Ha rendhagyó kirándulásra vágyunk, érdemes felkeresni a magyar-szlovák határt jelző Ipoly folyó mentén fekvő, alig 700 lelkes Nógrádszakált. A községben haladó főút mellett találjuk a Páris – patak szurdokvölgyét jelző táblát, ahonnan néhány lépés után már láthatjuk a két oldalt 20 méterre is magasodó, néhány méter széles szurdok elejét. A többek által Palóc Grand Canyonként is emlegetett természetvédelmi terület a maga nemében igazi különlegesség.
14-16 millió évvel ezelőtt a mai patak elődje, egy nagy folyó rakta le itt a hordalékát, jóval később pedig, 10-20 ezer éven át a Páris formálta, csiszolta a patakvölgyet. Ennek eredményeként ma ámulattal nézzük a több millió éves, lazább, kavicsos üledéket, felette pedig természetes védelmezőjét, a tufába ágyazódott szilárdabb, keményebb rétegeket, mely megőrizte az egykori levéllenyomatokat és őslénytani leleteket is.
MTI / Komka Péter
Érdemes végigjárni a fő-és mellékágat is, hiszen mindössze 500 méter az egész séta. Az év nagy részében száraz lábbal mehetünk végig rajtuk, csak olvadás után vagy nagyobb esőzések idején csordogál itt a patak, és kisebb zuhatagok is előfordulnak. Kidőlt fatörzsek, moha lepte, óriási kövek, vastagon kígyózó gyökerek állják utunkat, de ezek az akadályok könnyedén legyőzhetőek. Kisebb-nagyobb kavicsokat, köveket is gyűjthetünk, és egymásra rakhatjuk őket, ahogyan a főág végéhez közeledve egész kis kiállítás mutatja. Hajdanában így mutatták meg egymásnak a helyes utat a vándorok, manapság pedig egyre többen szeretnék valahogyan jelezni, hogy merre jártak.
Ha bejártuk mindkét ágat, lépcső vezet felfelé, és egy jó darabon sétálhatunk a meredek szurdokfalak mellett, és magasabb perspektívából is szemügyre vehetjük a patakvölgyet. Ha mindent láttunk, amit szerettünk volna, ne hagyjuk ki a temetőkertet és Nógrádszakál katolikus templomát, ami egy dombtetőre épült 1894-ben neogótikus stílusban – innen gyönyörködhetünk a kilátásban is. A plébánia középkori eredetű, harangja pedig egyike annak a 15 fennmaradt darabnak, amit még a török hódoltság előtt öntöttek (ezt a példányt 1523-ban). Emellett felkapaszkodhatunk a kis kápolnához is, és megnézhetjük a Kálvária 12 stációját.
Ha még szívesen utaznánk vissza cirka 20 millió évet, ne hagyjuk ki a közelben található Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet. Az egykori vulkáni katasztrófa nyomait rejtő „ősvilági Pompeii” néven emlegetett hely számos érdekességet tartogat: ősvilági lények 17 millió éve megkövesült lábnyomait, cápafogakkal hintett tengerparti fövenyt, szubtrópusi erdő óriási, megkövesedett fáit (a legnagyobb 8 méter kerületű és közel száz méter hosszú!).
Érdemes végigjárni a különböző tanösvényeket, és igazi kalandot kínál a Lombkorona sétány, ami 150 méter hosszan, 8-10 méteres magasságban húzódik végig a fák lombjai között. Keskeny függőhidakból álló pályáján hevederrel biztosítva haladhatunk át, és csodálhatjuk meg közelről a lentről nem látható különleges élővilágot.
Ha azonban a Páris völgye után másféle látnivalóra vágyunk, a közelben két várat is találunk: Nógrád és Drégely várát. Mindkettő közelébe eljuthatunk vonattal is, onnan pedig 2-3 óra közepes nehézségű túra keretében nézhetjük meg az erődítmények romjait. Már maga a kilátás is lenyűgöző a környező tájra.
Hogyan jutunk el Nógrádszakálra?
Vonattal/autóval: Budapest-Vác-Balassagyarmat-Nógrádszakál útvonalon (autóval másfél, vonattal kb. 3,5 óra – jelenleg pályafelújítás miatt vonatpótló autóbusz viszi az utasokat Drégelypalánkról Balassagyarmatra).
