Drága Szomszéd,
Csak látásból ismerlek a liftből, külsőd alapján egy teljesen átlagos agglegénynek hittelek, de miután 2 éve „fölém” költöztél, tudom, miféle emberből vagy. Itt és most vad jelzők következnének, de lenyelem őket, és inkább csak azt kívánom neked, hogy költözzön a fejed fölé egy olyan alak, mint amilyen te is vagy, hogy megtapasztald, milyen szomszédból vagy,
- hogy éjszaka 02:00-kor arra riadj, hogy a plafonod a centrifuga ritmusára rezonál;
- hogy saját bőrödön tapasztald, milyen érzés éjfélkor arra riadni, hogy egy komplett polcrendszert tologatnak egyik szobából a másikba;
- hogy meghalld, mennyire pocsékul gitározol és énekelsz;
- hogy rájöjj, úgy trappolsz, mint egy túlsúlyos mamut;
- hogy egy életre megtanuld, este tíz után nem fúrunk fel a falra semmit sem;
- hogy elkezdd tisztelni a hétvégét, amikor flexelni bűn;
- hogy megtudd, milyen azt hallgatni, ahogy franciaágyad háttámlája szex közben ütemesen a falnak koppan;
- hogy megtapasztald, milyen az, amikor a szomszédodon a közös képviselő figyelmeztetése sem segít;
- hogy egy életre megtanuld: egy 70 lakásos társasházban a sajátodon kívül egészen pontosan 69 darab másik lakás van, amiben emberek élnek – pontosabban élnének, mert a hozzád hasonló szomszédfélék nemcsak a békés, de a civilizált együttélésre is magasról tesztek, ahogy a társasházi törvényre is, amit a hozzád hasonlók miatt vetettek papírra, mert rajtatok nemhogy a szép szó, de a paragrafus sem segít.
Drága Szomszéd, én tényleg nem kívánok neked többet, csak azt, amit nekem okozol. Légy dühös, kialvatlan, ébresszenek legédesebb álmodból, és ne tudj visszaaludni; vásárolj drágán füldugót, ismerd fel az egyes lármatípusokat; és költözzön el tőled a barátnőd azért, mert a lakásod élhetetlen.
Üdvözlettel, az alsó szomszéd