Láss tisztán

Hobbirégész tárta fel Tróját – Heinrich Schliemann sztorija

Nem vették komolyan, de ő hitt abban, amibe belevágott. Heinrich Schliemann megtalálta Tróját, a régész szakmából sokan mégis lenézték őt.

Középiskola első évében, amikor Homérosz a tananyag irodalom órán, általában két választása van egy diáknak:

  1. Elolvassa az Odüsszeiát.
  2. Elolvassa az Iliaszt.

Előbbi „mindössze” 12.110, utóbbi 15.685 sorból (hexameterből) áll, egy elsős jó eséllyel az Odüsszeiát választja. Ebben persze szerepet játszhat, hogy az Odüsszeia cselekményesebb, több helyszínen játszódik, az Iliász pedig a trójai háború tizedik évének egy, kifejezetten Akhilleuszra épülő epizódját meséli.

Szerinted fikció, szerintem meg nem

A XIX. századi Németországban élt egy Heinrich Schliemann nevű férfi. Kisgyerekként, alig hétéves korában egy könyvet lapozgatott, mikor is meglátott egy képet a lángoló Trójáról. A kép beleégett az agyába. 14 éves volt, amikor Németországból Amszterdamba került, onnan később egészen a kaliforniai Sacramentóig sodorta az élet, ahol egy saját bankkal tisztes vagyonra tett szert. Szorgosan tanulta a nyelveket, például az ó- és az újgörögöt is, a görög mitológia ugye már gyerekkorától érdekelte. 24 évesen, 1846-ban költözött Szentpétervárra, itt is lakott egészen 36 éves koráig, mikor is nyugdíjba vonult – mármint üzletemberként, merthogy ekkor vágott bele abba munkába, amiről világhírű lett.

Schliemann abban az időben élt, amikor Homérosz műveit „pusztán csak” irodalomnak tartották, és ha valaki azt mondta, hogy ez történelmi tényeken alapul, akkor kinevették – Schliemannt viszont mindez nem érdekelte. Utazni kezdett, bejárta Európát az északi csücskétől a déliig (természetesen Görögországot is), Ázsiában pedig Japánig jutott. 1868-ban Kisázsiát vette célba, és direktben Homérosz eposzainak a színhelyeit látogatta. Egy évvel később megjelent Ithaka, a Peleponnészosz és Trója című könyve, ami a régészek körében a közröhej tárgyává vált. Így vagy úgy, Schliemann ebben leírja Trója pontos helyét, sőt azt is, hogy hol nyugszik Agamemnón.

Heinrich Schliemann (Fotó: Imagno/Getty Images)

Eltelt még két év, és eljött az 1871-es esztendő, mikor is ásni kezdett a megjelölt helyen, Hisszarlikban, kis idővel később pedig több település nyomára bukkant: a hétből a legalsóról gondolta azt, hogy az Trója, ezért a felső rétegeket kihagyta, ott nem is vizsgálódott, 1873-ban pedig pezsgőt bonthatott, mivel feltárta az ókori város kapuit, erődítményeit, illetve ezer darab feletti nemesfémből készült tárgyat, ékszert: Priamosz kincsei, mondta, majd a leletekkel elhagyta Törökországot  – ami óriási melléfogás volt.

Ekkor nekifogott kettes számú könyvének (címe: Trójai régiségek), a megjelenés után pedig megint kézbe vette volna az ásót, de a török államvezetés bíróság elé citálta. Mázlija volt, a tetemes műkincslopás ellenére viszonylag alacsony pénzbüntetéssel megúszta, pedig börtönbe is dughatták volna.

Írni, írni, írni

Schliemann 1875-ben írta meg harmadik könyvét, ez a Trója és romjai, egy évvel később már Mükéné környékén ásott, és meglelte az agórát, illetve sírokat talált, bennük holttestekkel, amik annyira nem érdekesek, csak a fejüket fedő Agamenón-maszk, és a körülöttük heverő tengernyi ékszer. Jött is a negyedik könyv, a Mükéné. 1882-ig kellett várnia, hogy ismét Hisszarlikban áshasson, ekkor egy évet maradt, majd 1888-ban visszatért, és tovább ásott. Munkája felpezsdítette a régésztársadalmat, feltárásainak sora hosszú. Megállapításai minden esetben bebizonyosodtak, például az is, hogy a magyar turisták által kedvelt Krétán is pezsgő korabeli világ volt, bár ez csak 10 évvel a halála után nyert bizonyosságot, amikor ásni kezdtek a szigeten. Schliemann 1890. december 25-én halt meg Nápolyban – személyét, szakmaiságát máig vitatják, pedig neki köszönhető, hogy Mükénét és Tróját feltárták, illetve az is részben az ő érdeme, hogy a régészet, mint szakma, népszerű lett. Schliemann a maga idejében amolyan bulvársztár volt, attól a pillanattól kezdve, hogy Törökországból kilopta a kincseket, folyamatosan írtak róla az európai sajtó hasábjain. A szakmában egyébként ő vezette be az állandó írásos dokumentálás módszertanát, és a terepmunkát is szabályozta. Szóval aki rosszat mond rá, utóbbi kettőt legalább ismerje el.

Mükéné feltárása (Fotó: Hulton Archive/Getty Images)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése