Két falu, azaz Pornóapáti és Bugyi klasszikusai a szokatlan, vicces, esetleg félreérthető települések listájának. Az ott lakók minden bizonnyal számos történetet tudnak mesélni a reakciókról, amikor lakóhelyükre terelődik a szó, ám az említetteken túl is szép számmal akadnak olyan településnevek Magyarországon, amik megérnek egy összeállítást.
Belvíz Bugyi határában (MTI / H. Szabó Sándor)
Döge
Kisvárda mellett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ukrán határhoz közel eső részén található ez a csöppnyi falu. A középkorban a Várday család birtokaihoz tartozó, egyébként Árpád-kori település neve a népi mendemondák szerint onnan van, hogy itt volt Várda dögtemetője. A valóság némileg árnyaltabb, az oklevelek 1284-ben említik először Kysduge néven, később Dioga néven bukkan fel az irományokban. A név eredetileg azt jelentette, hogy „óvó”, „elhárító”.
Bősárkány
Magyarország északnyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében, azon belül is a Csornai járásban található nagyközség. Német neve Ober-Scharken, horvátul Šrakanja. 1222-ben tűnt fel először írásban a neve, villa Sarkan alakban, ami arra utal, hogy egy, a sárkány szóból keletkező személynév lehetett a ludas a dologban. A Bő, pontosabban Beő előtag csupán a 18. században ragadt a falu nevéhez. Bősárkány egyébként nincs egyedül, a sárkány több hazai település nevében és címerében is feltűnik.
Chernelházadamonya
Akár nyelvtörőnek is beválik a Vas megyei község neve. Eredetileg két faluról volt szó, Csernelházáról és Damonyáról, amelyeket 1925-ben egyesítettek. Mivel a környék lakói nagy szeretettel emlékeztek vissza az innen származó Chernel nemesi családra, hivatalos írásmódként jelölték meg a ch-t. A Damonya a szláv Damján névből ered.
Érdekessége a településnek, hogy a huszadik századi régészeti feltárások során római kori tárgyi emlékeket és sírokat találtak a területén.
Nick
Ugyancsak Vas megyében, a Kisalföldön, a Rába és a Répce folyók szorításában fekszik ez a falu, aminek neve semmilyen utalást nem tartalmaz Nick Carterre vagy a becenév angol megfelelőjére, hiszen ck-val kell kiejteni is. Az 1221-es első írásos említése szerint a Ják nemzettség alapította, majd a későbbiekben a Szelestey, a Kőszegi, majd a Kanizsai család mellett a Niczky família birtokolta – innen származtatják a nevét.
Makkoshotyka
Sárospatak mellett, a Zemplénben található ez az apró, ám festői fekvésű falu. A tatárjárás idején ez már bőven termő szőlőtermesztő vidék volt, a kutyafejűek dúlása elől is a borospincékben kerestek menedéket a helyiek. A települést 1262-ben adományozta V. István egy Hugka nevű vitéznek, ebből alakult ki később a Hotyka elnevezés. A makkos jelző a közeli tölgyerdőkre utal.
IV. Béla, Mátyás király és Rákóczi Ferenc is szívesen vadászott errefelé.
Rum
Úgy tűnik, Vas megye bővelkedik a fura nevű településekben, hiszen Rum község is itt található, egyensen a Rába partján, Szombathelytől húsz kilométerre. Nevét két forrásból is eredeztetik, elképzelhető, hogy a német Ruhm személynévből származik, de lehet, hogy a Rummy családnévből.
Először 1246-ban, a vasvári káptalan levelében nevezik Rumnak, de 1260-ban már „terra castri Rwm” néven szerepel, ami a Rába egyik erődítményére utal. Itt is vannak római kori emlékek, egy ókori fahíd pillérei alacsony vízállásnál ma is látszanak.
Szalonna
Miskolctól ötven kilométerre, BAZ megyében, az Edelényi járásban található Szalonna. Már az őskorban lakott hely volt, neve egyes feltételezések szerint személynévből, mások szerint a szláv slana, vagyis sós szóból ered. Utóbbira magyarázat lehet, hogy a közelben egy enyhén sós vizű forrás fakad. 1249-ben még Zolouna néven említették Szalonnát az okmányok, de később a Zolona és Zelenna alakok is előfordultak. A honfoglalás előtt szlávok éltek itt, akiket a bolgár kagán telepített erre a vidékre.
Pornó és Bugyi
És ha már az elejére idecitáltuk őket, említsük meg a klasszikusok nevének eredetét is. Pornóapátiban a Pornó egy német telepestől származik, aki az egyik nemzetségbelijéről nevezte el a birtokát. A közeli patak is őrzi a nevet, azt Pornó-pataknak hívják.
Bugyi nagyközség is személyről kapta a nevét, a Bud név török eredetű. 1321-es első írásos említésekor Budymatheusfelde formában hivatkoznak rá, ami szó szerint azt jelenti, hogy Bugyi Máté földje.
