A Welovebudapest tulajdonképpen lekövette a VII. kerület, Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga sorsát, amit már 1959 óta nem használnak semmilyen vallási célokra. A site megjegyzi, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) által 2005-ben visszakapott épület felújítására és hasznosítására már nagyon hamar, 2007-ben elkészültek a tervek a Kőnig és Wagner Építészek Kft. irodájában, amit akkor az Építészfórum publikált is. Azóta eltelt ugyan egy évtized, de az állványok mögött megbújó, a felújításról tájékoztató plakáton is ennek az építészirodának a neve szerepel, a lap utánament, hogy mi lesz, amikor az épületet átadják jövő október táján.
MTI Fotó: Kallos Bea
A Welovebudapest megjegyzi, hogy egyedülálló módon a felújításokat kerekasztal-beszélgetések is megelőzték a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) szervezésében, ahol a kulturális élet számos szegmensének képviselője és a hallgatóság is kifejthette véleményét és reményeit az épület felújításával és jövőbeli funkcióival kapcsolatban. Felmerült, hogy létesülhetne itt múzeum (az eredeti, 2007-es tervekben is ez szerepel), de nemzeti kegyhelyet, imateret és kulturális, színházi teret is szívesen láttak volna itt egyesek.
A beszélgetésen egymásnak ellenmondó vélemények is voltak: volt, aki meghagyná a zsinagóga fő vallási funkcióját, de a többség inkább egy kevert funkciójú üzemeltetést látna szívesen, ahol a vallási használatot kiegészíti egy mindenki számára nyitott közösségi és örökségápolási, múzeumi használat is. Egyes kritikus hangok sérelmezik azt is, hogy a vita már csak akkor indult el, amikor megvolt a felújítás és az átépítés kész koncepciója.
Az összesen 5700 négyzetméteres, hatszintes épületben a jelentős és látványos munkák a belső térben zajlanak majd, a Magyar Építők értesülései szerint teljesen el kell bontani az épületgépészeti és elektromos rendszereket, emellett a tető, a nem szükséges mennyezetek, burkolatok, liftek, nyílászárók és válaszfalak is bontásra kerülnek.
A zsinagóga 1869 és 1972 között épült Otto Wagner tervei alapján.
