Évek óta nem kérek mást az Angyalkától, Jézuskától, csak hogy essen a hó karácsonykor. Nagyon szeretem a havat, igazán akkor lennék boldog, ha idén végre ünnepekkor minden fehérbe borulna. Nem számít utána a heves olvadás, az ostoba latyak, a rengeteg takarítanivaló!
Egy csöpp hó minden bosszúságot megér.
Gyerekkoromban a Télapó is bátran szánra pattanhatott, hiszen volt min siklania. Emlékszem, amikor éveken keresztül az ablakból örültünk Szenteste a havazásnak, s nem volt ritka, hogy 6-8 hóembert is kitermeltünk decemberben. A karácsonyhoz szorosan hozzá tartozott a fehér lepel. Ahogyan a halászlé vagy a mézeskalács, úgy a hó is nélkülözhetetlen volt december végén. Olyan volt akár a fenyőfa – vele volt teljes az ünnep.
A globális felmelegedés és a felelőtlen környezetszennyezés miatt ma már úgy hiányzik a téli, szilárd csapadék, mint egy falat kenyér. Ha mégis megajándékoz vele a természet, az hamar eltűnik és nyomában nem marad más, csak… csak a semmi.
Már sajnos az sem ritka, hogy karácsonykor egy szál pulcsiban rohanunk el a fenyőfáért, és nem egy olyan Húsvét volt a közelmúltban, amikor kemény mínuszokkal karöltve nyakunkba szakadt a hózivatar.
Van egy különleges képességem: megérzem a havat. Női emócia vagy valami hetedik érzék? Nem is tudom, de képtelen elrejteni közeledtét. Sejtem, mikor kopogtat. Idén pedig szinte biztosra veszem, hogy a Szentestét hótakaró alatt ünnepelhetjük. De mit mutat a statisztika, mit jósolnak nekünk a novemberi hiedelmek? Igazam lesz?
2017 ősze biztosan nem marad hó nélkül: Kékestetőn és Bánkúton október 30-án örülhettünk a ma már ritka jelenségnek, sőt el sem olvadt néhány napig. Az eddigi számítások szerint Kékestetőn november 11-e, a Kisalföldön december 5-e, az Alföldön pedig december 9-e környékén szokott megmaradni a leesett téli csapadék. A november komolyan labdába rúghat első havazás terén, ugyanis az elmúlt években már ebben a hónapban takaríthattuk autóinkat és sózhattuk a járdákat: havazott. 2013-ban elsőként november 25-én, 2014-ben szintén ezen a napon. 2015-ben már októberben, 11-én mutatkozott némi téli csapadék, de igazán élvezhető ez csak november 21-én volt. 2015-ben kimaradt az első téli havazás, és velünk együtt átcsúszott 2016 január elsejére. 2016-ban aztán október 5-én is élvezhettük a fehérséget, idén pedig november 8-át jelölték meg az első hó lehullásának napjának.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában a magyarországi időjárási adatokat száz évre visszamenőleg lehet vizsgálni.
Kibogarásztam, hogy ha csak az elmúlt éveket nézzük, igen siralmas képet kapunk: csupán 2001-ben és 2007-ben örülhettünk fehér karácsonynak.
Ekkor borította összefüggő hótakaró Magyarországot. 2006-ban olyan enyhe volt Szenteste az idő, akár tavasz elején, ráadásul még az eső is szakadt. De mi lesz idén? Az előrejelzések szerint most is nélkülöznünk kell karácsonykor, sőt télen csak egyszer, december 22-én hullhat a fejünkre egy kis hó. Még az is előfordulhat, hogy december 24-én hétágra süt majd a nap. Ezek után nem is volt kedvem tovább böngészni sem az adatbázist, sem az időjárásjelentő honlapokat. Egészen elkeseredtem, hogy idén sem teljesülhet a kívánságom. De még nincs veszve semmi…
November 25-e Katalin nap. A népi hidelmek szerint, ha
Katalin locsog, akkor karácsony kopog, és ha Katalin kopog, karácsony locsog.
Vagyis, ha ezen a napon enyhe az időjárás, akkor az ünnepek alatt jól fel kell öltöznünk, ha viszont november 25-én befagy mindenünk, akkor bizony a karácsonyt sál és sapka nélkül köszönthetjük. Szinte hihetetlen, de a jóslat többnyire beválik, ez több évszázad tapasztalata alapján nyugodtan kijelenthetjük. Ebből az következik, hogy karácsonykor kemény mínuszokra számíthatunk, ugyanis Katalin napon igen enyhe volt az időjárás. Az Andrások november 30-án ünneplik névnapjukat.
A népi jóslat úgy tartja, ha ezen a napon esik az eső vagy a hó, akkor 40 napig folyamatosan kijár nekünk a jóból.
Nagyon szorítok kedves Andrások, hozzátok el november 30-án nekem a havat, mert akkor a karácsonyunk is végre hófödte lesz! Bár mindenféle rekordot megdöntenénk, ha 40 napon át hullana valami fehér az égből, én mégis bizakodó vagyok.
Még ezek után sem tettem le arról, hogy idén végre annyi hóembert építhetek három kisgyerekemmel, amennyit csak bírunk,miközben meghitten a Mennyből az angyalt dudorásszuk! Mit nekem meteorológiai előrejelzés vagy tutibiztos népi jóslat? Szűk egy hónapunk van karácsonyig, és addig minden nap reménykedem abban, hogy mégis megszán a Sors, s elküldi nekem a fehér karácsonyt! Mindemellett tudom, hogy a szeretet ünnepét nem befolyásolja az időjárás. A karácsonyt mi magunk varázsoljuk széppé!
“Fehér karácsony, hóban mosdasz, ünnepi tisztán nálunk alhatsz. Fekete karácsony, sáros a lábad, nálunk mégis vetve az ágyad.” – és ezt nemcsak Gryllus Vilmos gondolja így, hanem én is.
