nlc.hu
Mindennapok
Nincs is koronavírus, az oltás autizmust okoz, ja, és a Föld lapos – miért hisznek annyian baromságokban?

Nincs is koronavírus, az oltás autizmust okoz, ja, és a Föld lapos – miért hisznek annyian baromságokban?

Összegyűjtöttük az utóbbi évtizedek leghajmeresztőbb elméleteit és utánajártunk, miért olyan népszerűek. A válasz egyszerű, de lehangoló.

Mutatunk két térképet. Az egyiken azt láthatjuk, Magyarországon belül milyen sűrűségben élnek azok, akiket gyerekkorukban beoltottak rubeola ellen.

Forrás: nepesseg.com

Forrás: nepesseg.com

A másikon a koronavírus-fertőzés területi eloszlását láthatjuk: minél sötétebb az adott terület, annál több az ott regisztrált fertőzött.

Forrás: koronavirus.gov.hu

Forrás: koronavirus.gov.hu

Milyen érdekes egybeesés, nem? Nem lehetséges, hogy a kettő között összefüggés van? Miért pont ott üti fel a fejét a fertőzés, ahol sokan élnek rubeola-antitestekkel a szervezetükben? Csak nem a védőoltás aktiválja a vírust akár évtizedekkel később? Nem állítom, kérdezem! Na és ha így van, mégis kinek áll ez érdekében? Kik húznak hasznot ebből is? Érdemes elgondolkodni az összefüggéseken és kicsit a dolgok mögé nézni, nem bevenni mindent birka módon, amivel megetetnek minket!

Ébresztő, emberek!!!

A fenti példa és az „összefüggés” természetesen nettó baromság, amit szó szerint véletlenszerűen találtunk ki. Az első térkép ráadásul nem is az oltások gyakoriságát mutatja, hanem egyszerűen a népsűrűséget – illetve a kettő ugyanaz, hiszen Magyarországon a rubeola-oltás kötelező, azaz elvileg mindenki megkapta. Sarkított példa volt, persze, de arra talán jó, hogy valamennyire illusztráljuk, hogy hogyan születnek a légből kapott elméletek és milyen retorika kell ahhoz, hogy terjedni is kezdjenek. Az emberek nagy része persze azonnal átlát a szitán – egy (jó esetben kisebb) részük azonban minden különösebb kritika nélkül felzabálja az ilyesmit és lépten-nyomon terjeszti.

Különösen ma feltűnő ez. Pontos statisztikáink nincsenek, talán csak az internet hangosítja fel mindezt, de úgy tűnik, mintha sosem lett volna még ennyire tudós- és tudományellenes a közhangulat, mint most. Az emberiség tíz százalékokban mérhető része ugyanis nem egyszerűen megkérdőjelezi a tudományos eredményeket és a tudósok hitelességét, hanem

konkrétan meg van győződve róla, hogy a tudomány úgy, ahogy van baromság és semmi másra sem jó, csak hogy szándékosan elterelje a figyelmet A Lényegről.

Alternatív világmagyarázatok persze mindig voltak és mindig is lesznek, de az alighanem példátlan, hogy egy középkori meggyőződés terjedt újra el és vált egészen népszerűvé. Még mindig csak párezer ember hóbortja ugyan, de egész komoly médiavisszhangot kap az úgynevezett laposföld-elmélet, amely pontosan azt takarja, amit a szó alapján gondolnánk, és amelynek aktív és meggyőződéses magyar tagozata is van. Aki nem hiszi, olvassa el Balavány György nagyszerű interjúját a két magyar laposföld-ideologistával; aki hiszi, az is, mert elképesztően tanulságos olvasmány, és tökéletes példa számunkra is.

Csak röviden: a laposföld-elmélet lényege, hogy a Föld nem véletlenül, kozmikus tömegek ütközése során jött létre, és végképp nem az űrben pörög a tengelye körül és egy pályán. Bolygónk inkább a boldogság és az isteni tökéletesség szigete, lapos, nincsen görbülete, és amelyet hatalmas jégfalak határolnak. A háttérhatalom ezt tudja, próbálja titkolni (a falakat például elzárva tartja a katonaság), ezért találták ki ezt az űr- meg bolygótémát. A magyar laposföld-elmélészek például akkor bizonyították a meggyőződésüket, amikor kimutatták, hogy a Balaton nem is görbül. Azt, hogy a háttérhatalom megpróbálja tagadni, hogy a Föld lapos, például az is bizonyítja, hogy:

  • Nincs közvetlen járat Chiléből Ausztráliába, pedig a gömbföld-hívők kedvenc hivatkozási alapja, a kartográfia legnagyobb hazugsága, az úgynevezett földgömb alapján tök közel vannak egymáshoz;
  • Na jó, van közvetlen járat, de annak John Travolta a tulajdonosa, aki köztudottan a háttérhatalom bábja;
  • A legnagyobb kamugép, a NASA neve az óhéber nasha szóból ered, ami (döbbenet!) megtévesztést jelent;
  • A legnagyobb csillagvizsgálók a Vatikán tulajdonában vannak; a gömbföld-őrület egyébként a katolikus egyház szellemi terméke.
Terry Prachett Discworld című regényének borítórészlete

Terry Prachett Discworld című regényének borítórészlete

Persze nem szeretnénk kipécézni a laposföldeseket, igazságtalan lenne. Van rajtuk kívül is elég nyalánkság manapság, például az egyre több áldozatot szedő oltásellenesség (és az a meggyőződés, hogy az oltások autizmust okoznak, ezt minden szakember tagadja, mégis kiirthatatlan), nemrég írtunk a Holdraszállás-szkeptikusokról, most pedig itt vannak a koronavírus-tagadók. Utóbbiak nem egyszerűen azt állítják, hogy nem kellene foglalkoznunk a vírussal, hanem azt, hogy konkrétan nem létezik, a gyógyszerlobbi agyszüleménye az egész, egy világméretű összeesküvés, hogy sok oltóanyagot adhassanak el. Az interneten egyre-másra terjednek az erről szóló videók, van, aki azzal „bizonyította”, hogy berontott egy kórházba, lefilmezte az üres előteret (nem a várótermet és végképp nem az elkülönített koronavírus-osztályt) és elégedetten távozott, hiába magyarázták neki a nővérek, hogy a betegek máshol vannak. A témában a legnagyobb karriert pedig a Pandemic című „dokumentumfilm” futotta be, amelyben egy egykori orvos – aki állította, nézeteiért vádemelés nélkül bebörtönözték, holott ez nem igaz – olyanokat mond, hogy

a maszk legfeljebb az ember saját vírusait aktiválja, amikor visszalélegzi azokat, miközben az arcán viseli.

Meg olyanokat, hogy őrültség volt lezárni a strandokat, hiszen ott vannak a gyógyító ásványi anyagok.

Nem kell azonban messzire menni, a magyar Facebook is tele van olyan okosságokkal, hogy „Mégis mit éreznél a járványból, ha nem látnád a híradóban? Na látod!”. A maszkok létjogosultságát már így is sokan megkérdőjelezik, Például Amerika és Brazília elnöke, és ezek után persze százmilliós rajongótáboruk is. Ha már Amerika: az ország majd’ fele szentül hiszi, hogy nincs evolúció, az embert tízezer éve teremtették.

Hogy miért hiszik el mindezt nagyon sokan? A válasz egyszerre érdekes és lehangoló. Az erről szóló legérdekesebb kísérletet egy Leon Festinger nevű pszichológus vezényelte le az ötvenes években. A bonyolult és kissé kockázatos projekt lényege, hogy ő és kollégái beszivárogtak egy világvége-szektába, a Keresők (Seekers) közé. Hitviláguk lényege, hogy imán és szertartásokon keresztül kommunikálnak a földönkívüliekkel, például egy Sandana nevűvel, aki egyébként Jézus bolygóközi inkarnációja. Az idegenek megüzenték a végítélet napját is: 1954. december 21. A tagok többsége eladta mindenét, megszabadult a testén lévő fémektől – még a cipzárjukat is letépték a nadrágjaikról –, hiszen azok az űrutazást veszélyeztetnék, majd elmélyülve várták, hogy az utolsó pillanatban megmentsék őket a földönkívüliek. A kutatók is tűkön ülve várták az eseményt, de nem azért, amiért a szektások: arra voltak kíváncsiak, hogyan viselik majd, amikor rájönnek, nem történt semmi.

Meglepetés: tényleg nem történt semmi, a Föld megúszta. Amit a csoport művelt, az viszont tényleg meglepő volt: amikor másnap is felkelt a Nap, pár óráig zavarban voltak, majd arra jutottak, hogy

persze, hogy megúszta a Föld, hiszen a világvége előtti közös imánukat hallva az idegenek arra jutottak, megkímélik az emberiséget.

Az ötletet mindenki egy pillanat alatt magáévá tette, izgatottak lettek és büszkék; a szekta irányt váltott, az addigi visszahúzódó, magának való csoportosulás hirtelen téríteni kezdett és önként és (szó szerint) dalolva szerepeltek a médiában. Senkiben egy pillanatra fel sem merült, hogy egyszerűen nem volt igazuk. Inkább villámgyorsan gyártottak egy új, pont olyan logikusnak tűnő magyarázatot.

Ehhez persze nem kell szektásnak lenni, de még butának, elvakultnak vagy műveletlennek sem: mindenki ezt csinálja, napjában több tucatszor. A jelenséget úgy hívják, motivált érvelés; a lényege, hogy nem hagyjuk, hogy a tények felülírják meggyőződéseinket, félelmeinket, érzéseinket, inkább keresünk új, vagy divatos kifejezéssel: alternatív tényeket és összefüggéseket. Félek a szuritól? Naná, hiszen autizmust okoz! Nem szimpatikus Obama? Persze, hogy nem, hiszen titokban muszlim kommunista! Kényelmetlen és időigényes elsajátítani a környezettudatos életmódot? Még jó, hogy nem is kell, ez az egész klímahiszti úgyis liberális humbug!

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Ha egy új inger ér minket – találkozunk valakivel, szembesülünk egy új gondolattal, híradót nézünk, vagy ezt a cikket olvassuk – ezredmásodpercek alatt kialakulnak és rögzülnek az esemény keltette érzések, érzelmek. Nem tudunk róla, nem fogjuk fel, műszerekkel is alig mérhető a sebességük (a központi idegrendszerünkre gyakorolt hatásuk annál inkább), de ettől még ott vannak. Az ijesztő, kényelmetlen érzéseket öntudatlanul eltávolítjuk, azokat, amelyek segítik a túlélést, közel hozzuk. Még akkor is, ha tudományos elméletekről, tudósokról, szakértőkről, politikusokról van szó, akik és amik közvetlenül nem fenyegetik az életünket és nem is járulnak hozzá a biztonságunkhoz. Egyszerűen így működünk és kész.

Az érvelés, a magyarázat mindig csak ezután jön, az érzelmek által kibélelt térben, azaz eleve és reménytelenül részrehajlóan. Az ember valójában szinte sosem érvel, mindig csak racionalizál: az érzések már megvannak, ideje megkeresni hozzá a hangzatos összefüggéseket is. Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, itt van például ez az állítás, tessék kapaszkodni:

A homoszexualitás (és az egyéb nem-hetero szexuális irányultságok) teljesen természetesek, az állatvilágban is előfordulnak, az emberi fajt és a civilizációt sem biológiailag, sem társadalmilag, sem kulturálisan nem veszélyeztetik, és bár nem világos, mekkora szerepe van a genetikának és a külső hatásoknak a kialakulásában, betegségnek biztosan nem tekinthetjük.

A melegektől viszolygó olvasók első gondolata alighanem az, hogy „ez max a te véleményed, haver”. Esküszöm, igazat adnék, ha így lenne, de a helyzet az, hogy ez nem vélemény, hanem a ma (értsd: hosszú-hosszú kutatómunka és közmegegyezés után) érvényes tudományos tény, amelyben a véleménynek nincs sok szerepe. Nincs benne értékítélet, csak egy egyszerű állítás: a homoszexualitás nem betegség. Nem akarok meggyőzni senkit, csak azt kérem: aki viszolyog ettől, esetleg felháborította, gondoljon bele, mi baja a fenti mondattal – mármint valójában mi baja, miért érzi fenyegetőnek, veszélyesnek. Nagyon-nagyon sokat tanulhatunk magunkról, az emberi természetről és arról, miért vetünk el- és meg szinte mindent, ami új, idegen, kényelmetlen és kellemetlen, ha hajlandóak vagyunk félretenni kicsit az úgynevezett józan eszünket, pont azért, hogy végre józanul használjuk az eszünket. (Magas lóról beszélek, de ez nyilván rám is vonatkozik.)

Szó sincs arról ugyanis, hogy az ember ne lehetne belátó, ne változhatna, ne fejlődhetne, ne gondolhatná meg magát őszintén. Legfeljebb iszonyatosan nehéz. Első körben tehát maradjunk abban, hogy nem baj, ha szerinted lapos a Föld, csak hordd azt a maszkot. A többi meg majd csak jön magától.

Forrás: Mother Jones; National Geographic; New Yorker

Hiába akarják titkolni, leleplezzük az igazságot:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top