Süss fel nap és Tavaszi szél – a zene az inkubátor mellett és a rehabilitációs osztályon is segít

Ma már nem lepődnek meg a koraszülöttosztály dolgozói, amikor Hazay Tímea megjelenik gitárjával, leül az inkubátor mellé, és énekelni kezd. „A te hangodat ismerem” nevű kapcsolatfókuszú perinatális zenei program 2014-ben indult el a Semmelweis Egyetem I. Sz. (Bókay) Gyermekklinikáján. „Dr. Szabó Miklós, a koraszülött-újszülött intenzív osztály vezetője kért meg arra, hogy találjam ki, gondoljam át, milyen lehetőségei vannak annak, hogy az éneket és a mondókát odavigyük az inkubátorok mellé – mondja Tímea –, hogy rögtön az élet kezdetekor rendelkezésre álljon a babák számára a zene, ahogy Kodály fogalmazott, ez a lelki táplálék.”

A cél, hogy a baba jobban legyen

Tímea akkor már hét éve vezetett Ringató-foglalkozásokat többek között a gyermekklinikán is, szülő-csecsemő konzulensként pedig egy másik oldalról is meg tudta közelíteni a feladatot. „Az elsődleges célunk, hogy a baba jobban legyen. Ezért a szülő sokat tehet, hisz a saját énekhangjával, beszédhangjával pozitívan tudja befolyásolni gyermeke állapotát. A gyermekre egyértelműen megnyugtató, pozitív hatással van az, ha énekelünk neki, ha beszélünk hozzá, különösen, ha az édesanya vagy az édesapa teszi ezt. A zeneterápiás és a PIC-osztályokon végzett kutatásokból is tudjuk, hogy ennek hatására a babák pulzusa harmonizálódik, a vér oxigénszintje és a légzésszám is optimalizálódik.”

Az élő énekhang, a halk, lírai, hangszeres zene jó hatással van a hallás fejlődésére is. A magzat már a 20. héttől hall, de a hallás csak akkor tud továbbfejlődni, ha vannak megfelelő hangingerek. A kellemetlen hangokat, a stresszes ingereket mellőzik a babák, mert megtanulják, hogy ez számukra kellemetlen. Ezért biztosítani kell a koraszülött babák számára azokat a hangingereket, amelyekre képesek figyelni. „Dr. Méder Ünőke neonatológussal 2018-ban végeztünk egy kutatást, melyből kiderült, hogy az édesanya énekhangja nagyon jó hatással van a hallókéreg oxigenizációjára és ezáltal a hallás fejlődésére is” – mondja Tímea.

Az anyáknak is segít

A módszer nem csak a babáknak, az édesanyáknak is segít. „Ezek az anyukák komoly krízist élnek át, hisz hirtelen ott találják magukat egy pici babával, körülöttük gépek, inkubátorok, neonfény. Távol az otthontól, mindattól, amit megálmodtak. Nemhogy énekelni nem tud ilyenkor az ember, még megszólalni is alig. Ennek a krízisnek a feldolgozását tudjuk mi segíteni.”

Tímeáék olyan dalokkal indítják a kapcsolatot, amelyek az édesanyák számára is ismerősek, legyen az akár a Tavaszi szél vizet áraszt, a Micimackó vagy egy olyan dal, amit még a nagymama énekelt hajdanán. Segítik a szülőt abban, hogy hozzáférjen a saját gyermekkori énekes emlékeihez, és ezeknek a daloknak a segítségével könnyebben össze tudjon hangolódni gyermekével.

„A te hangodat ismerem” program jelenleg az ország 13 kórházában működik, a négy egyetemi klinika mellett például Kecskeméten és Veszprémben is. Tímea és munkatársai általában hetente egyszer tudnak bejárni a koraszülöttekhez, egyelőre ugyanis mindenki önkéntesként végzi ezt a munkát. A MOL Alapítvány segítségével csak az útiköltséget tudják a kollégák számára biztosítani, mert fontosabbnak érzik, hogy rendszeres továbbképzéseket valósítsanak meg a pályázati pénzből.

„Ez a program pozitívan hat a gyermek biológiai paramétereire és pozitívan hat a szülőre is, aki átélheti azt, hogy közvetlenül hozzá tud járulni gyermeke jólétéhez – mondja Tímea. – A programnak köszönhetően az osztály dolgozói is érzékenyednek, a nővéreknek vagy orvosoknak sokszor könny szökik a szemükbe, meghatódnak, ahogy látják mindezt. És ez is a dolgunk, hogy érzelmeket tudjunk közvetíteni. Ezeken az alkalmakon azt is átéljük, hogy egy icipici, akár 800 grammos kisbaba is egy önálló személyiség. Egy ember, akinek érzései vannak, aki képes tanulni, emlékezni és álmodni. Egy koraszülött gyermek éppen úgy törődést és pozitív érzelmi stimulusokat igényel, mint egy újszülött.”

A zeneterápia mint rehabilitációs eszköz

A Bethesda Gyermekkórház Gyermekrehabilitációs Osztályán koponya-, idegrendszeri és égési sérüléseket szenvedett gyerekek komplex rehabilitációja zajlik. Ezeknél a gyerekeknél vagy születési rendellenességek, vagy baleset következtében sérül a mozgáskoordináció, a verbalitás, a kommunikációs képesség, a memória vagy a figyelem, a testi funkciók károsodása mellett az érzelmi traumatizáció is megjelenik. A  gyógyulás folyamatában a különböző szakterületek összehangoltan vesznek részt, és a komplex rehabilitációnak része a zeneterápiás foglalkozás is.

„A zenét fejlesztő és terápiás eszközként használjuk, és az érzelmi rehabilitáció mellett a kognitív képességeket, a beszédet, a memóriát, a figyelmi funkciókat is fejlesztjük” – mondja Korzenszky Klára klinikai szakpszichológus, a zeneterápiás foglalkozások egyik vezetője, aki civilben a Klárisok nevű zenekar énekesnője. – Tudományos kutatások is bizonyítják, hogy a zenének számos pozitív élettani hatása van. Keringésjavító, vérnyomáscsökkentő, felszabadítja az endorfint és a dopamint, ezért érezzük magunkat sokkal jobban zenehallgatás és zenélés közben, és ezért sem tudunk félni, mikor énekelünk.” Az endorfinnak ráadásul fájdalomcsillapító hatása is van, ezeknek a gyerekeknek pedig erős fájdalmaik vannak.

Ritmustréninggel a beszédért

Az agyban sok olyan terület van, amelyet ha a zenén keresztül stimulálnak, az visszahat, és fejleszti annak a területnek az elsődleges funkcióját. Akik aktívan foglalkoznak zenével, azoknál például a kézujjak reprezentációja nagyobb az agyban, a két félteke közti kommunikációt végző corpus callosum pedig megvastagodott (főleg a homloklebeny környékén), ezáltal sokkal gyorsabb az információáramlás a két félteke közt. Kláriék ezért kiemelt hangsúlyt fektetnek a zenei aktivitásnak a zenén kívüli területekre kiterjedő személyiségfejlesztő, kognitív hatására is, amit transzferhatásnak hívnak.

„Kihasználjuk, hogy az agy anatómiai és funkcionális átrendeződésre képes, és erre a plaszticitásra jótékony hatással van a zene. A zenei képességek nagy része, például a hangszín, hangmagasság vagy a harmóniák érzékelése, a hangok közötti differenciálás képessége, illetve a zeneértés jobb agyféltekés tevékenység. A ritmus viszont a bal agyféltekéhez kötődik, amely a beszédért, a nyelvi funkciókért is felel. Ezeknek a gyerekeknek egy része beszédzavarban is szenved; a ritmustréningen keresztül, a transzferhatás révén tudjuk a nyelvi funkcióikat fejleszteni.”

A Cifra palota előhívja a szavakat

A terápiás foglalkozásokon fontos szerep jut az ismert gyerekdaloknak is. „Afáziaterápiában szoktuk használni a klasszikus régi meséket és a régi, mindenki által ismert gyerekdalokat. Amikor egy beszédében akadályozott gyermek meghallja például a jól ismert Süss fel napot vagy Cifra palotát, az segíthet neki a beszédindításban azáltal, hogy előhívja azokat a szavakat, amelyek kiskorban elraktározódtak a memóriában.”

A heti egyszeri csoportos zeneterápiás foglalkozást Klári Szegleti Gabriella klinikai szakpszichológus, neuropszichológus kolléganőjével együtt tartja. „Ez egy közösségi esemény, ahol találkozhatnak azok a betegek, akik egy nehéz rehabilitációs folyamat részesei. A gyerekek szeretik ezt a foglalkozást, itt egymásnak is tudnak segíteni, és egymástól is tudnak tanulni. Hétről hétre látszik rajtuk a fejlődés. Egy agyvérzés miatt féloldali bénulással küzdő gyerek például először csak egykezes hangszert választott, de később áttért a kétkezesekre. Ezt nagyon jó volt látni.”