Lélek

Hidegvérrel megölnének minket, mégis imádjuk őket

A pszichopátia sötét kórkép, az átlagember számára mégis az egyik legizgalmasabb mind közül, amit jól bizonyít a médiában rendre felbukkanó antiszociális figurák népszerűsége is. De miért vagyunk oda ennyire ezekért a hidegvérű figurákért?

Amikor 1979-ben halálra ítélték Ted Bundyt, a bíró szomorkodva megjegyezte, kár, hogy egy ilyen éles eszű, szimpatikus fiatalembert a halálba kell küldenie. Úgy tűnik, a hírhedt sorozatgyilkos jellemében, viselkedésében és persze külsejében volt valami, ami még úgy is ezt mondatta a bíróval, hogy Bundy végül 30 nő meggyilkolását ismerte el a tárgyalóteremben. A férfit 1989-ben kivégezték, de alakja a mai napig velünk maradt: most kerül mozikba a róla szóló Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány című film, a Netflix pedig idén januárban dobta ki Conversations with a Killer: The Ted Bundy Tapes című dokusorozatát.

A hidegvérű gyilkos bizarr népszerűségét többnyire annak szokták tulajdonítani, hogy lehengerlő, karizmatikus és jóképű volt – azok a megszólalók legalábbis így írják le általában, akik személyesen is ismerték. Hogy mennyire volt jóképű, arról természetesen lehet vitatkozni, az viszont tény, hogy a popkultúra olyan szintig romantizálta Ted Bundy alakját, hogy a 2019-es játékfilmben az a Zac Efron alakítja, akit a High School Musical-filmek szépfiújaként ismertünk meg.

A szűnni nem akaró rajongás Bundy alakja körül azonban felvet néhány elég zavarba ejtő kérdést, hiszen valójában

miért is szeretnénk szexinek, szimpatikusnak látni valakit, aki embereket ölt?

Ez a mechanizmus ráadásul nem csak Ted Bundy esetében működik: az Amerikai pszicho főhőse a szintén hollywoodi szépfiúnak számító Christian Bale lett, és maga Bret Easton Ellis is izmos, jóképű, ápolt és a külsejére kimondottan sokat adó figuraként írta le Patrick Batemant a film alapjául szolgáló könyvében. Dexter Morgan, a 2006-ban startolt Dexter című széria sorozatgyilkosa szintén fehérneműmodellektől kölcsönzött félmosollyal és szuggesztív tekintettel pózol a plakátokon, és bár az ugye megint ízlés dolga, hogy ki mennyire tartja őt jóképű férfinak, bőven akadnak szerelmes hívei.

Az ilyen figurák kapcsán szokás az oximoronnak tűnő „pszichopata bájt” emlegetni, és bár – a fenti példákból is jól látható módon – ez a kép kissé talán túl lett hajtva a popkultúrában, azért a jelenségnek kétségkívül van tudományos alapja is.

„Nem szeret, nem szorong, nem tanul”

Mérei Ferenc ezzel a három jellemzővel határozta meg a pszichopatákat. A harmadik, a „nem tanul” alatt persze nem a lexikális tudásra gondol: arra céloz, hogy egy pszichopata nem okul a saját hibáiból. A pszichopátiát régóta kutatja a pszichiátria, egzotikus volta miatt pedig a populáris kultúrát is gyakran megihleti. De talán épp az utóbbi miatt rengeteg tévhit is kering körülötte: például nem minden bűnöző pszichopata, és nem is lesz minden pszichopatából bűnöző, még ha tény is, hogy a bűnelkövetők között nagy arányban diagnosztizálható ez a személyiségzavar. A kifejezések között sem árt rendet tenni: a pszichopátiát sokáig az antiszociális személyiségzavar szinonimájaként használták, de mára levált egymásról a két fogalom.

A mentális betegségek diagnosztizálásához megalkotott kézikönyv, a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders ötödik kiadása, a DSM-5 hét alapvető jellemzőt határoz meg az antiszociális személyiségzavar megállapításához, melyek az alábbiak:

  1. A társas normák betartására és a törvény tiszteletére való képtelenség.
  2. Hajlam a csalásra, ami megnyilvánulhat folyamatos hazudozásban, álidentitások használatában vagy abban, hogy az illető másokat haszonszerzés miatt vagy puszta élvezetből megvezet.
  3. Impulzivitás, az előre tervezésre való képtelenség.
  4. Ingerlékenység és agresszió, ami fizikai összetűzésekhez, bántalmazáshoz is vezethet.
  5. A saját és mások biztonságának figyelmen kívül hagyása.
  6. Konzisztens felelőtlenség, a munkahelyi viselkedési normák vagy az anyagi kötelezettségek betartására való képtelenség.
  7. A megbánás hiánya, ami megnyilvánulhat abban is, hogy az illető közömbösen viszonyul mások bántalmazásához, meglopásához.

A diagnózis felállításához az illetőnek 18 év felettinek kell lennie, de fontos, hogy már 15 éves kora előtt jelentkezniük kellett előzményeknek viselkedészavar formájában. Ezek ugyan elég problémás jellemvonások, de még mindig nem predesztinálnak gyilkosság elkövetésére.

1991-ben a pszichopátia önállósodásával létrehozták a Psychopathy Checklistet is. Ez egy 20 állításból álló lista, mely három faktort különböztet meg, ezek az agresszív narcizmus (beteges hazudozás, felsőbbrendűségi érzés, az empátia hiánya), a szociálisan deviáns életvitel (élősködő életvitel, felelőtlenség, fiatalkori bűnözés) és az ún. független faktor (szabálytalan szexuális élet, sok rövid házastársi kapcsolat, büntetőjogi sokszínűség). Itt 40-ből 30 pontot kell elérni a pszichopátia megállapításához.

A pszichopátia megértéséhez (ahogy a diagnosztikai kézikönyvben is látszik) a gyerekkorig kell visszamennünk. Kutatások igazolták, hogy az antiszociális személyiséget – bár diagnosztizálni csak felnőtteknél lehet – már igen korán, akár hároméves kor körül fel lehet ismerni. A The Atlantic 2007-es, When Your Child Is a Psychopath című cikkében elmesélik egy Samantha nevű kislány történetét, aki hatévesen már előszeretettel rajzolgatott méreggel teli üvegcséket, késeket vagy nyílvesszőt, és gyakran játszotta el, hogy megöli plüssállatait. Alig 20 hónapos volt, mikor az óvodában összeverekedett egy kisfiúval, aztán bosszúból, mikor senki nem látta, le is pisilte a csendes pihenő után. Amikor Samantha ötéves volt, a kocsi hátsó ülésén megpróbálta megfojtani kétéves kishúgát, és mikor édesanyja számon kérte, rezzenéstelen szemmel elmagyarázta, hogy meg akarta ölni a kislányt.

Az ilyen rideg, érzéketlen (callous-unemotional: CU) jegyek „finomabb”, kevésbé nyilvánvaló formában is megjelenhetnek, például úgy, hogy a gyerek kevésbé vesz fel szemkontaktust, mikor édesanyja felé fordulva kifejezi, hogy szereti őt. Egy kimondottan hátborzongató kísérletben a King’s College London kutatói több mint 200 öthetes csecsemőt vizsgálva azt állapították meg, hogy azok, akik arcok helyett szívesebben néztek egy piros labdát, évekkel később jóval nagyobb valószínűséggel mutattak érzéketlen-érzelemszegény jegyeket.

Zac Efron Ted Bundy szerepében, az Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány c. filmben (Fotó: Profimedia, Planet)

Halálos nyugalom

A pszichopata személyekre jellemző „hidegvért” egyrészt az amygdala nevű agyterület csökkent méretével, másrészt bizonyos hormonok (például a tesztoszteron és az oxitocin) rendellenes termelődésével magyarázza a biológia. Hogy ezt mennyire lehet készpénznek venni, jó kérdés – az agykutatás manapság egyre inkább eltávolodik a funkciókat egy-egy agyterülethez kötő személetmódtól, mondván, ennél jóval komplexebb folyamatok zajlanak az agyban. Mindenesetre valószínű, hogy a szorongás és stressz érzésére való képtelenség az antiszociális személyiség olyan veleszületett tulajdonsága, amely különös nyugalmat és magabiztosságot kölcsönöz az egyénnek. Ez pedig nagyjából meg is alapozza, miért tarthatjuk annyira karizmatikusnak és lehengerlőnek ezeket az embereket.

Dr. Szuromi Bálint pszichiáter, a terület szakértője szerint a pszichopaták vonzereje valóban létezik, és nem is érdemes alábecsülni: „A pszichopata báj lényege, hogy az ilyen személy saját érdekétől vezérelve, de azt elrejtve kifürkészi a másik szükségleteit, és azokat átmenetileg kielégítve szimpátiát kelt. Ennek sikeressége jórészt a pszichopata személy intellektusán múlik – a többség ezért kerül előbb-utóbb a bűnüldöző szervek látókörébe. Tipikus példa erre a pszichopata házasságszédelgő, aki magányos, testileg-lelkileg elhanyagolt nőket csábít el ígéretekkel, udvarlással, szexuális szolgáltatással, majd kirabolja, megöli őket.” 

Matt Dillon Lars von Trier horrorjában: A ház, amit Jack épített c. filmben

A szakértő szerint a nagy médiafigyelem oka viszont inkább az egészséges populáció titkos és meglehetősen sötét vágyaiban keresendő, amelyeket a pszichopata személyek gyakran váltanak valóra helyettünk. „A pszichopata karakterek médiasikerének az lehet a titka, hogy magatartásukkal – vágyaik gátolatlan kiélésével, felelőtlenségükkel, öntörvényűségükkel, a lelkifurdalás hiányával – azokat a szabályokat szegik meg, melyek áthágására időnként mások is vágynak, de ép érzelmi életük, moralitásuk és gátló funkcióik visszatartják őket attól, hogy cselekedjenek is.”

Azért azt is fontos kiemelni, hogy tényleg nem minden pszichopata vetemedik „sokkolóan gonosz” bűncselekmények elkövetésére: azok a sorozatgyilkosok, akiket felkarol a popkultúra, az úgynevezett „elsődleges, rideg-érzéketlen” pszichopaták közül kerülnek ki, akik az összes eset 60 százalékát teszik ki. A szakértő szerint a pszichopátia ettől függetlenül is nagyjából tízszeresére növeli a bűnelkövetés kockázatát, de Szuromi azt is megjegyzi, hogy az elhanyagoló, bántalmazó gyermekkor vagy a kriminális szülői minta, illetve a súlyos pszichiátriai betegség is növelhetik a kockázatot. Ha viszont a szörnyű tettek mögött húzódó okok között a szülők könyörtelen bánásmódja vagy a biológia igazságtalansága is szerepel, kérdés, hogy egyáltalán mennyire felelnek a pszichopaták a bűneikért. És ami még ennél is fontosabb,

tehetünk-e valamit, ha meg akarjuk előzni a pszichopaták ámokfutását?

Jelenleg nem ismert tudományosan igazolt, hatékony pszichoterápiás vagy gyógyszeres kezelése a pszichopátiának, de az elmúlt években sok kutatás foglalkozott azzal, hogyan lehetne fejleszteni az antiszociális személyiségzavarral élők készségeit, például az érzelemkifejezést és az empátiát. Ennek egyik fontos alapja, hogy ha érzelmi empátiára nem is, kognitív empátiára képesek a pszichopaták, ebből fakadóan pedig sokan gondolják úgy, hogy kvázi „mechanikusan” – vagyis valódi átélés nélkül, de a társas szabályoknak megfelelve – képesek bizonyos fokú empátia elsajátítására.

Dr. Szuromi Bálint egyrészt a sématerápiával kapcsolatos biztató kutatási eredményeket emeli ki, de az általa ismert friss vizsgálatok szerint a szeretetteli nevelés is hatékony lehet. „Az antiszociális személyiségzavar gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésére értelemszerűen nagy igény lenne, de jelenleg egyetlen hatékony módszer sem ismeretes. Arra egyelőre csak tudományos adatok utalnak, hogy a következetesen meleg, szeretetteli szülői nevelés pozitív hatású lehet a rideg-érzéketlen gyerekkori vonások visszaszorításában, melyeket az antiszociális személyiségzavar korai jeleinek vélnek.” Így talán Mérei híres jellemzése is megdőlhet, és a köztünk élő pszichopaták mégis megtanulhatnak beilleszkedni a társadalomba.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése