A második legnépesebb város
Debrecen Budapest és Hódmezővásárhely után Magyarország harmadik legnagyobb területű, a főváros után pedig második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járásszékhelye. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él a megyeszékhelyen.
A kálvinista Róma vagy a kelet kapuja
Debrecen a protestantizmus legjelentősebb hazai és egyik számottevő nemzetközi központja lett. A debreceni református nagytemplom a város legjellegzetesebb épülete, 1500 négyzetméter-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezenkívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. A Magyarországi Református Egyház jelképe, emiatt is nevezik Debrecent gyakran kálvinista Rómának. Ha már a jellegzetességeknél tartunk, fontos megemlíteni az 1538-tól működő Református Kollégiumot is, ami nem csupán egy egyszerű iskola volt, hanem az ország szellemi felemelkedésének letéteményese, amit az ország iskolájának is neveztek. A debreceni egyetem ma is nagy népszerűségnek örvend.
Fotó: Wikipedia/Nicu farcas
Mivel Debrecen a keleti határnál régiós központ, szokás a kelet kapujának is nevezni.
Jubileumra készülnek
A 19. század második felében a debreceni sajtó jelentős személyiségeket vonzott a városba, bár hosszú távon megtartani nem tudta őket. Itt kezdte újságírói pályafutását Ady Endre, Krúdy Gyula és Tóth Árpád is. A debreceni irodalom kiemelkedő alakjai többek között Oláh Gábor, Szabó Magda, Tóth-Máté Miklós, az ország egyik legnagyobb és legismertebb költője, Csokonai Vitéz Mihály, szintén a város szülötte.
Forrás: Fortepan
Debrecen programok egész sorozatával készül Szabó Magda születésének 100. évfordulójára október első hetében. Az ünnepségek keretében a város főterén felavatják Szabó Magda egész alakos szobrát is.
Különleges városi vasút volt a villamos elődje
1884-ben az országban elsőként itt indult gőzvontatású városi közúti vasút. Helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad.
Forrás: iho.hu
Fesztiválokban erős
Egyes kutatások szerint már 1905-ben volt egy látványos virágkorzó volt a város főutcáján, amit azért rendeztek, hogy a bevételből mentőkocsikat szerezzenek be. Ami biztos, hogy 1966 óta néhány kihagyással minden év augusztus 20-án rendezik meg a Debreceni Virágkarnevált. Az eredetileg egy napos rendezvény már egy teljes karneváli hétté nőtte ki magát különböző programokkal, koncertekkel. Ezt a programsorozatot koronázzák meg az augusztus 20-án felvonuló virágkocsik. A rendezvény egyedülálló Európában.
Forrás: Debreceni Virágkarnevál
Kevésbé nagy múltú, de kiemelkedően népszerű a debreceni Campus Fesztivál is, ami idén felkerült a legjobb hazai fesztiválok dobogójára. Népszerűségben a Volt és a Sziget után következik, idén nagyjából 105 ezer látogatója volt.
