Késő tavaszi munkák a kertben, balkonon

Itt a tavasz, és ugyan, aki kertészkedik, növényeket nevel, annak azért egész évben akadhat dolga, de tény, hogy ilyenkor különösen sok a munka. A tavasszal esedékes feladatok egy részét persze már le kellett tudni, de azért még bőven akad tennivaló a fennmaradó szűk másfél hónapban.

„Elkezdett végre esni az eső, kicsit nő a páratartalom, és ugyan melegszik az idő, az éjszakák még hűvösek – ez kedvez mind a tetveknek, mind a gombáknak. A cseresznyék hajtásait hamarosan el fogják lepni a fekete levéltetvek, a kihelyezett mediterrán növényekre rá fog költözni a zöld levéltetű, a leanderre a sárga levéltetű,  és meg fog jelenni a csonthéjasoknál a monília, ami akár ágelhalást is okozhat. A tetvek ellen könnyű védekezni, a csalánfőzet, a neem- vagy a narancsolaj is hatásos lehet ellenük, ahogyan a káliszappanos lemosás is működhet. A monília ellen viszont gombaölőt kell használni, és teljesen más szert kell használni virágzáskor és akkor, amikor már gyümölcskezdemények vannak, hogy a gomba ne szokjon hozzá a hatóanyaghoz” – nyilatkozta az nlc-nek Kiszel Péter. Hozzátette, sajnos vannak gyümölcsök, amikben permetezés ide vagy oda, nem fogunk bővelkedni, a fagy megint elvitte például a kajszitermést.

Fotó: Getty Images

Az április híresen szeszélyes hónap, ilyenkor minden évszak megmutatja egy kicsit magát, és egy napon belül is nagy hőmérséklet-különbségeket tapasztalhatunk. Felmerülhet a kérdés, hogy mikor érdemes kihelyezni a szabadba a bent telelt növényeket, mennyire jelent rájuk veszélyt a változékony időjárás? A leandert például már nyugodtan kihelyezhetjük, ha éjszaka nincsenek fagyok,  nem feltétlenül kell megvárni, amíg nagyon jó lesz az idő, ugyanez igaz a muskátlira is. Arra persze azért vigyázzunk, hogyha már vannak friss hajtások, akkor érdemes éjszaka visszavinni védettebb helyre, ha egyszer csak megint fagypont körüli hőmérséklet várható. Az olyan növényeknél, mint például a citrusfélék, a hibiszkuszok, a mályvák vagy éppen a golgotavirág, viszont nem elég, ha valamivel több mint nulla fok van, ezeket akkor érdemes kipakolni, ha már 10 fok körül van az éjszakai hőmérséklet. Ami pedig általános igaz: az első két hétben nem szabad hagyni, hogy közvetlen napfény érje a kiköltöztetett növényeket, félárnyékban, árnyékban kell tartani ezeket, hogy ne égjenek meg a leveleik. 

A cserépben, balkonládában és társaikban nevelkedő növényeknél tavasszal arra is oda kell figyelni, hogy érdemes ezeket néha nagyobb térfogattal rendelkező tartóedénybe átültetni és/vagy az sem árt, ha kapnak egy kis friss földet. „A földek nagy része, amit mi használunk, tőzegalapú, ezekre jellemző, hogy egy idő után elmocsarasodnak, ami azzal jár, hogy nem lesz bennük levegő, nem eresztik át olyan könnyen a vizet, a gyökerek berohadhatnak. Ezért érdemes teljesen kicserélni a régi, elhasznált földet, amit nem kell persze kidobni, hanem kiönthetjük a kertbe valamelyik fa alá” – figyelmeztet a szakértő, aki hozzátette, a balkonnövényeket akkor érdemes átültetni, amikor még nem hajtottak ki, így egy picit már elkésett az, aki eddig nem tette meg, de azért még nincs veszve minden.

Amennyiben van nagyobb cserép, amibe át tudjuk tenni a növényt, akkor nincs sok dolgunk, elég átpakolni, majd plusz földet tenni a cserépbe, és ebben az esetben nem kell aggódni akkor sem, ha már vannak új hajtások. Amennyiben viszont ugyanabba a cserépbe ültetnénk át és a földlabda tiszta gyökér, akkor – ha fájó szívvel is – de le kell faragni belőle, és a hajtásokat is vissza kell vágni. „Ha vágok a gyökérzetből, de nem csökkentem a hajtásfelületet, akkor a növény több nedvességet fog elpárologtatni, mint amit vissza tud szívni, emiatt pedig ki is száradhat. Emellett figyelni kell a tápanyag-visszapótlásra is, ugyanis a virágföldekben 1-2-3 hónapra való tápanyag van” – nyilatkozta Kiszel Péter. Szerinte egyébként, ha nem kertes házban lakunk, nem biztos, hogy érdemes próbálkozni a házi komposzt készítésével, kivéve, ha van közös kert, és több lakóval együtt közösen tudunk csinálni egy komposztálót. Hozzátette, szerencsére kisebb kiszerelésben is lehet kapni komposztált marhatrágyát, amitől nem kell félni, lehet, hogy az állaga nem éppen bizalomgerjesztő, szaga nincs. 

És mi a helyzet az egynyári növényekkel? Amiknek hosszabb a tenyészideje, azoknak a magvait már el kellett vetni, de amik gyorsabban fejlődnek, azokkal még nem vagyunk elkésve. És ugyan ha az előbbiekkel túl vagyunk ezen a fontos lépésen, azért ők is igénylik még a figyelmet, ugyanis lassan elfogy a tápanyag abból a kis földből, amibe ültettük ezeket, tehát fontos, hogy ezt pótoljuk. Emellett arra is ügyelni kell, hogy ne öntözzük túl őket, mert a vékonyka, gyenge szárukon hamar elindulhat a gombafertőzés, és ilyenkor következik be a palántadőlés.

Csak azért, mert a palánták egyelőre még bent vannak a négy fal között, nem jelenti azt, hogy ne lennének kártevők, amik megtámadhatják őket. Ha látjuk, hogy üvegházi molytetű jelent meg a növénykéken, akkor azonnal érdemes bevetni ellenük a neem-olajat, mert ugyan a kártevők nem pusztítják el a növényeket, de jelentősen visszavethetik a fejlődésüket. Mivel egyre többször van jó idő, aki szeretné, ilyenkor nappal ki is teheti a palántákat, a friss levegőn jobban érzik magukat, jobban fejlődnek, ellenállóbbak lesznek, nem nyúlnak meg túlságosan, de esetükben is vigyázni kell arra, hogy a napfény ne égesse meg a leveleket. Az egynyári növényeket egyébként május tizedike környékén érdemes kiültetni, de persze sok minden függ az aktuális időjárástól.

Fotó: Getty Images

A szomszéd fűje

Sokan vannak, akik a sokszínűség helyett inkább a gyönyörű, ám kissé egyhangú pázsitot választanák, de Kiszel Péter figyelmeztet, a gyepgondozás az egyik legmacerásabb kertészeti munka, nagyon sok mindenre kell odafigyelni. Nem is csoda, hogy vannak, akik a kertet inkább méhlegelőnek hagyják meg, amit elég évente kétszer kaszálni, az ilyen „elvadult” kerteket persze nem nézi mindenki jó szemmel, emlékezzünk csak arra, milyen botrány tört ki 2021-ben, amikor a főváros elindította a Vadvirágos Budapest programot. Persze van köztes megoldás, a méhek már annak is örülnek, ha évelő vagy egynyári ágyásokat készítünk.

De nemcsak a gyep az, aminek telepítésén érdemes elgondolkodni, amikről a szakértő mindenkit lebeszélne, azok a tuják, vagy általában ciprusfélék, a klímaváltozás miatti hektikus időjárás és a mediterrán vidékekről érkező kártevők miatt sajnos sok példány pusztult el. Kiszel Péter helyettük inkább a vöröslevelű japán juhart ajánlja, amivel egyébként egyre több helyen találkozhatunk, és amit akár dézsába ültethetünk. Ennek a növénynek csak tetvek a kártevői, és amikre még nekik sem fáj a foguk, az a babérmeggy. Ami még sok mindent kibír, az a tiszafa, igaz, azzal érdemes számolni, hogy ez nagyon lassan nő.

Mit tehetünk akkor, ha záros határidőn belül szeretnénk, hogy olyan kertünk legyen, ahol jót lehet hűsölni? A vadszőlő lehet a jó megoldás, ezt permetezni sem kell, viszont a ház falára közvetlenül ne futtassuk fel, ez számos gondot okozhat, inkább állítsunk apácarácsot. Ha pedig valakinek balkonja van – főleg, ha déli fekvésű –, akkor ne csak maga miatt szerezzen be napernyőt vagy bármilyen más árnyékolót, a növények is meghálálják, ha nem éri őket közvetlenül a perzselő napfény.

Fotó: Getty Images

Ha van kisgyerek vagy házi kedvenc, akkor természetesen a növények kiválasztásánál oda kell figyelni arra, hogy bennük ne okozhasson kárt, vagyis kerülni kell azokat a fajokat, fajtákat, amik mérgezőek vagy mechanikai sérülést okozhatnak. „Ne válasszunk olyan dísznövényt, ami vonzza a gyerekeket a színe vagy a termése miatt. Mondok egy példát, gyeppótlóként szokták alkalmazni az indiai szamócát, ami azért veszélyes, mert hasonlít az erdei szamócára, és a gyermek ehet belőle. Ugyan az indiai szamóca nem okoz halálos mérgezést, de gyomor- és bélrendszeri panaszok léphetnek fel. Termesszünk inkább zöldségeket vagy fűszernövényeket, olyanokat, amiket ő is nevelgethet, ami megtanítja az öngondoskodásra” – nyilatkozta Kiszel Péter, akitől természetesen azt is megkérdeztük, ha csak egyetlen egy jó tanácsot adhatna a hobbikertészeknek, mi lenne az. 

– tolmácsolta egy tanára szavait.

És hogy ez mit is jelent a gyakorlatban? Nagyon sok olyan tényező van, ami befolyásolhatja azt, hogy egy növény mennyire érzi jól magát az adott helyen, nem mindegy, mennyi napsütés éri, milyen a mikroklíma, hogy mi van a földben, például, hogy 100 évvel ezelőtt nem volt-e egy meszesgödör ott, ahova a meszes talajt nem éppen jól tűrő növényt ültetünk, és a sort tovább lehetne folytatni. „A kertészkedés folyamatos küzdelem, de fontos, hogy ne adjuk fel, hanem találjuk meg a szépséget, az örömet a kisebb-nagyobb sikerekben.”