Ha fény derül arra, hogy egy gyereket szexuálisan bántalmaztak, és a szülő feljelentést tesz, hosszadalmas tortúra következik, ami évekig is eltarthat. A rendőrség, a gyámhivatal, a szakértők és a bíró külön-külön több alkalommal kifaggatják a gyereket, így lehet, hogy annak akár tizenöt-hússzor is be kell számolnia a borzalmas eseményekről, ami újra és újra traumatizálja őt. Nem egyszer előfordul, hogy emiatt nem jut el a feljelentésig a szülő, hiszen ettől lehetőleg mindenki szeretné megóvni a gyerekét.
Izlandon kifejlesztettek egy módszert, a Barnahust (ez magyarul gyerekházat jelent), aminek a középpontjában éppen a kihallgatási procedúra gyökeres megváltoztatása áll. Lényege, hogy egy kamerákkal felszerelt szobában, barátságos körülmények között egy erre kiképzett pszichológus csak egyetlenegyszer beszélget el a gyerekkel, onnantól kezdve ezt a felvételt használják a nyomozásban és az igazságügyi eljárás során. 2016-ban Szombathelyen nyílt meg az első magyarországi Barnahus a Tegyesz (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) épületében, adományokból, önkormányzati támogatásból, illetve dr. Lazáry Györgyné családjának felajánlásából, aki jelenleg is a Barnahus vezetője, és klinikai gyermek-szakpszichológusként maga végzi a törvényszéki interjút, azaz a gyerekek meghallgatását is.
Ettől más a Barnahus
A Barnahus-konferenciák és egyéb tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy Izland kivételével egész Európában lineárisan nő a gyermekabúzusos esetek száma. A magyarországi gyermekvédelmi törvényben idén januártól szerepel, hogy a rendőrség vagy a gyámhivatal speciális vizsgálati helyszínül megjelölheti a Barnahust. A szombathelyi ház viszont jelenleg teljes kapacitással működik, rengeteg a munka, és mivel az anyagi lehetőségek egyelőre korlátozottak, kevés szakembert tudnak foglalkoztatni. „Nagyon sok vizsgálat van, több, mint amit elbírunk – mondja dr. Lazáry Györgyné. – Talán szeptemberre tudjuk feltölteni a megfelelő számú alkalmazottal az intézményt. Én társadalmi munkában dolgozom itt a nyitás óta, hobbiból, szenvedélyből, de ezt a többi munkatárstól nem lehet elvárni.”
Gyermekbarát kihallgatószobák
2012-től kezdve az összes megyei, illetve több városi rendőrkapitányságon is gyermekbarát kihallgatószobákat hoztak létre. A tapasztalatok szerint azonban arra nincs mód, hogy ezekben a helyiségekben minden esetben gyermekpszichológusok foglalkozzanak a gyermekkorú áldozatokkal.
Az alapmetódus, hogy miután a rendőrség vagy a gyámhivatal megkereste a Barnahust, összehívják azokat a személyeket (jelzőrendszeri tagokat), akik szorosabb kapcsolatban állnak vagy álltak a gyerekkel, és elbeszélgetnek velük. Ez azért is fontos, hogy a pszichológus megszerezze a megfelelő ismereteket az interjúhoz, ami másfél-két héten belül következik. Ha szükséges, nőgyógyászati vizsgálatra is sor kerül, szintén a Barnahus speciális eszközeivel.
Orvosi vizsgáló
A beszélgetés a bekamerázott, bemikrofonozott teremben zajlik, mellette egy úgynevezett monitoringszobával, ahol az ügyész, egy nyomozati bíró, az igazságügyi pszichológus szakértő, a gyerek hivatalból kirendelt gyámja, esetleg a nevelőszülő vagy éppen a nevelőszülői tanácsadó foglalhatnak helyet. Az itt ülők fülhallgatón keresztül kapcsolatban állnak a törvényszéki interjút készítő pszichológussal, így ők is feltehetik a kérdéseiket.
„Az interjú egyharmad része arra irányul, hogy feltérképezzük, mennyire szavahihető a gyerek, milyen az epizodikus emlékezete, az időérzékelése, mennyire fejlett a gondolkodása. Az életkorára szabott nyelven tisztázni kell vele, hogy olyan helyzetben van, amikor igazat kell mondani, körbejárjuk a hazugság és az igazság témakörét” – magyarázza a szakember. Ezzel szemben
a rendőrségen egyszerűen felolvassák az ide vonatkozó paragrafusokat arról, hogy muszáj igazat mondani, amitől a gyerek halálra rémül, később pedig a sok kihallgatás következtében az is előfordulhat, hogy elege lesz, és inkább azt mondja, amit a felnőttek hallani akarnak. A Barnahus-módszert alkalmazva körülbelül 95 százalékos pontossággal meg lehet állapítani, hogy a gyerek igazat mond-e.
Terápiás szoba
Babákkal játszotta el a kislány, amit a hálószobában látott
Lazáryné elmondta, hogy az interjút az úgynevezett világjáték-teszttel szokta kezdeni. Ezt az 1930-as években egy német pszichológusnő dolgozta ki, itthon pedig Polcz Alaine honosította meg és fejlesztette tovább. A játék a felnőtt világ kicsinyített mása, sok színes, fából faragott figurával, például emberekkel, állatokkal, autókkal, házakkal, fákkal, hidakkal. A gyerek kap egy fémtálcát, amely a tengert jelképezi, az erre szórt homok lesz a szárazföld (már azt is figyelik, hogyan homokozik), ezen pedig el kell helyeznie a figurákat. „Így leképeződik a gyerek valóságos világa a traumákkal együtt. Ha folyamatosan agresszív ingerek érik, akkor például sok vadállat jelenik meg, amelyek megtámadják az embereket. Ha el kell fojtania a reakcióit, rengeteg kerítést használ” – magyarázza a szakember. Az analitikus, szimbólumokkal dolgozó tesztből tehát sok minden leszűrhető, és érdekes összefüggésekre derülhet fény.
Az elmúlt két év tapasztalata, hogy amikor visszanéztük a világjáték-építést azoknál az itt vizsgált gyerekeknél, akiknek az ügyében az elkövető ellen vádemelés történt, vagy akár jogerős ítélet is született, nyolc esetből hétben berakták a tálcába a kígyót. Persze nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a hüllő a szexualitás szimbóluma, de ha a magyar népmeséket, népdalokat nézzük, mégis mindig valamilyen bűnös, szexuális vonatkozású dolgot jelent.
Kisebb gyerekek kihallgatásakor a szombathelyi Barnahus szabadalmát, az abúzusbabákat veszik elő. Ezek rongyból készült, különböző nemű és életkorú bábuk, amelyeknek nemi szerveik is vannak, és mindenféle ruha tartozik hozzájuk. A klinikai pszichológus azt mondja, bár megoszlik a szakemberek véleménye a módszert illetően, ő nagyon jól tudja alkalmazni, és úgy tapasztalja, a gyerekeknek is sokat segít, szeretnek foglalkozni vele. „Néhány hete vizsgáltunk egy három és fél éves kislányt. Először megörült a babáknak, elkezdte levetkőztetni őket, aztán amikor meglátta, mi van a ruha alatt, teljesen lázba jött, az arca kipirult, és gyakorlatilag negyedórán át azt játszotta velük, amit sajnos otthon látott az anyjától és annak az ilyen-olyan férfipartnereitől, ami rá nagyon traumatikusan hatott” – meséli. A pszichológus arra törekszik, hogy a gyerek konkrétan beszéljen is a vele történtekről, hogy meglegyen a vallomás, a lezáró szakasz pedig arról szól, hogy a felelevenített rossz élményt feloldják.
Abúzusbabák
Minél kisebb a gyerek, annál hangsúlyosabb a nonverbális kommunikációja, néha egyenesen többet elárul vele, mint a szavaival. Így a felvételek kiértékelésénél, ami egy nyomozóval együtt zajlik, ennek a megfejtése fontos feladat. A barnahusos törvényszéki interjúnak az az alapvetése, hogy ki kell mondatni az elkövető nevét, hiszen a bántalmazó ezekben az esetekben a bizalmi körből kerül ki, így az áldozat ismeri őt. Mégis előfordul, hogy a gyerek teljes mértékben tudja, mit várnak tőle, de egyszerűen nem akar beszélni róla. Ilyenkor hiába egyértelmű a helyzet, és ezt hiába támasztja alá a nonverbális kommunikáció, a rendőrségé az utolsó szó, hogy elfogadja-e vallomásként a felvételt, vagy sem.
Sokszor az az akadály, hogy a lányoknál mintegy túlélési stratégiaként automatikusan működésbe lép a Stockholm-szindróma az elkövetővel szemben, így a gyerek ragaszkodik a bántalmazójához, és nem szeretné, ha börtönbe kerülne – ilyenkor nagy kihívás megszerezni a vallomást.
Örök életére megnyomorodhat lelkileg a szexuálisan bántalmazott gyerek
A Barnahus-módszer egyik fontos eleme a gyerekek speciális terápiája, ami alapvetően négy-hat alkalomból áll, és jellemzően az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing, azaz „szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás”) módszert alkalmazza. A lényege nagyon röviden és leegyszerűsítve, hogy miközben az érintett felidézi a trauma minden kis részletét, egyéb ingerekkel, például kétoldali szemmozgást kiváltó vizuális hatásokkal stimulálják az érzékszerveit, amíg a rossz emlék el nem veszíti az érzelmi töltését. Az eljárást a vietnámi háborúból hazatért, poszttraumás stressz szindrómában szenvedő amerikai katonáknál használták először.
Jelenleg a szombathelyi Barnahusban három gyerekkel foglalkozik pszichológus a Tegyesz igazgatójának jóvoltából, aki előteremtette rá a pénzt, de sajnos nincs lehetőség minden gyerek terápiáját lefolytatni. Most annyit tesznek, amennyi az erejükből kitelik – tavaly tavasszal például művészetterápiás foglalkozásokat tartottak olyan gyerekek számára, akik a „kevésbé súlyos” kategóriába tartoznak, tehát konkrét szexuális erőszaknak nem estek áldozatul. Azt is tervezik, hogy ősztől a Barnahus pszichológusai részt vesznek egy két féléves akkreditált traumaszakértői képzésben, hogy a monitoringszobában üljön egy olyan szakember is, aki meg tudja figyelni, hogy az adott gyereket ért traumának milyen rövid, közép- és hosszú távú hatásai lehetnek.
Monitoringtárgyaló
Tudományosan igazolt tény, hogy egy ilyen esemény(sorozat) örökre tönkreteheti a gyerek életét, és erről a Barnahusba betérő, gyerekkori abúzust elszenvedett felnőttek is beszámolnak. A helyzet az, hogy sem a rendőrség, sem a bíróság nem kötelezi, sőt még csak nem is javasolja, hogy a szülő magánúton pszichológushoz vigye a szexuális bántalmazáson átesett gyereket.
„Emellett, mivel ez nem olcsó dolog, és sokszor látszólag semmi baja a gyereknek, csak szomorú, étvágytalan, nem tanul, vagy szótlan, a szülőnek nincs is elég motivációja arra, hogy kifizesse ezeket az összegeket” – mondja el a tapasztalatát Lazáryné. Olyan szakembert sem könnyű találni, aki hajlandó elvállalni ezeket az eseteket, és megfelelő terápiát is képes nyújtani, EMDR-rel például Vas megyében csak két pszichológus foglalkozik.
A Barnahus egyik alappillére a tudományos kutatás is, amivel itthon 2018 szeptemberében négy PhD-s pszichológus kezdett el foglalkozni társadalmi munkában. Az utánkövetéses vizsgálat szintén a módszer része, amihez viszont itthon jogszabály-módosításra lenne szükség, most ugyanis nem kereshetik meg a gyerekeket fél-egy év múlva, hogy megkérdezzék, mi van velük, és hol tart az igazságszolgáltatási eljárás.
Két éven belül 32 uniós országban nyitnak Barnahust, és a tervek szerint pár év múlva Magyarországon is lesznek új házak: Budapesten, Miskolcon és egy harmadik nagyvárosban. „Nagyon sok elméleti és gyakorlati ismeret halmozódott fel, mi lettünk a Barnahus Nemzeti Tudásközpont, tehát nekünk kell majd a tananyag kidolgozását, a magyarországi barnahusos szakemberek tanítását, a munkájuk monitorozását és a szupervíziójukat elvégezni.” Az intézményvezetőtől azt is megtudom, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy éven belül tervezi a fővárosi Barnahus megnyitását.
Lassan változik a jogi háttér, az esetek száma viszont folyamatosan nő
A tavalyi évtől gyermekbarátabbá vált a jogszabályi környezet: mostantól minden 18 év alatti egyöntetűen gyereknek számít, és bevezették a „különleges bánásmódot igénylő gyermek” fogalmát, ami többek között azt is jelenti, hogy megszűnt a szembesítés az elkövetővel. Ahhoz viszont még jó pár évnek el kell telnie, hogy mindezt a gyakorlatba is mindenhol átültessék.
Itthon jelenleg a gyermekmolesztálásért maximálisan kiszabható büntetés 18 év börtön, de csak akkor, ha az áldozat 12 év alatti, a bántalmazás folyamatos volt, és konkrét szexuális aktus is történt. Ha a gyerek mondjuk 13 éves, és ténylegesen nem erőszakolták meg, hanem például orális szexre kényszerítették, és nem többszöri alkalommal, csak egyszer, a büntetés már enyhébb – és akkor még nem is beszéltünk az abúzus ezer másik fajtájáról, ami lehet, hogy fizikailag nem olyan durva, de attól még ugyanúgy életre szóló traumát okozhat.
