Vidéken, egy kicsi faluban nőttem fel. A házakhoz hatalmas kertek, és udvarok tartoztak, de az utcán is bátran játszhattunk, mert naponta tíz autónál többet nem láttunk. A legjobban azonban a nagyszüleim kertjében és udvarán szerettem lenni. Egyrészt a nagyi udvara tele volt különös, színes, vidám virágokkal. A kertben pedig hosszú sorban vártak ránk a málnabokrok, hogy lelegeljük őket. A nagymamám ki is használta ezt a hatalmas portát, hogy húsvétkor a lehető legkreatívabb módon elrejtse a Halász Judit-lemezeket és a csokinyuszikat.
De egy-egy tojás mindig lapult a nagy gondoskodással nevelt Nyuszifa alatt is. Ám ellenben másoknál, ez nem barkából készült, hanem egy különleges, általam csak bogyós növénynek hívott cserepes virágból.
Nehéz volt életben tartani a növényeket, a nagymama útmutatása nélkül, de mára több cserépben is növekednek.
Anyukám elmondása szerint, legalább 35 éve annak, hogy a nagymama elkezdte nevelgetni ezt a virágot, amit az egyik testvérétől kapott kalandos úton egy arborétumból, de ezt nem részletezném. Babusgatta, gondozta, és amikor jött a húsvét, feldíszítette az unokáknak. Sok éve már, hogy a nagyi meghalt. A népes családból pedig már senki nem lakik a zöld, békés faluban. De anyukám megmentette a növény egyik hajtását, és most a fővárosban próbálja meg életben tartani. Olyan szeretettel gondozza, ahogyan mama tette. Mára sikerült szaporítani is, és minden húsvétkor feldíszíti nekem és a nővéremnek, aztán kapjuk a sok fotót és videót. Mi nem rakunk mellé barkát, mint a nagyszüleink, de sok hímes tojást aggatunk rá.
Nyáron mindig kint tartjuk a teraszokon
De, mi is ez a bogyós növény? A pontos nevét anyukám sem ismerte, de ráfeküdtem a témára, és neten kinyomoztam, hogy ez bizony a Korallbokor, Korallfácskának, vagy Jeruzsálemi cseresznyének is hívott növény lehet. Találtam belőle laposabb, és magasabb példányt is. Szereti a hűvös helyeket, anyánál is az árnyékban érzi jól magát, délutánonként kap némi napsütést. Az alapszabály szerint: télen ritkábban kell locsolni, de a terméshozás idején napjában kell öntözni vízzel. A virágokból először apró, zöld bogyók, majd szép piros termések lesznek. Megenni szigorúan tilos!
