Láss tisztán
Szponzorált tartalom

Ókori görög számítógép: ez az antiküthérai szerkezet

Akkora, mint egy táblagép, tud annyit, mint annak néhány applikációja, de akkor készítették, amikor a táblagép (mit táblagép, legyen inkább az elektromosság!) még a kanyarban sem volt. Az antiküthérai szerkezet egyes régészek szerint a legfontosabb régészeti lelet, amit valaha találtak. De mire jó?

Ha elmúltál 18 éves, és koptattad pár évig az iskolapadot, akkor pontosan tudod, hogy mennyire megkönnyíti a munkát egy jó számológép a matematika- és a fizikaórákon. Az ókor Neumann Jánosai és Mark Zuckerbergjei ahhoz nyúltak, amihez tudtak, például kőhöz és bronzhoz, amiből képesek voltak elég okos masinákat készíteni, mondhatni legyártották az ókor számítógépét. Az antiküthérai szerkezetről van szó. 

A mélyből került elő

116 évvel ezelőtt, pontosabban 1902. május 17-én néhány görög szivacshalász szokás szerint hajóra szállt, és kiment a nyílt vízre. A Krétától északnyugatra fekvő Antiküthéra szigete mellett, uszkve 40 méteres mélységben a szivacs helyett egy, az időszámításunk kezdete előtt 1-200 évvel elsüllyedt, római illetőségű hajóroncsra leltek. Erről a környékről van szó:

A hajóroncs önmagában nem volt túl érdekes, a régészek még attól sem jöttek különösebben lázba, hogy ékszereket, dísztárgyakat és bútormaradványokat is felhoztak a mélyből, és a tárgyaknak köszönhetően könnyedén beazonosították, hogy kereskedőhajóval van dolguk, amely a Róma–Kis-Ázsia-tengelyen közlekedett. A tárgyak között viszont volt egy valami, amire felcsillant a szemük, mert lövésük nem volt róla, hogy mi lehet az: egy 33 centiméter magas, 17 centiméter széles és 9 centiméter vastag, bronzból készült tárgyról van szó, rajta kicsit több mint kétezer írásjellel. Ez a már említett antiküthérai szerkezet. De mire jó? 

Fotó: Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images

Tulajdonképpen számítógép

A régészeket és a műszaki tudományokra fogékony embereket pontosan azóta foglalkoztatja az antiküthérai szerkezet, mióta felszínre került, és előszeretettel nevezik az első ember alkotta számítógépnek. Alexander Jones, a New York-i Egyetem történészprofesszora 2016-ban tízévnyi kutatás után a Euronewsnak elmondta, hogy a szerkezetnek köszönhetően számtalan érdekes dolgot tudtak meg arról, hogyan számolták ki az ókori görögök a holdfogyatkozást, és hogy abból milyen dolgokra következtettek időszámításunk kezdete előtt körülbelül száz évvel. Jones szerint mindez hatalmas eredmény, mivel ködös ismereteik voltak az ókori görögök csillagászatáról, és a szerkezet „megfejtésének” köszönhetően kiderült, hogy a hellének pár száz évvel előrébb is jártak kortársaiknál.

Miért volt ennyire fontos a holdfázis?

Egyszerűen szólva: hasznos volt az ókoriak számára. Ezekből következtettek a gabonavetés, a háborúk és a vallási ünnepek időpontjára, sőt még arra is, hogy utazzanak-e az éj leple alatt.

Jones és például a Cardiffi Egyetem eközben úgy vélik, hogy a szerkezet nem „öncélú” használatra, sokkal inkább edukációs célokra hivatott. A Wikipedia szócikke szerint a fogaskerekek óramutató karokat mozgattak az előlap felett, a szerkezet így a jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadásával pontosan megállapította a meghatározott időpontban a Nap, a Hold és a további öt, akkoriban ismert bolygó, azaz a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz helyét.

Vizsgálhatod, de el nem viheted

Az antiküthérai szerkezet az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum található. Mivel rettenetesen rossz állapotban van, semmiféle vizsgálathoz nem vihették el onnan, ha bárki kutatni akart, géppel kellett érkeznie, akár röntgenes, akár CT-s vizsgálatról volt szó. A múzeumba hurcolt gépek közül a legnagyobb és a kutatás szempontjából legfontosabb az X-TEK kifejezetten a szerkezet átvilágítására készített röntgengépe, amely 8 tonnát nyomott. Rendőri felvezetéssel és forgalmi korlátozásokkal jutott el az athéni reptérről a múzeumba, a szállítókamionról pedig három targoncával emelték le. A gép a szerkezetet forgatva összesen háromezer röntgenképet készített, és ebből készült egy 3D-s kép. A számos vizsgálatnak köszönhetően tiszta képet kaptak a szerkezetről, ezek után kezdődött az igazi replikák „gyártása”, ezek közül az athéni múzeumban is kiállítottak egy példányt, sőt időközben elkészült egy hiteles másolat, melynek építéséhez ugyanazokat az anyagokat használták, amelyeket az eredetihez. 

A kutatók szerint a szerkezetből több is lehetett, pár száz évvel később az arab világban készítettek ilyet. „Az antiküthérai szerkezet kicsi volt, és könnyen hordozható – mondta Jones. – Hosszú idő kellett, mire megalkották, elődei biztos, hogy nagyobbak voltak, és nehezebb anyagokból készültek. A fogaskerekek precíz rendszere miatt tudták egy apró dobozba »bezsúfolni«. Mint ma egy laptopot, úgy anno ezt is vihették magukkal. Mindkettő tele van tudással.”

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top