mást, míg életjáradéki szerződés esetén pénzben, rendszeres juttatásban részesíti a jogosultat. Fontos biztosíték mindkét félnek, hogy tartási szerződés esetén az eltartó tulajdoni joga , illetve az eltartott tartáshoz való joga bejegyzésre kerüljön azonnal az ingatlan tulajdoni lapjára, így az ingatlan nem kerül bele később a hagyatéki eljárásba. Jól látható, hogy a tartási szerződéseknek más szerződésekkel szemben van egy különlegessége, ez pedig a bizalmi viszony. Ettől függetlenül mindenképpen ügyvédhez vagy megfelelő szakemberhez kell fordulni, aki jogszerűen jár el, elkészíti a szerződéseket, elintézi a földhivatali teendőket!
Mi az ellenszolgáltatás?
Az eltartott a számára nyújtott tartási szolgáltatásért, vagyis a mindennapi élethez szükséges dolgokért és gondoskodásért legtöbbször ingatlana tulajdonjogát ruházza át az eltartóra. Az ellenérték lehet ezenkívül ingóság is, de ez kevésbé jellemző. Ingatlan esetében az átruházással egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba a tartásra jogosult (vagyis általában az idős ember) javára a tartási jogot, míg az eltartók (általában a fiatal pár) számára tulajdonjogukat tartás jogcímén bejegyzik.
Mindkét félnek segítség lehet az eltartási szerződés (fotó: Thinkstock)
Meddig tart a szerződés?
A tartási szerződést leggyakrabban az eltartott haláláig, tehát határozatlan időre kötik A szerződés tartalmaz egy szerencseelemet, tudniillik az eltartott korai halála jelentős tartási érték esetén az eltartónak kedvez, míg az eltartott esetleges hosszú, tartós betegsége az eltartó számára jelentős kiadásokat jelenthet. Ezeket a körülményeket a szerződés megkötésekor nem lehet előre látni, sőt utóbb erre hivatkozva megtámadni sem lehet, csak abban az esetben, ha valamelyik fél a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette
– mondta el dr. Jezsó Krisztina compliance officer, az OTP Ingatlanpont munkatársa.
Tartási szerződést természetesen lehet határozott időre, pl. az eltartott betegségének, munkaképtelenségének idejére is kötni, de ennek előfordulása a gyakorlatban viszonylag ritkább. A tartási szerződést a felek közös megegyezéssel természetesen megszüntethetik vagy módosíthatják. Van lehetőség például a tartási szerződést életjáradékira változtatni, vagyis a természetbeni helyett pénzbeli juttatással ellentételezni abban az esetben például, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné válik.
Fontos a személyes jelleg
A leírtakból is jól látszik, hogy a tartási szerződés egy személyes bizalmi – természetesen jogi úton hitelesített – kapcsolatra épül. Ennek értelmében az eltartó fél köteles személyesen teljesíteni feladatait, hiszen az eltartottnak is fontos, hogy ki és hogyan gondoskodik róla. Az eltartónak kötelessége megfelelően gondoskodni a másik szerződőről. Persze a „megfelelő” elég szubjektív jelző, hiszen mindenki számára ez mást és mást jelent. Az azonban biztos, hogy semmi esetre sem a minimális, éppen elegendő törődést takarja.
Szolgáltatások, amelyek minden esetben megilletik az eltartottat:
- Háztartási teendők elvégzése: mosás, takarítás, hibaelhárítás
- Megfelelő élelmezés
- A lakás komfortos, szabályszerű fenntartása: fűtés, világítás stb.
- Amennyiben a jogosult rászorul: orvosi kezelés, gyógyszerek biztosítása
- A jogosult korának és egészségi állapotának megfelelő ápolás
- Halála után illő temetés
- Minden olyan egyéb szükséglet, amely az eltartott biztonságos, kényelmes és nyugodt öregkorát szolgálja
Ma Magyarországon nem különösebben elterjedt a tartási vagy életjáradéki szerződés, aminek egyik legfőbb oka az információhiány, a felek kötelességeinek és jogainak nem ismerete. Pedig a tartási szerződésnek van egy kifejezetten emberbarát oldala is: a fiatalok lakáshoz szeretnének jutni, és azon túl, hogy a későbbiekben ingatlantulajdonossá válhatnak, egy idős ember számára is biztosíthatják a nyugodt, békés, más módon számára nem elérhető minőségű öregkort.
Szponzorált tartalom
