Az utóbbi években nagyon sok szó esett a gázlángozás (gaslighting) jelenségéről, nem véletlen, hogy 2022-ben ez lett az év szava. A Merriam-Webster definíciója szerint a gázlángozás egy ember tartósan fennálló pszichológiai manipulációja, és az élet minden területén találkozhatunk vele.
Maga a szó Patrick Hamilton 1938-ban készült, Gázláng című színdarabjára, illetve filmes adaptációira vezethető vissza. A történet szerint egy házaspár otthonában furcsa dolgok történnek, például gyakran elhalványul a gázlámpák fénye, a férj megpróbálja elhitetni a feleségével, hogy mindez csak az ő képzeletének szüleménye, és teszi mindezt azért, hogy feleségét őrületbe kergesse, és megkaparintsa a házban rejlő értékes hagyatékot.
Mi ez?
Egyes források szerint nemcsak egy másik személy képes így manipulálni minket, létezik – és itt most szó szerinti fordítás következik – öngázolásnak is. Ez az, amikor mi magunk tagadjuk a saját valóságunkat, írja a Psychology Today.
Illusztráció: Elena Medvedeva/Getty Images
Az ilyesfajta manipuláció magunkkal szemben gyakran előfordul azoknál, akik korábban gázlángozás áldozatai voltak, traumatikus vagy bántalmazó kapcsolatokban élnek, vagy gyermekkorukban bántalmazó, diszfunkcionális környezetben nőttek fel. Amikor a családi trauma túlélője kénytelen szembenézni azzal, hogyan viselkedtek a szülei, előfordulhat, hogy azt mondja magának, talán nem is volt annyira rossz a helyzet vagy másoknak biztosan rosszabb volt, mert a másik lehetőség, vagyis, hogy szembesítse magát a valósággal, sokkal ijesztőbb és kellemetlenebb számára.
Akkor is kétségbe vonhatjuk valóságunkat, ha egy vagy több egymásnak ellentmondó információ áll rendelkezésünkre, például, ha van egy illető, aki társaságban teljesen máshogy viselkedik velünk, mint szűkebb körben, vagy ha kettesben vagyunk, akkor lehet, hogy azt gondoljuk, valami félreérthettünk vagy valamire rosszul emlékszünk, esetleg azzal magyarázzuk a helyzetet, biztosan túl érzékenyek vagyunk. Ez is lehet önmagunk gázlángozása.
Mire kell figyelni?
Intő jel lehet az is, ha sokat rágódsz a múlton, azon gondolkozol, hogy bizonyos helyzetben mit lehetett volna másként tenni, ahogyan az is, ha sokszor hibáztatod magad amiatt, mert túlérzékeny vagy, túlreagáltál valamit, ha úgy érzed, nem bízhatsz meg a döntéseidben, ha megkérdőjelezel a másokkal való interakciókat, különösen olyan személyekkel, akik emlékeztetnek valakire a múltban, akivel ingatag volt a kapcsolatod, ha a belső kritikusod olyan erős, hogy mindig megtalálod a módját, hogy magadat hibáztasd.
Egyes források szerint a közösségi média is ráerősíthet az öngázlángozásra, főleg, ha folyamatosan olyan tartalmakkal találkozunk, amelyekben mások a csodálatos életüket mutatják be, állandóan csak dicsekednek, hiszen ez – főleg ha eleve alacsony az önbecsülésünk – arra késztet bennünket, hogy elgondolkodjunk azon, mi mit csinálunk rosszul, mi miért nem kaphatjuk meg azt, amire vágyunk. És – írják egy cikkben – azt se nagyon tanuljuk meg, hogyan kezeljük, értsük meg mások érzéseit, vagy éppen mit kezdjünk a sajátjainkkal.
Mindennek pedig mind a testi, mind a lelki egészségünkre hatása lehet, szorongás és depresszió kísérheti, az olyan fizikai tünetekről, mint például a fejfájás vagy a gyomor- és emésztőszervrendszeri panaszok, nem is beszélve.
Mit lehet tenni?
Az első lépés az, hogy felismerd, hajlamos vagy-e erre a manipulációra, és ha rajtakapod magad, hogy éppen kétségbe vonod a valóságodat, akkor próbáld meg átkeretezni a gondolataikat, ehhez szükség van gyakorlásra, ezt nem vitatjuk el. Szakértők szerint hosszú távon az is segít, ha fejleszted az önbizalmadat, így könnyebb kezelni a kritikus belső hangokat. Hasznos lehet az is, ha ítélkezés nélkül veszed tudomásul érzéseidet, gondolataidat, de úgy, hogy megpróbálod visszakövetni eredetüket, majd útjukra engeded azokat.
Illusztráció: Elena Medvedeva/Getty Images
Az önismereti munkában jó mankó lehet a naplóírás, és ezt nem kell nagyon tudatosan csinálni, csak írd le, ami az eszedbe jut, ne aggódj amiatt, hogy van értelme annak, amit lejegyzel, hogy összefüggőek-e a gondolatok. Később visszatérhetsz majd ezekre a bejegyzésekre, és így, hogy egy kicsit eltávolodtál tőle, lehet, hogy sokkal objektívebben tudod majd szemlélni a leírtakat.
Negatív gondolatok esetén segíthet minden olyan gyakorlat vagy módszer, ami megfelelő perspektívát biztosít, ami áthelyezi a fókuszt, ami támogat abban, hogy felismerd, hogy a múlt az a múlt, azon már nem tudsz változtatni, de a jelendet és a jövődet pedig igenis alakíthatod. Nézz körül, és vedd észre azokat a dolgokat, amelyek vigaszt és örömet okoznak neked. Keress olyan dolgokat, amelyek igazolják a fontosságodat. Ismerd fel, hogy nem tudod megváltoztatni a történteket, de azt igen, hogy hogyan hagyod, hogy azok alakítsák a jövődet. Benned van a hatalom.
Nyilván nem kell egyedül elvégezni ezt a komoly önismereti munkát, kérhetjük szakértő, például egy terapeuta segítségét is.
