Egy ősi legenda kering az Észak-Alföldön, amelyben háború, szerelmes király, Délibáb királynő és egy keserves ároképítési projekt is szerepel. Mindebből tény, hogy létezik egy több méter mély, 5-8 méter széles árok, ami 1260 km hosszan húzódik a Duna és a Tisza között, valamint a Tiszántúlon, egyes elemei fennmaradtak. Csak azt nem tudjuk biztosan, hogy maga az árok hogyan is került oda.
Jász-Nagykun-Szolnokban, a Gyöngyös pataknál található Jászárokszállás, amely nevében egy régi legendát őriz. A monda szerint, Pannónia földjén Rád király uralkodott, akit Frigyes király megtámadt, ezért Rád harcba hívta minden szövetségesét, így az avar királyt, Csörszt is. A csata Rád győzelmével ért véget, ezért nagy mulatságot rendeztek, hogy méltó módon megünnepeljék a sikert.
A nagy ünneplés közepette Csörsz megpillantotta Rád lányát, Délibáb királykisasszonyt, aki természetesen a legszebb nő volt a világon, ezért Csörsz nyomban beleszeretett és még aznap este megkérte a kezét a királytól. Rád válasza lánykérésre az volt, hogy akkor adja hozzá a lányát, ha a Dunától a Tiszáig hajón viszi át. Ami ugyebár elég nehézkes, hiszen a Duna és a Tisza között szárazföld van, nem köti össze őket egy folyó sem.
Verók Ildikó illusztrációja Csörsz Királyról. Innen.
Csörsz ezért elkezdett egy mély árkot kiásatni a népével, ami majd egybekapcsolja a két folyót. A nép hiába zúgolódott, éjjel-nappal dolgozniuk kellett, ráadásul Csörsz szerette a muzsikaszót, ezért minden nap szólt a zene. Állítólag Jászárokszállás közeléig jutottak az árokásással, amikor az egyik zenész megunta a sok muzsikálást, ezért fejbe vágta a királyt a hegedűjével, aki azonnal meghalt. A királyt eltemették és minden munkás egy lapát földet dobott a sírjára, így keletkezett az az árok és domb, ami Jászárokszállásban látható mind a mai napig.Van olyan változat is, amelyben a királyt nem zenész csapja agyon, hanem egy villám. De olyan elbeszélésről is tudunk, amelyben a királyt egy fiatal fiú öli meg, aki fel akarta szabadítani a munkálatokon dolgozó apját.
Az árok létezése mindenesetre történelmi tény: a Dunától a Tiszáig húzódik egy ősrégi védelmi rendszer, egy hosszú árok, ami Csörsz ároknak vagy Ördögároknak is hívnak.
Jászárokszállás a magasból. Fotó: Wikipedia
Pontosan még mindig nem lehet tudni, hogy ki és mikor építette; van olyan álláspont, ami Attila királynak tulajdonítja az árok megépíttetését. A legvalószínűbb teóriának az tűnik, hogy a rómaiak hozták létre a 4. században – erre utal a tervezés, kivitelezés is, ami a római hadmérnökök gondolkodásának sajátságait mutatja. A védősánc árokból, töltésből és faszerkezetből állt, és azért építhették, hogy megvédjék a Római Birodalommal akkor szövetségben álló, az Alföldön lakó szarmaták népét a germánoktól. Később az árok a rómaiak előretolt védelmi vonalaként szolgált és a népvándorlás miatt betörő barbár népek támadásai ellen védte a Birodalmat.
