Megmutatjuk, mekkora átalakuláson ment át Budapest az elmúlt 60 évben

Pár percre elkalauzolunk, és megmutatjuk, hogy nézett ki az 50-es, 60-as években Budapest egykori ékköve, a Rákóczi út, a Nagykörút vagy hogy alakult át Óbuda. Rá sem fogsz ismerni az egykori fővárosra.

Németh Orsi

2021. Május 04.

Rövid sétát teszünk az 50-es, 60-as évekbeli Budapesten, amikor a Rákóczi út a város igazi ékköve volt, Óbuda és a Nagykörút pedig valami egészen más popmájában tündökölt.

Rákóczi út, a belvárosi autópálya, ami egykor a város ékköve volt

Az 50-es, 60-as években még igazán sikkes volt végigsétálni a Rákóczi úton, villamos járt a Keletitől a Ferenciek teréig és a legdivatosabb holmikért ide jártak a pesti nők.

Árussor a Blaha Lujza téren (háttérben az Akácfa utca házai) – 1966 (Fotó: Fortepán)

Klösz György századfordulón készült városképein látható bájos sétálóutca köszönő viszonyban sincs a manapság „belvárosi autópályának” csúfolt sugárúttal.

Extra Áruház a Rákóczi út 6. szám alatt – 1961 (Fotó: Fortepán)

A mai Rákóczi út története a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. A 18. században még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strassénak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. A Rákóczi út nevet azután kapta, hogy 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait ezen az úton kísérték a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig.

A Rákóczi út teljesen átalakult az elmúlt 50-60 évben (Fotó: Leéb Ádám)

Óbuda új arca

Az elmúlt hatvan év alatt Óbuda olyan átalakuláson ment keresztül, hogy sok utcarészlet felismerhetetlenné vált.

Bécsi út–Nagyszombat utca sarok (Fotó: Fortepán)

Enyhén szólva megváltozott az utcakép.

Fotó: Leéb Ádám

A jelenlegi városrész területe az egykori, Budával és Pesttel 1873-ban Budapest néven egyesített Óbuda városának csak egy kis részét foglalja magába. Óbuda egyesítés előtti területe kiterjedt a mai III. kerületben található városrészek majdnem mindegyikére, kivéve Békásmegyert és Csillaghegyet, melyek Békásmegyer községet alkották, illetve Újlakot és Mátyáshegyet, melyek Budához tartoztak.

A Föld utca a Szőlő utca torkolata felé nézve akkor és most:

Nagykörút – Budapest első tervezett körútja

A Nagykörút Budapest egyik legfontosabb útja, ami 60 évvel ezelőtt is ugyan olyan nyüzsgő és forgalmas volt, mint napjainkban. Ez volt a város első tervezett körútja, aminek kiépítése a 19. század második legnagyobb városépítési alkotása volt Budapesten, ráadásul ma is nélkülözhetetlen funkciót tölt be a városszerkezetben. A Nagykörúton 1887-ben a Nyugati tér és a Király utca között indult el az első villamosjárat. Ma a körút közepén a 4-es és a 6-os villamosok közlekednek. Ez Európa legforgalmasabb villamosvonala.

A Nagykörút hagyományosan a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi híd pesti hídfőjéig tart (tehát egy félkörívet alkot). Az elnevezés tágabb értelemben alkalmazható a Margit körút, Alkotás utca, illetve a Villányi úttal és a Karinthy Frigyes úttal kiegészített, Budát is érintő teljes körre is.

Lottózó a Lenin körút 71. (Teréz körút 17.) szám alatt, 1954-ben és napjainkban:

A Nagykörút egyes részei tradicionálisan az érintett kerületekről kapták nevüket, azokat pedig a Habsburg-család egyes tagjairól nevezték el: Teréz körút, Erzsébet körút, József körút, Ferenc körút.

Hentes a Margit körút 50.-ben (1966) és most: