Vajon, mennyire fontos nekünk, magyaroknak a szó: köszönöm?

A Merci Köszönöm365 kezdeményezésének keretében elindított Nagy Köszönöm Teszt érdekes eredménnyel szolgált. Közel 5 ezren töltöttük ki, unokától a nagymamáig sokan választ adtak a kérdésre: kinek mit jelent a köszönöm.

A „köszönöm” közelebb hoz minket

Szinte mindannyian, a válaszadók 95 százaléka egyetértettünk abban, hogy a köszönetnyilvánítás fontos. Lényegesnek tartjuk megköszönni azt, ha valaki a segítségünkre volt: mindegy, hogy kisebb, vagy nagyobb dologban tesznek nekünk szívességet, szükségesnek tartjuk, hogy a másik tudtára adjuk, hálásak vagyunk.

Már csak azért is fontos ez a szó, mert úgy gondoljuk, egy egyszerű „köszönöm” közelebb hoz minket egymáshoz, ezért nem csak puszta udvariasságból használjuk. Ha megköszönjük a segítséget könnyebben építhetünk kapcsolatot, szimpatikusabbá válhatunk egymás szemében. Sőt, a legtöbbünket jó érzéssel tölti el, ha kifejezzük a hálánkat: biztos te is érezted már, mennyire jó érzés kimondani, „köszönöm”.

A hála érzése kifejezetten pozitív energiákkal tölt fel, nem hiába hallhatjuk annyiszor az utóbbi években, mint egyfajta életmód tanács, hogy kezdd a napodat azzal, hogy átgondolod, miért lehetsz hálás.

Néha elfelejtjük

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor mégis elfelejtjük ezt az egyszerű szót: leginkább akkor, ha sűrű a napunk és sok a feladatunk. Vagyis a „köszönöm” elmaradása nem feltétlen arról szól, hogy nem hálás neked valaki – az is lehet, hogy azt, akit kisegítettél, túlságosan beszippantotta a mókuskerék.

Ha viszont nem marad el a hála kifejezése, ha valaki megköszöni nekünk a fáradozásunkat, még akkor is mosolyra derülünk, ha épp nem is vártunk cserébe semmit. A tesztet kitöltők közel 90 százaléka érzi magát jobban, és jobb hangulatban telik a napja, ha megköszönik neki a szívességet.

Kevesen, csupán a tesztet kitöltők 36 százaléka fejezi ki háláját kisebb ajándékokkal, figyelmességekkel, pedig ha belegondolunk, nekünk is jól esik egy szelet csoki, ami néha beragyoghatja még a legborúsabb napot is.

A válaszadók több mint fele nem feledkezik meg a mindennapos, már-már természetesnek tűnő segítségek, szívességek megköszönéséről sem, amiket a családban egymásnak teszünk. Fontosnak tartjuk, hogy még akkor is köszönetet mondjunk, ha a másik magától értetődőnek veszi azt, hogy segít. De 24 százalék többször mond idegeneknek köszöntet, mint a saját rokonainak, hozzátartozóinak.

Ami pedig a legfontosabb: lényegesnek tartjuk, hogy a következő generációnak, a gyerekeinknek is megtanítsuk a köszönöm erejét és jelentőségét.