A filmek, sorozatok, általában véve a vizualitás hétköznapjaink általános része. Moziba, színházba, kiállításokra járunk, hogy gazdagodjunk, vagy hogy csak elüssük az időt. Hogyan jut hozzá a kulturális csemegékhez egy látássérült ember? Járnak a vakok moziba? Tudásmorzsák az audionarrációról és a kulturális akadálymentesítésről, egy budapesti szervezet szemüvegén át.
Különös Facebook eseményekre lehetnek mostanában figyelmesek a színház és mozi szerelmesei: előadások és vetítések sora tűnik fel audionarrációval és speciális felirattal. Egy itthon még újdonságnak tűnő, de egyre elterjedtebb szolgáltatásnak hála Magyarország lassan felzárkózik az európai normákhoz, és fokról-fokra teljesíti az „egyenlő esélyű hozzáférés elvének” keresztelt alapvető emberi jogot, amelynek köszönhetően a mozgásukban akadályozottak után a látás- és hallássérültek számára is elérhetővé válnak bizonyos helyszínek és események.
Míg látó/halló állampolgárokként evidensnek tekintjük, hogy a legújabb mozi bemutatókat, film sikereket, színházi bemutatókat – pénztárcánkhoz mérten – elérjük, addig fogyatékkal élő honfitársaink számára mindez nem ilyen egyértelmű. Bár a látássérültek egy része eddig is el-eljárt szórakozni, a családra, barátokra hárult a fülbesúgás módszerével tolmácsolt információk átadása.
Forrás: Eke Angéla Oldalai (A színésznő a Salamon király kalandjai című, vadonatúj izraeli-magyar rajzfilm akadálymentes verziójának kölcsönözte hangját)
Nos, ezt a nehézséget küszöböli ki az audionarráció, profi szövegírók és a magas szintű technológia segítségével. Az AKKU Egyesület és a Harman Audio jóvoltából elindított Mozi – Esély/Egyenlőség sorozat egyedülálló kezdeményezés. A Harman szponzorálásában ugyanis 5 vadonatúj magyar filmet akadálymentesít az AKKU látás- és hallássérültek számára. Hol máshol, mint a Premier Kultcafé, vagyis az egykori Vörösmarty Mozi termeiben, azaz egy olyan helyszínen, amely kerekesszékkel is probléma nélkül igénybe vehető.
Az 5 filmből álló sorozat repertoárjának kialakítása során az AKKU igyekezett több korosztályt is kielégíteni. Így a filmek közé gyerekeknek szóló mese és felnőtteket megcélzó dráma is bekerült. A soron következő akadálymentes bemutató Mészáros Márta új filmje, az Aurora Borealis – Északi Fény című díjnyertes alkotás lesz, melynek egyik technikai nehézsége, hogy számos jelenetben idegen nyelven szólalnak meg a szereplők. Mórocz Adrienn fiatal színésznő hangjának játéka azonban úgy tűnik, ezt az akadályt is legyőzi.
Felvétel az AKKU és az UP Center stúdiójában. A hangszigetelt fülke falai mögött Mórocz Adrienn színésznő bújik meg.
De mi az az audionarráció?
Az AKKU Egyesület mottója, a „Lásd a füleddel, halld a szemeddel” már sejtet valamit. A pontos választ azonban így foglalják össze:
„Az audionarráció a színpadon, filmen megjelenő események szóban történő tolmácsolása a teljesebb megértés és művészi élmény végett. Bár a színdarabok és filmek cselekménye a párbeszédek és audio jeleknek köszönhetően legtöbbször követhető, sok információ veszik el azok számára, akik az esetleg néma, vagy éppen hang alapján nem beazonosítható jelenetrészletekről lemaradnak. Nem beszélve a vizuális elemekről (díszlet, jelmez, színész kinézete stb.) Ezeket az információkat közli az audionarrátor, igazodva az adott mű/műfaj sajátosságaihoz, a rendezői koncepcióhoz és szándékhoz. A narrátori munka minden esetben kiegészítő, kísérő jellegű, így a művészeti alkotások szolgálatában áll.”
Ha valaki még emlékszik a régi, rádiós színházi közvetítésekre, el tudja képzelni, hogyan is zajlik az információ átadás. Az audionarrátor tehát a megszólalások között szóban leírja, ami a képernyőn zajlik. Filmek esetén a megírt narrációt aztán profi stúdió körülmények között rögzítik és a moziban lejátsszák.
Integrált vetítések esetén a narrációt egy készülék segítségével csak az hallja, akinek szüksége van rá, aki igényli a szolgáltatást. Ún. „érzékenyítő események” során az audionarráció mindenki számára hallható. Így a látók is képet kaphatnak arról, milyen mennyiségű információ jelenik meg a vásznon, amely nélkül egyrészt nem biztos, hogy érthető a történet, másrészt elveszik a rendezői szándék, a film művészi jellege és különlegessége.
Részlet Bacsó Péter A tanú című filmjének akadálymentesített verziójából.
A speciális feliratról
Bár a siketek anyanyelve a jelnyelv, a mozikban egyelőre a filmek feliratozása a legésszerűbben megoldható módszer számukra. A dialógusokon felül a speciális felirat tartalmazza a képen kívüli, dramaturgialiag fontos zajokat és hangeffekteket, valamint a zenei betétek leírását, szövegét is. Az AKKU Egyesület gondozásában készített akadálymentesítés során a megszólalók neve is feltűnik, ha nem egyértelmű, éppen ki beszél a jelenet során.
És hogy hogyan fest Törőcsik Mari a filmvásznon?
A már említett előnarrációból az alábbi részlet ad választ a kérdésre:
“Mária, Törőcsik Mari – Idős, rövid, ősz hajú asszony. Ráncain keresztül finomság és törékenység sugárzik át. Világos, égszínkék szeme áthatóan csillog.”
Ezen felül természetesen a Nemzet Színészének minden fontos rezdülése tolmácsolásra kerül, teret hagyva a nagyszerű színészi játéknak, vagy épp a dramaturgialiag fontos csendeknek is.
Film maraton a Fogyatékkal Élők Világnapja alkalmából
2017. december 3-án, vasárnap a sorozat első három filmje zsinórban pereg majd a Premier Kultcafé nagytermének vásznán. A vetítések előtt egy ún. elő-narráció bejátszásával a látássérültek képet kaphatnak a szereplők kinézetéről, a főbb helyszínekről és a film vizuális sajátosságairól. A teljeskörű akadálymentesítés jegyében a filmekhez speciális felirat is készült, így a siket és hallássérült nézők számára is elérhető a maraton.
A vetítések bárki számára nyitottak, az esemény regisztrációhoz kötött.
Gigor Attila Kút című DVD-je a Vertigo Média megbízásából, az AKKU Egyesület gondozásában került akadálymentes formában az országszerte kapható lemezekre.
